Gál Virág magyar

– Nem ítéllek el. Szerintem úgy vagy tökéletes, ahogy vagy…

Az ember nem értheti, mit jelent menekülni, úgy istenigazából menekülni, ameddig rá nem kényszerül.

(első mondat)

– Az erőszakra az erőszak az egyetlen válasz.

Kicsit lehangoló volt a tudat, hogy az egész élete, ez az alig tizenkilenc év belefért egy egyszerű sporttáskába.

Türelmetlen volt és paranoiás, de senki nem állíthatta, hogy alaptalanul.

– Hagyd, úgyis meg fog halni, inkább mentsd magad!

– Két évvel volt idősebb nálam. Mindent, amit iskolán kívül tanultam, ő tanította…

Minden alkalommal, mikor hangosan dörrent az ég, ő összerezzent, és szorosabban fonta a takarót maga köré.

Tervezéskor az ember izgatott, a fantáziája szárnyal, és úgy érzi, a legvadabb álmait is képes megvalósítani. De amikor már ott van, hogy valósággá válik az, amit eddig tervezett, akkor nagyon durván földhöz vágja a valóság, mintha az csak kigúnyolná őt.