!

G. Hajnóczy Rózsa magyar

Germanus Gyula

Könyvei 1

G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz

Fordításai 1

Heinrich Mann: Egy király ifjúsága

Népszerű idézetek

>!
takiko

Előkelő helyet foglalt el a szakácsok között. Pedig sokszor kikapott tőlem. Bőven szolgáltatott rá okot. Egyszer, amikor kinéztem a konyhába, rettenetes látvány fogadott. Sudin a földön guggolt s buzgón mosta lábait abban a nagy lábasban, amelyben a tejet szokta felforralni. Éktelen haragra lobbantam, csaknem sírva fakadtam kétségbeesésemben. Még Sudinnak állt feljebb:
– Memszábnak semmi sem jó. Mindig szekíroz, hogy tiszta legyen a lábam. Már mindent megteszek a kedvéért. Most a legtisztább lábasban mosom magam, és ez sem jó. Hát mit csináljak?
Amikor elmondtam az esetet Gyulának, aki éppen valami arab szófejtésen törte a fejét, rám nevetett:
– Végre tudom, miért hívják ezt az edényt lábasnak.

283. oldal

G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz Három év története

11 hozzászólás
>!
Röfipingvin MP

A fürdő mindig optimistává teszi az embert.

Szépirodalmi, 1964., 68. o.

G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz Három év története

>!
takiko

– Eleinte, réges-régen – folytatta csendesen –, a hegyeknek szárnyaik voltak. Ide-oda repültek,ott ereszkedtek le, ahol akartak. De a föld így jobbra-balra ingott, nem tudott megnyugodni. Indra isten erre levágta a hegyek szárnyát, megrögzítette a földet. A szárnyakból viharfelhők lettek, melyek mindig vágyódnak vissza a hegyekhez, azért ülnek állandóan a meredek gerinceken.

184. oldal

G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz Három év története

8 hozzászólás
>!
takiko

– Nem, kedvesem, nincs hindu vallás. Tulajdonképpen ki volna az igazi hindu? Az, aki az égitesteket tiszteli, növényeket, állatokat imád? Akik áldásért könyörögnek kövekhez, emberi és állati bálványokhoz vagy pedig egyetlen istenben hisznek? Az egyik hindu véres áldozatot mutat be a fekete istennőnek, Kálínak, a másik attól is irtózik, hogy egy szúnyogot megöljön. Vannak hinduk, akik a szertelen erotikában élik ki a beléjük lehelt teremtő erőt, míg mások szigorú önmegtartóztatásban sanyargatják vézna testüket. Ezért nem érti a felületes európai ember India ezerszínű arcát. Az európai gondolkodás gépiessé vált, csak a pluszt és a mínuszt ismeri. Tudománnyá fagyasztja az életet, holott az élet egyáltalán nem merev. Egyszerű formulával redukálja a jelenségeket, holott a jelenségek soha meg nem állnak, hanem egymásba folynak. Az európai hisz az az abszolút tudásban, a hindu szemében minden tudás relatív.

205. oldal

G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz Három év története

6 hozzászólás
>!
Röfipingvin MP

Óriási pillangók repdestek a bokrok között. Akkorák ezek a lepkék, mint egy kánya vagy egy varjú. Szárnyaikon a nap szivárványszíneket csillogtatott. A bennszülöttek nyíllal lövik a potrohos pillangókat, mustárolajban kisütve egyik kedvenc eledelük.

Szépirodalmi, 1964., II. köt., 194. old.

G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz Három év története

3 hozzászólás
>!
takiko

A fiatalok előre néznek, meggondolatlanságukban mindig új élményeket keresnek, és keveset törődnek az emlékek egyre sűrűsödő terhével. Ezért nem haladhat együtt öreg és fiatal, és ezért halad előre a világ…

24. oldal

G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz Három év története

>!
Hajnalka06

A növény is érez, van szíve, szenvedni és örülni tud, ha nem is kering vér sejtjeiben. Talán félni is tud, talán éppen úgy gyűlöl és szeret, mint az ember.

G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz Három év története

>!
dwistvan P

A szerelem gyümölcse a legnemesebb, a legősibb érzés: életet alkot. Senki sem tudja, honnan jön, hogyan jön, csak leszáll az ismeretlenségből az emberek boldogítására, a fiatal évek örömére, az öreg napok vigaszára, édes gond, féltő aggodalom, gyönyör és büszkeség, a gyermek az élet maga.

G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz Három év története

>!
labe

Maguknak, magyaroknak, bizonyosan rokonszenves a mi szabadságharcunk – fordult felénk Probhat babu –, maguk is harcoltak az osztrákok ellen. Ismerem történelmüket, Kossuthot, Dicket, de önök már kivívták függetlenségüket, és boldog jólétben élnek.
Törtem a fejemet, hogy ki volt az a Dick nevű magyar hazafi, akit a könyvtáros Kossuth mellett említett? Csak hosszas gondolkozás után ismertem fel benne Deák Ferenc angolosan kiejtett nevét.

G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz Három év története

>!
Klettner_Csilla

A vak zenész gyakran keresi fel férjemet, régi húrokat szokott kérni tőle. Mindig hálálkodva tapogatja végig hosszú ujjaival az ezüstözött G-ét és boldogan szagolgatja a jó vastag D-ét, amellyel Gyula megajándékozza. Hibátlan fogai elővillannak, amikor megköszöni a húrokat. Most tétovázik, látszik, hogy akar valamit, de nem meri kimondani. Talán pénzt kíván. De nem. Amikor alamizsnát akarok neki adni, kedves mosollyal visszatolja kezemet. Végre kiböki, most nem húrért jött, hanem azért, hogy megkérje Gyulát, játsszon neki valamit. Az uram szívesen teljesíti kérését. Előveszi hegedűjét és Bach Chaconne-ját kezdi játszani a vak koldusnak. Megremeg a levegő, ahogy a méltóságteljes akkordok szállnak ki a hegedű mélyéből. Felemelkednek, leereszkednek, összefonódnak, a dallam összefűzi őket, majd játszi pajzánsággal megtörik a szólam, felbomlik, szökdécsel, szétsugárzik, mint a rakéta csillaga és tűzkévében egyesül újra. A szantáli koldus a tornác lépcsőfokán ül mozdulatlanul. Lábainál a földön fekszik hangszere. Arcvonásait átszellemültté simítja az ihlet, s vak szeméből lassan peregni kezdenek a könnyek. Tagorenak nem tetszett az európai zene, a vak zenészt megragadta a mindenható harmónia. Lelkében pislogni kezdett az a mécs, amelynek világossága Istenből árad. Meghatottan, némán néztem a csodálatos képet. Felejthetetlen látvány volt a síró, vak koldus.
Másnap újra eljött, és a tornácon este, amikor kigyulladtak a csillagok, hálából most ő játszott az uramnak egyszerű, szomorú, szívbemarkoló szantáli melódiákat

Szépirodalmi, 1972, 278. oldal

G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz Három év története

Kapcsolódó szócikkek: Rabindranath Tagore