!

Gárdonyi Géza magyar

Göre Gábor, Géza Gárdonyi, Геза Гардони

1863. augusztus 3. (Gárdony-Agárdpuszta) – 1922. október 30. (Eger)

Tudástár · 48 kapcsolódó alkotó · 6 kapcsolódó könyv · 5 film

Teljes névZiegler Géza
Nemférfi

Képek 5

Könyvei 158

Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember
Gárdonyi Géza: Ida regénye
Gárdonyi Géza: Isten rabjai
Gárdonyi Géza: Ábel és Eszter
Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem
Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes
Gárdonyi Géza: Az én falum
Gárdonyi Géza: A lámpás
Gárdonyi Géza: Szunyoghy miatyánkja

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Lazi Könyvkiadó klasszikusai · Talentum diákkönyvtár · Móra Klassz · Európa Diákkönyvtár · Életreszóló olvasmányok · Osiris Diákkönyvtár · Füveskönyvek · Populart Füzetek · Millenniumi Könyvtár · Európa Diákkönyvtár · Klasszikusok fiataloknak · Az irodalom klasszikusai képregényben · A magyar próza klasszikusai · Klasszikusok újramesélve · A magyar próza klasszikusai · Az én könyvtáram · Fehér Holló Könyvek · Nemzeti Könyvtár · Gárdonyi Géza válogatott művei · NTK-klasszikusok · Kincses Könyvek · Magyar Klasszikusok · Tanulók könyvtára · Diákkönyvek · Kötelezők (m)értékkel · A magyar irodalom remekei I. · Re-Vízió · Magyar Elbeszélők · Legjobb könyvek II. · Kiskönyvtár · Öregbetűs könyvek · Aranyrög könyvtár · Egyetemes Regénytár · Életrajz / Útirajz · Szent István Társulat – Szépirodalom · Nagy magyar mesemondók · A magyar irodalom remekei II. · Klassz! · Zsiráf könyvek · Modern Magyar Könyvtár · Minden gyermek könyve · Meglepetés könyvek · Európa Diákkönyvtár

Szerkesztései 2

Gárdonyi Géza (szerk.): Nagyapó tréfái
Gárdonyi Géza (szerk.): Nagyapó 100 tréfája

Antológiák 36

Kőrössi P. József (szerk.): A szerelem lexikona
Peiker Éva (szerk.): Útra kelni
Veress István (szerk.): A macska ezer arca
Gácsi Klára – Oláh János (szerk.): Százszorszép novellák
Bauer Gabriella (szerk.): Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény
Hunyadi Csaba Zsolt – Somogyi Judit (szerk.): Az ismeretlen leány
Kőrössi P. József (szerk.): Könnyező fák
Mátyás király, az igazságos
Domokos Mátyás (szerk.): A magyar novella antológiája I-II.
Száz magyarok könyvei I-X.

Róla szóló könyvek 16

Háy János: Kik vagytok ti?
Varga Zita: Gárdonyi Géza könyvtára
Margócsy Klára (szerk.): Gárdonyi Géza
Kispéter András: Gárdonyi Géza
Lipp Tamás: Így élt Gárdonyi Géza
Z. Szalai Sándor (szerk.): Halhatatlan csillagok
Hatvany Lajos – Glink Károly: Beszélő házak és tájak
Z. Szalai Sándor: Gárdonyi Géza
Korompai János: Gárdonyi Géza egri otthona
Tóth Tibor (szerk.): Gárdonyitól Gárdonyiról

Népszerű alkotóértékelések

Izolda P>!

Gárdonyi Géza

Micsoda meglepetés volt nekem felnőtt fejjel Gárdonyi Géza!
Persze, gyerekként olvastam az Egri csillagokat, de amikor 2011-ben betegen otthon feküdve végül úgy döntöttem, hogy jó, akkor legyen az Ida regénye a következő, kiderült, hogy remek döntés volt, és fel is faltam. Mennyire jó az a regény!
Aztán azon frissiben megnéztem, mi van még otthon Gárdonyitól, és elolvastam a Láthatatlan embert is. Az inkább „fiúregény”, de kalandos, és jó.
Nem hagyott nyugodni Gárdonyi, és két hónap múlva már megint új könyvét bújtam, a Hosszúhajú veszedelmet. Ami megintcsak egy szívfacsaró-melengető regény, nagyon szerettem. És még mindig volt kettő otthon, a Szunyoghy miatyánkja, meg a Szüleim gyémántja voltam. Előbbiről megintcsak mit tudnék mondani, mint hogy szeretem Gárdonyi emberi történeteit, a másikról meg azt, hogy talán mégis inkább a regényei jönnek be, a kisebb írásai nem annyira. De a regényei eddig nagyon jók voltak.
Kéne még szerezni pár könyvét. Mert Gárdonyit kell olvasni, felnőtt fejjel kell olvasni.

14 hozzászólás
pannik P>!

Gárdonyi Géza

Nagyon szeretem Gárdonyit.
Olyan nagyszerűen, frappánsan, érzékletesen, szívhez szólóan tud írni, hogy azt nehéz is szavakkal körül határolni. Könyvei letehetetlenek, végig fenntartja az érdeklődést, meglepő fordulatokkal, lehengerlő stílussal.
Kicsit sajnálom, hogy sokáig csak az Egri csillagok-ra korlátozódott az olvasásom tőle, igyekszem pótolni a többi zseniális írását, mert kövezzetek meg, de nekem nem az Egri csillagok a leg.

3 hozzászólás
Jagika P>!

Gárdonyi Géza

Gárdonyi Géza olyan írástudó mester, aki észreveszi a hétköznapi élet csodáit. Falusi tanítóként szeretettel mesél a kis lurkókról, íróként tisztelettel mutatja be az egyszerű embert és a haza névtelen védőit is. Gyönyörű írásait minden életkorban lehet olvasni – csak a jót: az igaz emberséget tanulhatjuk belőle.

3 hozzászólás
dwistvan P>!

Gárdonyi Géza

Szabó Magda a női sorsok mestere. Gárdonyi pedig a férfi sorsok mesterének tekinthető. Korának élete ízes nyelvezettel elevenedik meg regényeiben. A falu életét, népét, az egyszerű ember érzelmeit tolmácsolja. Történetei izgalmasak, színesek. Érdekességképpen éltem meg, hogy még bibliai tárgyú történeteket is tudott sajátos népi ízzel megformálni. Jót tesz a léleknek ha olvassuk a könyveit.

Lahara IP>!

Gárdonyi Géza

Vajon mit szólna hozzá, hogy a messzi XXI. században a munkásságát értékeljük? Talán örülne neki. Hogyha hatodikos koromban értékeltem volna, nem kapott volna ilyen sok pontot, mert akkoriban úgy emlékeztem vissza az Egri csillagokra, mint az undok könyv, ami négy napot elvett a vakációmból, és még nem is emlékeztem rá később. Pedig jó az is. És akkor még nem tudtam, „hogy a nyúl fut, ha jön a Kutya úr.” Bizony, a kedvenc verses mesémet is ő írta. Nahát! És akkor most, most őszinte leszek. Olvastam én A láthatatlan embert is, kétszer. Magamtól. Mindkétszer élveztem. És olvastam az Ida regényét is, és nem hittem el, hogy egy könyv ennyire letehetetlen lehet. És akkor eldöntöttem, szeretem Gárdonyi Gézát, akinek az egri várban csak a teste pihen, és amit én nem értettem harmadikos koromban, hogy hogyhogy csak a teste? Hát most már értem.

Ibanez P>!

Gárdonyi Géza

Egyik kedvenc alkotóm, elterveztem, hogy minden művét elolvasom (folyamatban van) :-D Úgy tanít történelmet, hogy ne legyen unalmas, főszereplői karakteresek, sosem unalmasak, cselekményei szívszorítóak, humorosak és izgalmasak. A történetekre évek múltán is visszaemlékezik az olvasó. Ráadásul ő volt az első olyan író, aki úgy tudott vallásos könyvet alkotni (Isten rabjai), hogy az egyik kedvenc könyvemmé vált, ez pedig nálam – mint megrögzött ateista – nagy szó! S Gárdonyi nemcsak saját korában lubickol, hanem régvolt korokban is teljesen otthonosan mozog, s röpíti magával az olvasót. Megunhatatlan!

Mazsola_78 P>!

Gárdonyi Géza

Gárdonyi Gézától sokáig csak a kötelező Egri csillagokt ismertem (és szerettem). Aztán egyszer láttam filmen az Ida regényét és kíváncsi voltam a könyvre is, így huszonévesen elolvastam azt is. Nem tudom, miért álltam meg ennyinél, hiszen két könyvből kettő nagyon tetszett, mégis, a következő olvasmányaimra megint kb. 10 évet kellett várni.
Tavaly a már kb. 20 éve a polcomon álló Az én falum c. novelláskötetét vettem elő és végérvényesen beleszerettem Gárdonyi Géza írásaiba. Azóta igyekszem minél többet olvasni tőle és idővel a munkásságának nagy részét szeretném megismerni.

Sceurpien I>!

Gárdonyi Géza

Azon kevesek között voltam, akik többször is elolvasták az Egri csillagokat, és utána olvastam más regényét is. A láthatatlan ember szerintem az, ami minden szempontól a Gárdonyi Regény, nagy betűkkel. Abban van tökéletes arányban a nagyjából hiteles történelem, a magyar múlt, a szimpatikus főszereplő (pláne egy fiatal srácnak), a szerelem, a dráma, a háború, a véresség és a könnyedség. A vége pedig (még ha egyesek szerint kiszámítható is, szerintem nem), egy életre meghatározó lehet annak, aki 13-14 évesen ezt olvasta.

dia69>!

Gárdonyi Géza

A láthatatlan ember???? húúú, talán 11-szer olvastam, lehet annyi nem volt, már nem emlékszem, csak hogy letehetetlen. Ott voltam a hunok között én is. És ott voltam a többi regényének hősei mellett is, Az egyik legjobb magyar írónak tartom, s remélem lesz alkalmam minden művét elolvasni. A novellái kisebb sikert arattak nálam, neki a regény a műfaja úgy érzem. S a zsenialitása abban is megnyilvánul számomra, hogy a női lélek ábrázolásában is milyen kifinomult.

monanna>!

Gárdonyi Géza

Gárdonyit olvasni kell, mert: szép a nyelvezet, élvezet olvasni a sorait, és néha balzsamozni kell a lelket is.


Népszerű idézetek

mrsp>!

A könyvre kiadott pénz – látszólag eldobott pénz. Mint a vetőmag.

Gárdonyi Géza

93. oldal, június 4. · Gárdonyi Géza

Köves József (szerk.): Bölcsek ajándéka Gondolatok az év minden napjára

9 hozzászólás
Zizzer>!

– Az okos madarász annak a madárnak sípol a legszebben, amelyikre legjobban fáj a foga.

17. oldal, 2. rész

Gárdonyi Géza: Egri csillagok Bornemissza Gergely élete

4 hozzászólás
Mazsola_78 P>!

Mert olvasni is jó, meg aludni is jó. Mikor olvasok, úgy érzem, mintha egy másik embernek a lelke volna bennem, és ez gyönyörűség; mikor pedig alszom, úgy érzem, mintha az én lelkem volna egy másik emberben; és ez is gyönyörűség.

25. oldal, Kék pille (Unikornis, 1991)

Alcyone P>!

Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan.

Lahara IP>!

A könyvesbolt kirakatában látta, hogy csupa regény. Kedve lett volna mindjárt be is lépni, de érezte, hogy nem elégedne meg eggyel: tízenkint veszi ő majd, s a cseléd hozza mögötte haza.

90. oldal

Kapcsolódó szócikkek: könyv · könyvesbolt
Dün P>!

– A sírás nem egyéb – mondta hidegen –, csak tehetetlenségünk érzésének a nyomása a szemünk idegeire.

212. oldal (Kossuth, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: sírás
worsi P>!

Vajon boldogok-e a fák, mikor virágzanak?

148. oldal (Kincses könyvek, 1964)

Izolda P>!

(…) ökör vagyok! És bivaly vagyok! És szamár vagyok! És egy egész állatkert vagyok!

302. oldal

1 hozzászólás
Or_Sheet>!

Sötétben állunk néha, magunk se tudva, hogy kerültünk belé. Csak meresztjük a szemünket, csak tapogatódzunk, bizonytalankodunk. És a szívünk hüledez.
– Merre?
S véljük, hogy semerre.
Csak tapogatódzunk. Lépünk. Meg-megállunk vakul. Fejünk felett talán kőszikla csügg? Lábunk előtt talán farkasverem vagy szakadék tátong? Talán kígyóra lépünk? Szívünk remeg, mint a nyárfalevél.
– Istenem!…
De mennünk kell, hogy kijussunk valamerre. Hát lépünk, bizonytalankodunk tovább és tovább. Az iránytalanságban. Vakon. Dermedezve. Tapogatódzva. Szemünket olykor könny önti el. Szívünket olykor elszorítja az aggodalom. Aléldozunk.
– Hova jutok?!
S nem érezzük a sötétségben, a bizonytalanságban, a veszedelmek között, a Halál el-ne-csússz ösvényén, nem érezzük, hogy egy láthatatlan jóságos kéz van a kezünkön. Vezet.

2 hozzászólás
damaru>!

– Mindent lehet mellékesen, csak művészetet nem. Vagy teljes lélekkel, vagy sehogy.

11. oldal, 1. rész, 1. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Balogh Csaba · művészet
1 hozzászólás