Gát Anna magyar
| Katalógusnév | Gát Anna |
|---|---|
| Nem | nő |
Könyvei 1
Fordításai 2
Antológiák 2
Népszerű idézetek
Próbáltam sunyítani próbáltam valaki másnak
Látszani próbáltam elbújni majd másnap
Megoldani ezt mondani próbáltam az igazat ki-
Mondani magamat venni-adni és kikacagni
Próbáltam eléd állni felvállalni bevalla-
Ni próbáltam tánccal a Juhásszal egy fallal
Vagy dallal elfelejteni elfeledtetni talán írni
Róla lerajzolni eljátszani meggyónni kibírni
A tehetetlenséget próbáltam mással és még egy
Tollvonással letörölni a színpadról téged
Próbáltam pénzzel ésszel egy zenésszel
Üveg portóival egy levél nemes penésszel
Kiirtani homeopátiákkal pszichológusokkal
Asztrológusokkal dietetikusokkal (de sokkal)
Próbáltam tanulni vadulni lezárni mint a lekvárt
Majd eltenni azután kártyákat vetni mint feltárt
Sírokba belenézni persze mindig a legjobban
Kinézni mert hát nem jó a nő hogyha lerobban
És egy évig próbáltam magamat meggyőzni
Arról hogy engem senki se merne mellőzni
Vagy megelőzni és akárhány rétegbe is csavarlak
Bele be kell hogy lássam még mindig akarlak
51. oldal, A próba
Elvirágzott mind ami fejjel lefele nőtt
Ki és elharangozták már az éjfelet pernye
Tapadt a számra cikázik a sok neon-zöld
Reklám nézd fekete van mindegy merre
Megyek és összehúzom magamon a
Kabátot a kirakatok rajzfilm-szellemként
Kiáltanak utánam és csupán egy babona-
E hogy mulasztásaim most mint az út szélén
Összesűrűsödött sár amikor keresztülhajt
Rajta egy autó és felcsapódnak az arcom-
Ba a záróvonal is átkozza a zivatart
És beesik a nyakamba és a fejem lehajtom
Járnak a villamospótlók az éjszakai járatok
Kötelességszerűen és én a zebrán fél lábon
A fekete és a fehér határán pontosan állok
És a hideg miatt nem nyom el a félálom
Majd kapucsengők vonzanak mindenkihez
Felcsöngetni az utált ex-tanáraim ablakát
Megdobálni a Dunába üvölteni hogy most mi lesz?
És ha csak én és itt és most kinek adhatna át?
70. oldal, Neon
Hogy mik meg nem történnek!
És felvontam a szemöldököm.
Róla tényleg nem feltételeztem volna.
(Na, dehogynem. Első ránézésre.)
Micsoda csapás, szegénykém,
Biztos ki vagy készülve.
(Teljes mértékben megérdemelted,
Te ronda dög.) Milyen emberek
Vannak! (Azt hiszed, ha a
Szemedbe fésülöd azt a semmi
Kis hajad, nem tudom, hány
Éves vagy?) A külseje alapján
Pláne nem gondoltam volna.
(Rólad azért lerí, kiféle-miféle
Vagy, légy nyugodt.) És pont
Azzal a buta libával! (Valószínű-
Leg még neki is több sütnivalója
Volt, mint neked.) Az a nő úgy
Riszál, mint egy megvadult
Versenytáncos! Ilyet! (Neki
Legalább van mit, nem úgy, mint
Egyeseknek, ezt azért én nem
Illegetném ilyen hevesen.) Egyszer
Mindenki megkapja a magáét! (Hú,
Bakker!!!) Mi? Én nem mondtam
Semmit!
Körülnéztem riadtan, hátam mögé stb.
Ja!… Azt arra a szemétládára
Értettem. (Engem ugyan nem húzol
Csőbe, Mataharikám!) Remekül
Nézel ki, mindennek ellenére.
(Tudok egy csomó embert, akik
Ilyenkor tuti öngyilkolnának, nem
Mintha ajánlgatni akarnám, vagy ilyesmi.)
Nahát, hogy szalad az idő!
Cupp-cupp.
Aztán vigyázz, annyira sok a hazug
Disznó… a férfiak között.
31-32. oldal, Csak őszintén
Sajnálom hogy nem mondtam el eddig
És csak ennyi idő múlva csúszott ki a
Számon mással járok máshoz tartozom
Visszavonhatom tehát a hívást a pukedlit
Hiúságod megsérteni nem akartam soha
Gyerünk gyorsan túllépni a pátoszon
Felrepedt végül a „burokban születem” ahogy
Beözönlöttem az egyszemélyes bálodba sajnos
Mégsem egyedül érkeztem nézd az invitálás
Is 2 személyre szólt félek hogy netán elhagyod
Magad kibeszélsz esetleg kompromittálni fogsz
Ha még egy pohárral esküszöm vigyen haza más
Egyre ballagtam egyik lábam a másik elé hóval
Imbolygó falevelek úsztak a szélben a ruhám
Alja integetett a bokáimnak minden lépésnél
Hogy mondhattam ilyet mért pont ezzel a szóval
Tudod igazából senkim sincs még te sem ezután
Azt kell hazudnom magamnak hogy a te hibád
Volt mert nem értettél nem éreztél és hogy karikát
Csináltál a négyzeteimből meg hogy túl korán elkéstél
76-77. oldal, A helyes mondat megválasztása létfontosságú
Azt mondják (úgy hallottam), több helyre van
Szükségünk, de nem tudom még biztosan,
Hogyan is értették. Hiszen minden tévedés,
Minden bizonytalanság, ami üldöz téged és
Engem, belőlük fakad kezdetektől. Lehet, hogy
A túl tág tér az, ami miatt egyre kevésbé látod
Az irányjelzéseket tisztán.
Arctalan ismét, ami felém fordul, és rettegve
Kérdem: te vagy az? A lényeged az ott, benne,
Vagy saját kérdéseimet vetítem ki rád? Istenem,
Hogy toporgunk megint, sem együtt, sem túl, sem
Megoldott feladatsorként. Csatlakozunk, de
Kihez? Vagy egyenként kerülünk majd a földgömbre,
Mert csak így térhetsz meg hozzám?
55. oldal, Varietas
Pótcselekvések helyett pörögjetek fel valakiért, és győzzétek
Meg magatokat, létezik. Másik megváltást választva,
Jajaitokat hallgatva, zsinórt tekergetve a telefon túloldalán,
Az én leszek.
De azért mondjátok, hogy ti is találtatok valamiféle istent,
Mert Bono elment Afrikába, vagy mert nyílt az a bolt „tibetes”
Könyvekkel, vagy valami szívhez szólót tanultatok, úgyhogy már
Nem tévedhetek el.
Szaladnék mellettetek, de ez az állandó szívdobogás, hinnék
Veletek, de a kérdőjelek egyedül kicsücsülnek mondataim
Végére, imádnék valakit én-telenül, mint ti, de az, akit
Lehetett, hova lett?
Harcolnék az oldalatokon, de tudom, hogy rég győztetek,
Kitárnám szívemet, mint ti, de félek a veszteségtől,
Aludhatnék veletek összebújva, de ti már soha
Nem melegíthettek fel.
23-24. oldal, Most nem lehet