!

Gennagyij Gor orosz szovjet

Геннадий Самойлович Гор

1907. január 15. (Verhnyeugyinszk, Burjátföld, Szibéria, Szovjetunió) – 1981. január 6. (Leningrád, Szovjetunió)

Teljes névGennagyij Szamojlovics Gor - Геннадий Самойлович Гор
Nemférfi
Életrajz

Könyvei 2

Gennagyij Gor: Varázsos út
Геннадий Самойлович Гор: Изваяние

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Kozmosz Fantasztikus Könyvek

Antológiák 4

Kuczka Péter (szerk.): Ötvenedik
Kuczka Péter (szerk.): MetaGalaktika 1.
Ifj. Veress István (szerk.): Út a csillagokig
Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 4.

Népszerű idézetek

marschlako P>!

A megszokott tévéműsort láttam, azt, amely arra szolgál, hogy az ember legértékesebb tulajdonát – az időt – elverje.

104. oldal, Whyte - a művész

Kapcsolódó szócikkek: idő · televízió
5 hozzászólás
marschlako P>!

A könyv a legemberibb mindabból, amit az emberiség teremtett.

194. oldal, Minótaurosz

marschlako P>!

Elhatároztam, hogy várok. Mi mást tehettem volna? Vártam! A mai civilizáció már hadilábon állt ezzel az elavult fogalommal. Már régen megszabadította az embert a várakozástól. A szolgáltatások, a közlekedés hihetetlen gyorsasága szinte már kizárta az időt.

90. oldal, Whyte - a művész

Kapcsolódó szócikkek: idő · várakozás
Honey_Fly P>!

Ez a tempó, ez a tempó! Hidegrázást kap tőle az ember! Néhány perc alatt el tudunk jutni a Marsra, a paleolitba és a mezolitba, a Csendes-óceán fenekére. De nem marad szabad időnk arra, hogy élvezzük a lét örömét…

160. oldal

Chöpp P>!

A liftben semmi sem volt a szokott módon. Székek álltak benne, sőt a sarokban egy kis kerevet. Meg egy asztalka, mint a fodrászüzletben. Az asztalkán újságok és folyóiratok hevertek, köztük egy Galaktika is.

112. oldal A lift

Kapcsolódó szócikkek: lift
marschlako P>!

    – Torkig vagyok az alkoholistákkal, neuraszténiásokkal és matematikusokkal – mondta a felségem, és az ajtót becsapva távozott.
    Értetlenül néztünk egymásra, én Herbert Hardyra, Herbert meg énrám.
    Aztán Hardy arca kétértelműen gunyoros kifejezést öltött, mintha eszébe jutott volna valami, csak még azt nem tudja, mondja-e vagy sem.
    – Ide figyelj, White. Jó lenne alaposabban körülnézned a feleséged ismerősei között, nincs-e köztük véletlenül egy matematikus.

84. oldal, White - a művész

2 hozzászólás
alice011>!

A parton egy ház állt. Odamentem az ablakához, és áttetsző patakkék üvegén át benéztem a szobába. Bent nagybátyámat pillantottam meg, a vidám, titokzatos öreget, aki egy kicsit hasonlított Jules Verne-hez.
Az öreg a zongoránál ült, nőiesen karcsú ujjai fürgén futottak a billentyűkön. De a zenét nem lehetett hallani. Zene helyett madárfütty, az esőcseppek dobolása, patakcsobogás, ezüstös lónyerítés hallatszott.

12. oldal

Saputány>!

– Azt tanácsolja, hogy vegyem meg?
– Én nem adok soha senkinek tanácsot.
– Miért nem?
– Ahhoz, hogy valaki tanácsot adjon, tapasztalatokra van szüksége.
– És önnek talán nincsenek tapasztalatai?
– Nekem sajátos tapasztalataim vannak. Nos, kéri?

177. oldal

mokata I>!

Emlékszem, amikor elhoztam neki Alexandre Dumas híres regényét, A három testőrt.
A végéről kezdte olvasni. Arra gondoltam, hogy ez a szórakozottságával magyarázható. De tévedtem.
– A végén kezdem – mondta –, mert a végben a kezdetet keresem.

mokata I>!

Az erdő olyan volt, hogy nyomban kétségem támadt – létezett-e civilizált emberiség? Sehol egy konzervdoboz, sehol szétszaggatott újságpapír, sehol egy műanyag pohár.