!

Galántai Zoltán magyar

W. Hamilton Green

1964. augusztus 12. (Dunaújváros) –

Nemférfi
Életrajz

Könyvei 19

W. Hamilton Green: Renegátok
W. Hamilton Green: Mars 1910
W. Hamilton Green: A Negyedik Birodalom
W. Hamilton Green: Abyss
Almár Iván – Galántai Zoltán: Ha jövő, akkor világűr
Galántai Zoltán: A kristálykő bajnoka
Galántai Zoltán: Marscsatornák, idegen világok, angyalok, földönkívüliek
Galántai Zoltán: E-privacy olvasókönyv
Galántai Zoltán: Könyvkettő
Galántai Zoltán: Őszbirodalom

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Valhalla Science Fiction · JAK-füzetek

Antológiák 9

Gáspár András (szerk.): Kyria örök
Novák Csanád (szerk.): Holdak és vándorok
Szélesi Sándor (szerk.): Falak mögött a világ
Burger István (szerk.): Kétszázadik
Burger István (szerk.): Galaktika 224.
HiperGalaktika 02
Burger István (szerk.): Galaktika 230.
Burger István (szerk.): Galaktika 220.
Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 140.

Népszerű idézetek

Aligabacs>!

A szakirodalom szerint az első „szabadalmat” (vagy inkább privilégiumot) III. Henrik angol király bocsátja ki 1236-ban, de csak az 1400-as évek második felétől válik rendszeressé a szabadalmaztatás. A jelentkezőnek általában 6-12 hónapja van a kísérletezésre, és ha addig nem tud sikert felmutatni, akkor nem kapja meg a több évre szóló engedélyt. A tervrajz előképe is ekkoriban jelenik meg a hajózásban: az addig a szabadban, szemmérték alapján ácsolt hajókat zárt műhelyben kezdik készíteni – mintegy ráépítik őket az előző hajónak a falra és padlóra rajzolt körvonalaira. Ez az úgynevezett „1:1 arányú tervrajz”, ami persze inkább a modellel (méghozzá leginkább az életnagyságú modellel) áll rokonságban.

Kapcsolódó szócikkek: 1236
Inimma>!

Az angol Midford Daily Newsban éppen a minap egy meglehetősen kiábrándító összeállítás jelent meg egy tipikus angol állampolgár tipikus napjáról. A magát felfedni nem kívánó újságíró szerint valahogy így néz ki a dolog:

7 óra 00 perc: Az elektronikus nyomkövetés akkor kezdődik, amikor letöltjük az e-mail-jeinket és megnézzük az interneten a reggeli híreket.

7 óra 45 perc: Beugrunk egy kávéra meg egy fánkra munkába menet a friss péksüteményt áruló boltba. A pénztár felett elhelyezett megfigyelő kamera rögzíti a képünket.

8 óra 00 perc: Irány az autópálya, ahol speciális készülék olvassa le a rendszámot. Közben egy gyors mobiltelefon a munkahelyünkre: a mobilszolgáltató gondosan feljegyzi a hívás helyét, idejét, időtartamát stb.

8 óra 27 perc: Lekanyarodunk az autópályáról, és a rendszámtábla-felismerő kamera ismét működésbe lép.

8 óra 45 perc: Keresztül a belvároson. A Memorial Buildingen elhelyezett rendőrségi kamera – miért is ne – csinál néhány felvételt a kocsinkról.

8 óra 55 perc: Megérkezés a parkolóba – végre ismét egy megfigyelő kamera, ami rögzíti, amint kiszállunk az autóból.

8 óra 57 perc: Elő a mágneskártyával, ami a hivatal ajtaját nyitja: a rendszer feljegyzi, hogy mikor érkeztünk meg.

9 óra 00 perc: Ma sikerült pontosnak lenni – pontosan 9-kor bekapcsoljuk az asztalunkon álló számítógépet, és innentől fogva egy log file-ba kerül, hogy milyen leveleket kaptunk és küldtünk, milyen web site-okat kerestünk fel, stb. Meg persze az is, hogy kinek, mikor, mennyi ideig telefonáltunk.

12 óra 00 perc: Kapkodva bekapott ebéd a közeli gyorsétterem videó-felvevőinek kereszttüzében.

12 óra 08 perc: Pénzfelvétel egy bankautomatából. A kamera az arcunkat, a gép a tranzakció részleteit tárolja el.

12 óra 12 perc: Tankolás. A CCTV a vonásainkat, a számítógép a fizetett összeget rögzíti.

12 óra 35 perc: Két könyv a közkönyvtárból – szerencsére ez is komputerizálva van, és így később bármikor visszakereshető lesz, hogy mikor és mit kölcsönöztünk ki.

12 óra 55 perc: A munka folytatódik: a rendszer rögzíti, hogy a mágneskártyánkkal jöttünk be; a kamera felvételeket készít. A komputer tovább loggolja az adatokat.

18 óra 05 perc: Log off. A CCTV természetesen megörökíti a távozásunkat.

18 óra 32 perc: Ismét fel az autópályára; még egy fénykép.

19 óra 01 perc: Elhagyjuk az autópályát (a rendszámtábla-azonosító rendszer most is működik).

19 óra 14 perc: Még szerencse, hogy a sarki vegyesbolt még nyitva van. Veszünk néhány apróságot; a parkoló kamerája csinál néhány felvételt, és mivel a fizetés bankkártyával történik, ennek is nyoma marad.

19 óra 40 perc: Végre újra otthon. Cseng a telefon (a hívó telefonszáma és a beszélgetés időtartama rögzítésre kerül).

21 óra 45 perc: Vessünk még egy pillantást az elektronikus postánkra (ami persze ismét loggolva lesz).

22 óra 50 perc: Hulla fáradtan az ágyba zuhanunk, és ezzel mára véget is ért a megfigyelés. Elvégre egy demokráciában nem lehet csak úgy poloskát telepíteni az állampolgár hálószobájába, hogy még azt is kihallgassuk, beszél-e álmában…

78-80. oldal

Kapcsolódó szócikkek: autópálya · e-mail · fánk · kávé · mágneskártya · parkoló · rendszám
Aligabacs>!

Ott van példának okáért annak a Dantihoz hasonlóan szintén itáliai származású Giovanni Daimannak az esete, aki, miután a skót udvar „fizikusa” lesz, 1507-ben kijelenti, hogy madártollakból készített szárnyával előbb fog Franciaországba megérkezni, mint a vele azonos időben induló követség tagjai.
….Daiman a Stirling Castle tornyából leugorva viszonylag szerencsésen megússza a dolgot: a trágyadombra esik, és eltöri a lábát– és azzal magyarázza a kudarcot, hogy a szárnyakba belekeveredett néhány tyúktoll is, amik aztán nem arra éreztek természetes hajlamot, hogy a magasba emelkedjenek, hanem arra, hogy visszatérjenek a szérűskertbe. Ez az érvelés pedig annál is meggyőzőbb lehet a kortársak számára, mert a XVI.sz. elején még általánosan elterjedt az a vélekedés, hogy a tollpárnákon nem lehet jól aludni (és meghosszabbítják a haláltusát is), mivel visszatartják a lelket a földön.

Kapcsolódó szócikkek: 1507 · Franciaország · toll
Kasztór_Polüdeukész >!

Nyolcas ostor sújt a népen
Ha üstökös fut az égen.
Láz, betegség és sok ragály,
Szűk esztendő és éhhalál,
Kopár földek, hőség, aszály,
Vad háború, irígy viszály,
Meddő forrás, fagy és vihar,
Sok főnemes háza kihal,
Földrengés dúl, pórnép zendül,
Új vezetők a trón körül.
Íly átok fogan a népen,
Ha üstökös fut az égen.

(Wolfgang Hilgebrand: Isten tüzesvesszeje. Sallay Gergely fordítása)

PogiB>!

„A Föld az emberiség bölcsője, de nem élhetünk örökké bölcsőben”

283. oldal

Kasztór_Polüdeukész >!

Hét nap, hét éjjel repültünk odafönt, a nyolcadikon megpillantottunk a levegőben
valami szigetforma földet. Fényes volt, gömb alakú, vakító ragyogásban tündöklött.
Amint odaértünk, kikötöttünk rajta, kiszálltunk, körülnéztünk a vidéken, s azt tapasz-
taltuk, hogy a föld lakott s meg van művelve… [mint megtudtuk,] ez a föld az, amely
nekünk alulról a Holdnak látszik.

(Lukianosz: Igaz történetek. II. sz. Révay József fordítása)

Kasztór_Polüdeukész >!

Amikor a tűz-elemű lélek rádöbben magasztos származására és lerázza az élet
zsibbasztó súlyát, magával viszi a testet is, melyben lakozott,vissza a csillagok közé.

(Prudentius: Cathemerinon. IV-V. sz. Sághy Marianne fordítása)

Kasztór_Polüdeukész >!

A Nap mint a világ szeme és a fény forrása vagy ragyogó fáklya, megvilágítja,
felékesíti és megfesti a világ többi testeit; a közbülső tér maga nem sugároz, hanem
fénnyel töltött és átlátszó csatorna, ami elvezeti forrásától [a fényt], és ott vannak ebben
a régióban a bolygók és azok a teremtmények, akikre ráömlik a Nap fénye, és akik
felhasználják azt. Az állócsillagok szférája… átlátszatlan és megvilágított fal, ami
visszaveri és megkettőzi a Nap fényét.

(Kepler: A világ alapvető részei, XVII. sz.)

Kasztór_Polüdeukész >!

Senki sem tudja, hogy mi van a természetben, és mi nincs. A világ a természetet a
művész szemén át nézi. Nem azt látta-e a világ századokon át, hogy a ló nyújtott
lábbal ugrik át az akadályon? És mert úgy látta, biz’ Isten ki is volt nyújtva az a
láb! Az árnyékot feketének látta, amíg Monet fel nem fedezte, hogy színes, és biz’
Isten fekete is volt! Ha nekünk úgy tetszik, hogy a dolgokat kontúrral vegyük
körül, a világ kontúrt fog látni körülöttük, és akkor ott is lesz az a kontúr! Ha a
füvet vörösre festjük és a teheneket kékre, akkor a világ vörösnek és kéknek fogja
látni, és biz’ Isten vörös és kék is lesz!

(W. Somerset Maugham: Örök szolgaság. XX. sz. Gáspár Margit fordítása)

Kasztór_Polüdeukész >!

Az őshüllők repülésével érdemben először a dinoszauruszokat elnevező paleontológus, Richard Owen (1804-1892) foglalkozik az 1800-as évek második felében, és arra a következtetésre jut, hogy a földön minden bizonnyal
denevérszerűen másztak, mivel nem voltak elég erősek a madárszerű járáshoz, és ugyanolyan jó úszók voltak, mint amilyen kiváló repülők

(pdf) Pteroszauruszok, entomopterek, bionika

Kapcsolódó szócikkek: Richard Owen