!

Garai Gábor magyar

1929. január 27. (Budapest) – 1987. szeptember 9. (Budapest)

Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Garai_Gábor

Könyvei 31

Garai Gábor: Bizalom
Garai Gábor: A szenvedély évszakai
Garai Gábor: Ablakban a nap
Garai Gábor: Kedd
Garai Gábor: A lady lovagja
Garai Gábor: Nyárvég
Garai Gábor: Kis csodák
Garai Gábor: Szélcsönd és újra szél
Garai Gábor – Gink Károly – Mihail Trahman: Ölelkezők
Garai Gábor: Orpheusz átváltozásai

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Harminc Év

Szerkesztései 2

Garai Gábor – Kormos István (szerk.): Magyar versek könyve
E. Fehér Pál – Garai Gábor (szerk.): Mai magyar költők antológiája

Fordításai 126

Bertolt Brecht: Három színmű
Geoffrey Chaucer: Canterbury mesék
Lator László (szerk.): A világirodalom legszebb versei
William Blake: William Blake versei
Paul Verlaine: Paul Verlaine versei
John Keats: John Keats versei
T. Aszódi Éva (szerk.): Fecskeköszöntő
Friedrich Nietzsche: Friedrich Nietzsche versei
Percy Bysshe Shelley: Shelley versei
Bertolt Brecht: Drámák

Antológiák 21

Bauer Gabriella (szerk.): Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény
Somlyó György (szerk.): Szonett, aranykulcs
Baranyi Ferenc (szerk.): Aranyasszony
Lukács László (szerk.): Innen és túl
E. Fehér Pál – Garai Gábor (szerk.): Mai magyar költők antológiája
Rába György (szerk.): Verses világjárás
Illés Lajos (szerk.): Aki legdrágább, aki legszebb…
Hatvany Lajos – Glink Károly: Beszélő házak és tájak
Kormos István (szerk.): Szerelmes arany kalendárium
Bikády György (szerk.): Noé vesszeje

Róla szóló könyvek 3

Hatvany Lajos – Glink Károly: Beszélő házak és tájak
Vas István: Az ismeretlen isten
Illés Lajos (szerk.): Tizenkét portré

Népszerű idézetek

>!
gwyneira

Mióta szeretlek, eszméletem
minden percében rád emlékezem,
álmomban is te őrzöl meg talán,
rólad tudósit munka és magány,
veled lep meg hajnalom, alkonyom,
s hozzád megyek, ha tőled távozom.

186. oldal Töredékek a szerelemről

Garai Gábor: Bizalom Válogatott versek

2 hozzászólás
>!
Bla IP

S dalodtól megszólal a néma, az árva földerül,
tüzet fognak a méla bámészkodók,
s tulajdon lelked is megkönnyebbül…

62. oldal

>!
gwyneira

egy ember, aki ráhajolt szivedre,
pedig még árny-képét se látta benne;

249. oldal Akinek benső ragyogása van...

Garai Gábor: Bizalom Válogatott versek

>!
Trudiz 

Bizalom

S ha százszor is becsapnak és ezerszer
csalódom abban, kinek szívemet,
mint álmából a rózsát, kitakartam,
s ha épp az árul el, kit életemmel
fedeztem én,
s ha tulajdon fiam
tagad meg,
s ha nem harminc ezüstért,
de egy rongy garasért adnak el engem
barátaim,
s ha megcsal a reménység,
s ha kudarcaim térdre kényszerítenek
és elátkozom már, hogy megszülettem,
s ha csak a bosszút hízlalja a hála
híveimben,
s ha rágalom kerít be,-
akkor se mondom,hogy nem érdemes!

Akkor se mondom, hogy nem érdemes
hinni az emberben, akkor se mondom,
hogy megélek magam is, néptelen
magányban, mert irgalmatlan az élet. –

De csöndes szóval eltűnődve mondom:
bizalmam sarkig kitárt kapu,
nem verhet rá lakatot a gyanú;

ki-bejár rajta bárki szabadon.
Egy besurrant csaló tiszteletére
nem állítok őrséget tíz igaznak!
Kit tegnap itt gyöngeség bemocskolt,
megtisztálkodva ma betérhet újból;
ki kétélű késsel jött ide ma,
köszönthet holnap tiszta öleléssel!

Nem, nem a langy irgalmat hirdetem.
Nem hirdetek bocsánatot a rossznak,
kegyelmet a hazugnak,
nem tudok
mentséget a könnyes képmutatásra,
s az öngyilkos szenvelgést gyűlölöm,
akár a nyers önzés orvtámadását.

De hirdetem, hogy bűneink mulandók!
Mint a mammut és az ősgyík, a múltba
porlad a gyűlölet és a gyanakvás;
dühünk lehűl,
csak szerelmünk örök.

S halandó gyarlóságai között
csupán maga az ember halhatatlan.
Kérlelhetetlen gyötrelmei ellen
irgalmas vára bizalomból épül;
s az önmagával vívott küzdelemben
csak jósága szolgálhat menedékül.

5. oldal

>!
madárka

Te elmentél, s most nincs nyugtom magamtól,
lejár a nap, s én nem vagyok veled.
Bűvös cselektől féltem szívedet,
és meztelen bőröd féltem a naptól.

Ínyedet féltem fűszeres szavaktól,
féltem hajad: a harmat rápereg,
a hűvös holdtól féltem két szemed,
és ajkadat a rajtmaradt zamattól.

Úgy eltűntél most megperzselt nyaramból,
mint bomlott nyáj, mely százfelé barangol.
Dalol a pásztor, s törli könnyeit…

Folyton tudlak, így vádollak s szeretlek,
a rímeim ölelőn karba-vettek,
s még számontartom hűtlen perceid.

Úgy eltűntél, 131. oldal

Garai Gábor: Anyaföld Válogatott versek

1 hozzászólás
>!
gwyneira

Neved az álmatlan tengerre írom,
már fodraid közt leng a szürkület.
Virrassz velem, örökös éber áram.
Sötétedik. Meghalok nélküled.

183. oldal Elátkozottan (részlet)

Garai Gábor: Bizalom Válogatott versek

>!
gwyneira

Ki megvigasztaltad a testem,
áldott legyen a te neved.
Hazug voltál, hiú, hitetlen?
Vakmerőbb, mint a képzelet!

Hová hullsz? Én meszes közönybe.
Nincs áhitat már nélküled.
Csak nemléted fekete szörnye,
és kábulat és szédület.

És csönd. Irgalmatlan magányom
többé már meg nem osztja más.
Vár végső szégyenem: halálom.
S nincs nélküled feltámadás.

184. oldal Töredékek a szerelemről

Garai Gábor: Bizalom Válogatott versek

>!
Kek P

Tavaszom se volt,
lám, nyaram se lett,
félek az ősztől,
várom a telet.
Senki se hív már,
lehajtom fejem,
álmatlan fekszem
és élettelen.
Minden reményem
végleg elhagyott;
hályogos égről
hámló csillagok
hullnak elébem:

holnap meghalok.

74. oldal, Töredékek a halálról

>!
shellycoat P

ORPHEUSZ
Eurüdiké, hová szöktél azon a hajnalon?

EURÜDIKÉ
Előbb egy pacsirta hívott,
aztán egy szép ezüst hal,
s lent a pusztán a zerge…

ORPHEUSZ
És miért mentél velük?

EURÜDIKÉ
Oly szépen hívtak, miért ne mentem volna?
Azért élek, hogy ajándékul adjam
mindazt, mi létezésemtől telik…

>!
shellycoat P

ORPHEUSZ
És hogy kerültél le az alvilágba?

EURÜDIKÉ
Még sosem jártam itt. Kíváncsi voltam…

ORPHEUSZ
S meg tudtál halni érte?

EURÜDIKÉ
Mintha ruhát váltottam volna csak…
Igazán érdekes volt… Próbáld meg egyszer.