Géher István magyar

Esti tűnődés

Madár úszik az úton, ferdén fölrepül
és magával viszi a csöndet.
Árnyéka barna tenyér a kövek közt.
Két kocsi jön, s a keréken fény szalad át.
Pata koppan.
Megfeszülő nyakkal négy ló
lassan húzza az estét.
Halk dohogás a világ, valahol motorok duruzsolnak.
Kattan a sín
és zuhogó drót nyúl a tetőkre.
Mint a gyümölcs a kosárban: kész és teljes az este.
Csak te hiányzol.
Nézlek,
keresem nevetésed a fűben
és a hajad, mely reggeli szél szaladása.
A szemed harangszó
a vállad fuvolazene
és a kezed csobogó víz.
Lábad előtt a kövek dudorásznak,
én is eléd heveredtem.
A gondom, mint a pipából a füst, tefeléd száll.
Nézd,
ne szaladj hát!
Simogató szóval úgyis utolérlek,
mert bennem vagy már, mint
daktiluszok kopogása a csöndben.

(1959-61)

421-422. oldal - "...Múlnak az évek...", 1960-2012 (Korai és alkalmi versek, kötetbe nem rendezett költemények)

Confiteor

esendő vagyok?
lelkem elcsavarog.
kérdésemre a válasz:
hogy megbocsátasz.

407. oldal - Dalban elbeszélve; Négysoros napló, 2012 (L'Harmattan, 2019)

Feljegyzések
2. Kafka

Szégyelled magad?
A verset nem te írod –
Beléd íródik.

498. oldal - "...Múlnak az évek...", 1960-2012 (Korai és alkalmi versek, kötetbe nem rendezett költemények)

XI Kilátás

Mindenfelől: veszendő életek.
Világít ablakod. De nem neked.

36. oldal - Mondom. szerencséd (1981); Kivétel (L'Harmattan, 2019)

Három töredék (részlet)
szapphói

…mert ha tudnám, hogy mit akarsz te mégis,
én megadnám szívesen: ám legyen meg.
és ha mégsem lesz? legalább a szívünk
összeszakadna…

337. oldal - Árnyjáték, 2011 (L'Harmattan, 2019)

Akit elvesztünk

Akit elvesztünk,
megtaláljuk magunkban:
él, mert nagyon fáj.

444. oldal - "...Múlnak az évek...", 1960-2012 (Korai és alkalmi versek, kötetbe nem rendezett költemények)

lxix és szeressük: choliambus, bel canto

nem is tudom, mi lennék, hogyha nem lennél.
úgy összenőttünk, hogy közöttünk érzésre
alig maradt hely. mondanám, s te gyorsabban
már mondtad is. mégis beszélgetünk. mindig,
megúnhatatlan. meddig bírni? végére
még nem jutottunk. képzelem, hogy megcsallak,
de nehezen. magam csalatni nincs kedvem,
sem ráérő időm. kitöltve estéink
és napjaink. milyennek ismersz: kedvesnek,
elég erősnek? elfogadhatók, egymás
előtt: vagyunk. szerelmesek. lehet rajtunk
nevetni. szép pár. lennél, hogyha nem lennék?

75. oldal - Mi van, Catullus? (1984)

Távolság

1.
sietős utcán
elébem tűnt az arcod:
megállt a reggel.

2.
ugyanaz a nap:
de mintha már másnapról
látnám a fényét.

3.
találkoztunk: egy
pillanat is teret nyit
elveszni benne.

368-369. oldal - Beszéld el ezt még; Ideadallam (Versekre versek, 2011)

A hős is ember, neki is van „mélylelke”, neki van csak igazán. És azért hős, hogy bele merjen hatolni (…) – még ha beleborzad, belepusztul is.

205. oldal, Utószó (Európa) · Géher István

Mátrai emlék

Vihar jön, fergeteg
szelétől sír az ág
sirasd el lelkemet
lélekharangvirág

470. oldal - "...Múlnak az évek...", 1960-2012 (Korai és alkalmi versek, kötetbe nem rendezett költemények)