!

Galambos Á. István magyar

Katalógusnév

Könyvei 2

Galambos Á. István: Így futottam anyátokkal
Galambos Á. István: A női test pasiszemmel

Népszerű idézetek

Columb KU>!

Ha bármit kérek tőled, próbáld megcsinálni. Nem érdekel, ha nem sikerül. De ha neki sem veselkedsz, akkor jobb, ha abbahagyod az egészet. Az a minimum, hogy megpróbálod.

Demencze_Ilona_blogger P>!

– Te, figyelj, papa – szólt hozzám Laci –, ha történetesen megnyernéd a versenyt, mennyi pénzt kapnál? – kérdezte, miközben értelmesnek tűnő ábrázatot próbált felvenni.
– Semennyit – mondtam.
– Ebben nem a pénz a lényeg – szólt bele Zoli.
– Akkor mi?
– A siker, a dicsőség, hogy te vagy a bajnok. Hogy teljesíteni tudtad, amit elterveztél, mert megdolgoztál valamiért, ami fontos neked, és ha el is buknál, attól még sztárnak érezheted magad, mert a beletett munkával mindig erősebb és több leszel – mondta Zoli.

115. oldal

Demencze_Ilona_blogger P>!

Zoli közben narancslevet töltött magának.
– Látom, szeretsz kirúgni a hámból – mondta Rita a fiú poharára mutatva.
– Ha nagyon bevadulok, kajszibarackot iszom!

148. oldal

Demencze_Ilona_blogger P>!

Előredőlve estem a célba.
Odabotorkáltam a fűhöz és összerogytam. Másodpercekig csak a szívverésemet meg a sípoló légzésemet hallottam, a szememet képtelen voltam kinyitni. Amikor kissé megnyugodtam, feltűnt, hogy valaki sír.
Biztos Zolika az – gondoltam. Sosem bírt veszíteni.
Kinyitottam a szemem. Feri pityergett.

36. oldal

Demencze_Ilona_blogger P>!

– Azért a selejtes toronyért mégse lehet oda – mondta Feri.
– Mármint értem? – szólalt meg ekkor Zoli az ajtóból. Megállt az idő.

67. oldal

Demencze_Ilona_blogger P>!

– Kérsz valami reggelit? – kérdezte Zoli a lányt.
– Nem is tudom – nézett körbe Bea. – Egy kávé jólesne, tejjel, cukorral, meg néhány szelet kalács.
– Kettő, három?
– Legyen inkább öt.
– Az lett volna a következő tippem, csinálom máris – mosolygott Zoli.

121. oldal

Demencze_Ilona_blogger P>!

– Egy ideje rájöttem, hogy a lányok másként működnek, másként gondolkodnak.
– Erre csak most döbbentél rá? – kérdeztem röhögve.
– Kigúnyolhatsz, de ez az igazság.Egész életemben udvarias voltam a csajokkal, előre engedtem őket az ajtóban, odafigyeltem rájuk, meghallgattam a problémáikat, lelki bajaikat, és mit értem el vele? Semmit. Amikor leírták a tökéletes pasit, mintha engem festettek volna le, de járni nem akartak velem. Mindenki jó barátnak nézett, azt csókolom.

197. oldal