!

G. Bogár Edit magyar

Bogár Edit

Könyvei 1

Révay Valéria – Anja Haaparanta – Bogár Edit – Novotny Júlia: Finn nyelv és kultúra magyar szakosoknak

Fordításai 10

Johanna Sinisalo: A Nap Magja
Leena Lehtolainen: Egyszer úgyis meg kell halni
Matti Rönkä: A határjáró
Kati Hiekkapelto: Védtelenül
Juhani Karila: Csuka-átok
Jessikka Aro: Putyin trolljai
Johanna Sinisalo: Iron Sky
Mirja Tervo: Tűsarok és kamatláb
Janne Pekkala – Vesa Ranta – Katarina Vuori: Szaunaszakácskönyv
P. Virtanen: Ki van a matracban?

Népszerű idézetek

Frank_Waters I>!

Saját szótlanságukat olykor maguk is megmosolyogják, amiről számos vicc tanúskodik:
′′Kerran Pekka ja Toivonen menivät metsään ryyppäämään. Kolmantena päivänä Toivonen kysyy:
– Kuule Pekka, eikö meidän pitäisi syödä jotakin?
– Ei kai me olla tänne keskustelemaan tultu, vastaa Pekka.′′

„Egyszer Pekka és Toivonen kimentek az erdőbe inni. A harmadik napon Toivonen
megkérdezi:
– Hallod-e, Pekka! Nem kellene már ennünk valamit?
– Csak nem beszélgetni jöttünk ide? – kérdezi Pekka.”

24. oldal

1 hozzászólás
Frank_Waters I>!

Éppen 100 éve annak, hogy Finnországban a nők a férfiakéval azonos jogokkal vesznek részt a közéletben, hiszen már az 1906-os parlamenti reform keretében minden finn állampolgárt teljes körű állampolgári jogokkal ruháztak fel. Így Finnország volt a világon az első, ahol a nők nemcsak a teljes körű választójogot kapták meg egy évszázaddal ezelőtt, hanem egyúttal választhatók is lettek. E törvény megszületését követő évben, 1907-ben tartották az első demokratikus választásoka

25. oldal

Frank_Waters I>!

Alaktani elemek

A finnben is megőrződött sok finnugor kori ige- és névszóképző, igékhez vagy névszókhoz járuló jelek és ragok. A sok példa közül csak egyet-egyet emelünk ki minden toldalékfajta bemutatására:
» igeképző: -l gyakorító képző (magyar -l képző): uiskelee – úszkál; -t műveltető
igeképző (magyar -t képző): teettää – csináltat, tétet, juottaa – itat
» főnévképző: -kko gyűjtőnévképző: kivikko ’köves hely’ (e képző a magyarban
többes jellé alakult)
» melléknévképző: -ton, -tön (fosztóképző): koditon ’hontalan, otthontalan’, veretön
’vértelen, vér nélküli’
» számnévképző: -nt sorszámnévképző: kolmas – kolmante- ’harmadik’
» névszók többesjele függő esetben: -i: poika – pojista ’fiú – fiúkról’
» a melléknév középfokának a jele: -mp: iso – isompi ’nagy – nagyobb’
» az ige lehetőségi módjának a jele: -ne: mennee ’talán megy’, lienee ’talán lesz’ (ez a
toldalék a magyarban a feltételes mód jele lett: vö. menne, lenne)
» az ige imperfectumának jele: -i: meni – m. mene, eli – m. ’éle’ (elbeszélő múlt)
» a birtokos személyragok: pl. -si: isäsi ’apád’
» igei személyragok: pl. -tte: menette – ’mentek’

12. oldal