!

Gaál Mózes magyar

1863. augusztus 2. (Barót, Háromszék megye) – 1936. július 12. (Budapest)

Tudástár · 2 kapcsolódó alkotó · 1 kapcsolódó könyv

Nemférfi
Életrajz

Könyvei 53

Gaál Mózes: Magyarok
Dibás Gabriella – Gaál Mózes: Hunok
Gaál Mózes: Magyar hősök és királyok
Gaál Mózes: Hun és magyar mondák
Gaal Mózes: Hősök regéje
Benedek Elek – Móra Ferenc – Gárdonyi Géza – Gaál Mózes: Hadak útján
Gaál Mózes: Akhilleusz haragja / A bujdosó király
Gaál Mózes: Achilles haragja
Gaál Mózes: Magyar nők
Gaál Mózes: A szeretet

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Mítoszok és legendák Lilliput · Százszorszép Könyvek Singer és Wolfner

Fordításai 19

James Fenimore Cooper: Az utolsó mohikán
Jules Verne: Utazás a Holdba
Jules Verne: Utazás a Hold körül
Jules Verne: A francia zászló
Jules Verne: Világfelfordulás / A francia zászló
Jules Verne: A különös végrendelet
Jules Verne: A Cynthia hajótöröttje
Jules Verne: Világfelfordulás
Jules Verne: A jégszfinx
Jakob Grimm – Wilhelm Grimm – Benedek Elek – Jean de La Fontaine: Állatmesék

Antológiák 1

Mátyás király, az igazságos

Róla szóló könyvek 1

Torda István: Professzorok, redaktorok, kalandorok

Népszerű idézetek

Chöpp P>!

Régi és igaz tapasztalat az, hogy mihelyt valaki előbbre jut mint embertársai, nyomban egy csomó kedves rokon, régi barátja akad. Azok mind erősen szeretik őt s lépten-nyomon kísérik, csakhogy valamiképpen el ne tűnjék a szemük elől.

133. oldal

Gaal Mózes: Nótás Katicza Rongyos Miska története

blackett>!

Az előadás nagyszerűen sikerült, mint a műkedvelői előadások általában. A helyi lapban, ha lett volna helyi lap, okvetlenül a következő referádának kellett volna meg jelennie:

– A balmazi műkedvelők kitünően szervezett társulata mult vasárnap rendkívüli műélvezetben részesítette városunk intelligenciáját. Thália papjai és papnői a színházzá átalakított városházi fáskamrában zsúfolt ház előtt adták elő a halhatatlan Szigligeti remek népszinművét, melynek a címe: „Cigány”. A darab meséje a következő:

(Három hasábon át a lehető legotrombább tartalomzagyvalék.)

A szereplők egytől-egyig mesterileg oldották meg feladataikat. Csodálatra és dörgő éljenorkánra ragadta a közönséget Gizella kisasszony tökéletes játéka. Az őrülés jelenetében jéggé dermedt ereinkben a vér (a polgármester úr fia szinte elájult), gyönyörű élővirágbokrétákat hajigáltak a színpadra és a firhangot négyszer kellett elhúzni és négyszer leereszteni (ami fölötte veszedelmes dolog volt, mert a spárga egy helyt annyira el volt már kopva, hogy végső leereszkedéssel fenyegette a nézőket a kortina a harmadik felvonás első felében). A többi művészek közül ki kell emelnünk a kitünő népszinmű-énekest, a helybeli segédtanítót, akinek egy gyönyörű dalt kétszer kellett elénekelnie. A helybeli kisdedóvó alaptőkéje 37 forint 50 krajcárral gyarapodott, melyhez 4 frt 49 krajcár felülfizetés járult. Felülfizettek: a polgármester úr 50 krt… stb…

2 hozzászólás
blackett>!

– (…) Te, Elemér, ha színlapot is nyomattok, nekem valami álnevet találj ki, csak úgy ne járjak, mint ezelőtt két évvel.
– Rád ismertek?
– Valami olyanféle. A nyomdában rosszul szedték az álnevet: Áronfy-t diktáltam be, s mire elkészült a huszonöt darab színlap: Baromfy lett belőlem. Ez is szép név, legalább y-nal végződik.

Chöpp P>!

Valójában sokat köszönt a katonaságnak. Megtanult írni, olvasni, megtanult önmagának és másoknak parancsolni, de egyúttal engedelmeskedni is. Ez pedig ritka becses tudomány, de aki az életben meg nem tanulja, bizony nagy kárát vallhatja.

119. oldal

Gaal Mózes: Nótás Katicza Rongyos Miska története

Chöpp P>!

Valamit hozott magával; egy kétesztendős leányka szállott ki nagy félénken a kocsiból. Barna arcú, feketeszemű leányka, hasonlított a menyecskéhez.
– Beszóltam a húgodhoz. Nagy szomorúságban volt, mert a sógort tegnapelőtt félholtan hozták ki a bányából. Dinamittal robbantották a köveket s egyik kő a fejére hullott szegénynek.
– Ó Jézus Mária! – kiáltott az asszony.
– A doktor azt mondotta, hogy nehezen marad életben. Nincs a háznál kenyérkereső, gondoltam, hogy ezt a kis férget…
– Jól tette Miska!
Evvel a néhány szóval el volt igazítva a dolog. Az egyszerű emberek egyszerűen gondolkoznak, s így cselekszenek. Miska olyan természetes dolognak tartotta azt, hogy arról a szegény féregről nekik gondoskodniok kell, mivelhogy nincs már kenyérkereső a háznál.

136. oldal

Gaal Mózes: Nótás Katicza Rongyos Miska története

Chöpp P>!

A városkában mesélték:
– Lám, hogy felvitte Isten a dolgát Kakas Mihálynak. Kocsisságon kezdte s most már ő is kocsist tart. Háza van, pénze van; jobban él mint akármelyik hivatalbéli ember.
Ezt mondották és akadt irígye bőven. Csodálatos dolog, hogy olyan kevésnek, vagy talán senkinek sem jutott eszébe, hogy hozzátegye:
– Rongyos Miska szorgalmas, takarékos és józan életű ember volt s ezért szegődött hozzá a szerencse, melyet más néven istenáldásnak szoktak nevezni.

139. oldal

Gaal Mózes: Nótás Katicza Rongyos Miska története

pável>!

– Diátrista vagy félkegyelmű czigány, mindegy az. Ha kell, az ábrázatjukat is bemázolják korommal és öltögetik a nyelvöket.
Igy vélekedtek a magyar urak akkortájban a szinészetről és szinészekről.
– Rongy nép, arra való, hogy röhögtesse a könnyenhivő bolondokat. Nem jobb a czigánynál, sőt rosszabb is valamivel, mert a czigányt reá szólíthatja földes ura téglavetésre, szegcsinálásra, nyúzatja vele megdöglött lovát, fűteti a kályháját, húzatja vele a kesergő nótáját, sőt jó kedvében meg-megölelgeti, ha igen szivrehatóan kiczifrázza a nótáját, még azt is megteszi vele, hogy embernek tekinti… Hanem a komédiás, a diátrista… ugyan mire jók ezek a kiéhezett semmirekellők?

XVI. fejezet (ZSIBÓ RONGYOS VENDÉGEI)

Gaál Mózes: A vasember Történeti elbeszélés

Chöpp P>!

– Mit csinálsz, lelkem fiam annyi pénzzel?
– Elsőbben is veszek egy öltő ruhát, anyám! Mert én tisztességes ruhában akarok vasárnap járni. Senki se mutogasson reám ujjal.
A fiúnak igaza volt, ámbátor néhány forintot adhatna az adóra is – úgy gondolta az anyja, mert szegény embernek nehéz sor az adó.
Miska nem találta ki az anyja gondolatát, mert ő még gyermek volt; az adóról hallott ugyan, de nem tudta, hogy valójában mi légyen az…

108. oldal

Gaal Mózes: Nótás Katicza Rongyos Miska története

Chöpp P>!

– Nyilván sok pénzt nyertél a lutrián – jegyzé meg Balázs András. Mert ő is, mint száz meg száz más ember nem tudta egyéb módját a boldogulásnak elképzelni, mint a vak szerencsét, mely előbb-utóbb meglátogatja az embert.
– Nem játszom én a szerencsével, – felelte Miska – mert attól felkophatnék az állam, hanem fuvaroskodtam s fuvaroskodom. Nehéz foglalkozás, de amint látom, ti még sokkal nehezebb kenyér után töritek magatokat.
Igy volt találkozása Kakas Mihálynak a földijeivel, akik a kőszénbányába mentek, hogy kenyeret szerezzenek. Két hét mulva mind hazamentek, mert a keserves munkát nem bírták ki; pénzt sem vittek magukkal haza, mert amit szereztek, azt megették és megitták.

132. oldal

Gaal Mózes: Nótás Katicza Rongyos Miska története

Anett_>!

Aki pedig a más szerencséjén örvendeni tud, az nem lehet rossz ember.

15. oldal