!

Füst Milán magyar

Milán Füst

1888. július 17. (Budapest) – 1967. július 26. (Budapest)

Teljes névFürst Milán Konstantin
NemFérfi
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Füst_Milán
DIAhttps://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/fust-milan
Életrajz

Képek 1

Könyvei 45

Füst Milán: A feleségem története
Füst Milán: Boldogtalanok
Füst Milán: Nevetők
Füst Milán: Advent
Füst Milán: Ez mind én voltam egykor
Füst Milán: Szexuál-lélektani elmélkedések
Füst Milán: Füst Milán összes versei
Füst Milán: A mester én vagyok
Füst Milán: A pákosztos cica
Füst Milán – Szabó Lőrinc – Tóth Árpád: A vándor elindul

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Életreszóló olvasmányok, Horizont könyvek, Millenniumi Könyvtár, A magyar költészet kincsestára, Populart Füzetek, Füst Milán életmű, Magyar Elbeszélők, Harminc Év, Tények és tanúk, Magyar Remekírók, A modern könyvtár, Nemzeti Színház Színműtár, Öregbetűs könyvek, A magyar irodalom gyöngyszemei, Iciri-piciri könyvek, Modern könyvtár

Fordításai 6

William Shakespeare: Lear király
Walt Whitman: Fűszálak
Walt Whitman: Ének magamról
Robert Browning – Walt Whitman: Tébolyda-cella
Quintus Horatius Flaccus: Quintus Horatius Flaccus összes versei / Opera omnia Horati
Quintus Horatius Flaccus: Quintus Horatius Flaccus legszebb versei

Antológiák 30

Popper Péter: Ők – én vagyok
Ágai Ágnes (szerk.): Mesék a szerelemről
Kőrössi P. József (szerk.): Szökés a halálból
Tótfalusi István (szerk.): Bukfencező múzsa
Kőrössi P. József – Pomogáts Béla (szerk.): Nyugat
Elek István – Artner Tivadar – Kerbolt Béla (szerk.): Gyémánt mesekönyv
Kőrössi P. József (szerk.): Könnyező fák
Domokos Mátyás (szerk.): A magyar novella antológiája I-II.
Bauer Gabriella (szerk.): Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény
Somlyó György (szerk.): Szonett, aranykulcs

Róla szóló könyvek 15

Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk
Háy János: Kik vagytok ti?
Nemes Nagy Ágnes: Szó és szótlanság
Galsai Pongrác: A besurranó szerkesztő
Petrányi Ilona: Füst Milán rejtélyes múzsája
Kis Pintér Imre: A semmi hőse
Rába György: Csönd-herceg és a nikkel szamovár
Hatvany Lajos – Glink Károly: Beszélő házak és tájak
Radnóti Zsuzsa: A próféta színháza
Büky László: Stílusmagatartási formák Füst Milán és Weöres Sándor költői nyelvében

Népszerű alkotóértékelések

>!
VERDI

Füst Milán

Nagyon okos embernek tartom ot. Szeretem a konyvet az Ez Mind En voltam egyszert, a Teljes naplot.

O meg nem Nem Fustbe ment terv


Népszerű idézetek

>!
eme P

Egy hollandi költő így szól:
"Virágot szeretni,
Embert elfeledni,
Fehérbe öltözöm,
Szigetre költözöm,
Majd sokat olvasok…"

99. oldal

5 hozzászólás
>!
VERDI

A bűntudatról:

Az első bűn elkövetése után rendesen így szól magához a bűnös: – most már mindegy. – És elköveti a másodikat is.
Fontos szó ez. Első bűnét esetleg nagy lelki tusa után követte el, de a másodikhoz nagyon hozzásegíti ez a „most már mindegy”. Nem gondolkodik többé, elejti magát. Bénult lélekkel beleveti magát abba, ami már van, s ezzel elejét veszi minden további küzdelemnek, úgy, ahogy ez a szegény Fereniké is tette.
Továbbá: aki bűnösnek érzi magát és a bűnbe mindjobban belesüllyed, rendesen társat is keres a süllyedéshez, másokat is igyekszik magával rántani, mert ha más is elköveti ugyanazt, ez valamelyest mégiscsak mentesíti őt.

228. oldal (Magvető, Szépirodalmi, 1977)

Füst Milán: Ez mind én voltam egykor Hábi-Szádi küzdelmeinek könyve

>!
Mafia I

Ez az idézet ugyan nem tartozott szorosan a tárgyhoz, de mert kívülről tudtam, hát elmondtam.

>!
Frank_Spielmann I

(nem is tudom, melyik gonosz ördög tiltotta meg a férfiaknak a sírást)

79. oldal

>!
pepege MP

Hogy a feleségem megcsal, régen sejtettem. De hogy evvel… Hat láb és egy hüvelyk magas ember vagyok s kétszáztíz font, tehát valóságos óriás, ahogy mondani szokták, ha ráköpök erre, meghal.

3 hozzászólás
>!
Aigi P

Tóth Árpád annyira finnyás, érzékeny lélek volt, annyira félt a bántalomtól, hogy lehetőleg visszavonult az emberek elől. Nehogy megcsalják, nehogy visszaélhessenek bizalmával, inkább óvakodott a bizalmasságtól. Szemérmes is volt, elkerülte az érzelmes jeleneteket. Általában: félt az élet mindenfajta hullámzásától vagy viszontagságaitól, nem akarta azokat. Csendet akart, amelyben elbíbelődhetett szótáraival, régi költőivel, s amelyben elhitethette magával, hogy ezt a holt világot jobban kedveli az élőnél. Ilyesfajta természete lehetett oka, hogy hozzá sokkal kevesebb meghitt emlék fűz, mint más barátaimhoz – s mégis! most látom csak, mennyire szerettem őt. Halála egészen összetört. Napok óta csakis vele foglalkozom. Nem tudok a lidércnyomástól szabadulni, hogy ő nincs már. Gépies ütemre a verseit mondogatom, s rendesen ugyanazt:

Útvigyázó szent kereszt!
Vándor míves esdekel,
Uj bolygásra ugy ereszd,
Féluton ne esne el;
Légy kegyelmes tutora…

Egyre ezt recitálom, s gyakran sírok eközben.

187-188. oldal (Magvető 1967)

>!
Szédültnapraforgó

Mert a közöny épségben tart, a szenvedély pedig megaláz.

192. oldal

>!
VERDI

[…] embereket sohase szabad gyűlölni, csak a cselekedeteiket, csak azokat szabad.

121. oldal Magvető Kiadó 30 év sorozat 1977.

Füst Milán: Ez mind én voltam egykor Hábi-Szádi küzdelmeinek könyve

2 hozzászólás