!

Fung Yu-lan kinai

Tudástár · 1 kapcsolódó alkotó

Teljes névFeng Yu-lan
KatalógusnévYu-lan, Fung
Nemférfi

Képek 1

Könyvei 1

Fung Yu-lan: A kínai filozófia rövid története

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Historia philosophiae Osiris


Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

A hajdani emberek egyetlen hajszálukat sem áldozták fel, hogy boldogítsák a világot, és hiába is kínálták volna nekik az egész földkerekséget, nem kellett volna nekik. Senki sem hozott egy hajszálnyi áldozatot sem, senki sem igyekezett, hogy a világ hasznára legyen, így az Égalatti világban minden rendjén ment.

96. oldal, 6. fejezet - A taoizmus első szakasza: Yang Zhu

Fehérló_Filozó_Fia>!

„Olyan vagyok Ég és
Föld között, akár a kavicsdarab vagy növendék fácska egy óriási hegy
hátán.” Ezért őt is csak „kicsinynek” lehet mondani, s nem hívható „nagynak”. „>.Akkor tehát az Eget és Földet kell nagynak tartanom, s a piheszálat parányinak?« – kérdezte a Folyó Véne. ,.Ugyan dehogy! – válaszolt az Északi-tenger Ura. – … Ha számba vesszük az emberi tudást, a
tudott a nem ismerttel fel nem ér, s életünk ideje eltörpül, ha hozzámérjük ahhoz, amikor még nem éltünk. Ha pedig e parányival próbáljuk felmérni az óriásit, eltévedünk, s magunkat meg nem találhatjuk. Ha így
tekintek a dolgokra, ugyan honnan tudhatnám, hogy vajon a piheszál
alkalmas-e rá, hogy vele a legparányibbat meghatározzam?

119. oldal

Fehérló_Filozó_Fia>!

A cselekvés nem különbözik más dolgoktól. Ha valaki túlzásba viszi,
akkor inkább ártalmas, mintsem hasznos. Ráadásul a cselekvés célja az,
hogy valamit véghezvigyünk. Ha azonban túlzásba visszük, akkor a cselekvés eredménye is túlzott lesz, ami talán még rosszabb, mint ha semmilyen eredménye nem lenne. Van egy híres kínai történet, amely két
emberről szól, akik abban vetélkedtek, melyikük tud szebb kígyót rajzolni. Megállapodtak, hogy az nyer, aki előbb készül el a rajzzal. Egyikük
hamarabb elkészült, s látta, hogy társa még sokára lesz kész, ezért elhatározta, hogy lábakat is rajzol a kígyónak, így műve még tökéletesebb lesz.
A másik ezt látva így szólt: „Elvesztetted a versenyt, hiszen a kígyónak
nincs lába.”

137. oldal

Fehérló_Filozó_Fia>!

Néha elismerésre
méltónak tűnhet az ok, ami miatt az emberek a világra próbálják erőszakolni az egyformaságot. Amikor például olyasmire bukkannak, ami számukra jó, akkor mindenáron azt akarják, hogy más is részesüljön belőle. Jó
szándékuk azonban csak még tragikusabbá teszi a helyzetet. A Zhuangziben
van erről egy történet: „Talán te is hallottál már róla, mi történt, amikor
hajdanán Lu környékére tévedt egy tengeri madár. Lu hercege királyi
pompával fogadta, és az ősök templomába vitette. Előadták neki a Kilenc
Shao zenét, hogy felvidítsák, és tiszteletére bemutatták a Nagy Áldozatot. De a madár csak pislogott zavartan, és szomorúan tekintett szerteszét. Nem evett egy falatka pecsenyét sem, és nem ivott egyetlen kupa
bort sem. Harmadnapra rá aztán megdöglött … A halak a, vízben laknak,
és ott élnek, az ember megfullad, ha ezzel próbálkozik. A lények különfélék, mást, szeretnek, és mást utálnak. A hajdani bölcsek ezért nem
akarták, hogy mind ugyanazt tudja, és mind ugyanazzal foglalkozzon.”
(18. fejezet, 5.) Amikor Lu hercege az általa legtiszteletreméltóbbnak tartott
módon bánt a madárral, nyilvánvalóan a jó szándék vezette. Mégis, az eredmény éppen az ellenkezője lett annak, amit várt. Ez történik, ha az
uniformizált jogi és erkölcsi szabályokat a kormányzat és a társadalom
ráerőlteti az egyénre.

144. oldal

Fehérló_Filozó_Fia>!

Amikor az emberek egyoldalú nézeteiket ütköztetve vitáznak, akkor
nincs mód végső következtetést levonni, s nem lehet eldönteni, hogy
valójában melyik félnek van igaza. Az Értekezés a dolgok egyenlőségéről
azt mondja: „Tegyük fel, hogy vitatkozunk valamin, és te legyőzöl érveiddel. Nekem nem sikerült felülkerekednem, de vajon ettől már neked
lesz igazad, és biztos, hogy én tévedtem? És ha én győzök, és te maradsz
alul, akkor ettől már biztos, hogy igazam van, és te vagy, aki téved? Vajon lehet-e igaza egyikünknek, és vajon tévedhet-e a másik? Lehet, hogy
mindkettőnknek igaza van? Vagy talán egyformán tévedtünk mind a
ketten? Mi ketten nem tudjuk megérteni egymást, mások meg csak a sörétben tapogatóznának. Kinek mondjam, hogy tegyen igazságot? Olyannak, aki szerint neked van igazad? De ha már előre neked ad igazat, akkor
hogyan tud igazságot tenni? Vagy olyannak szóljak, aki velem ért egyet?
Ö pedig már előre nekem ad igazat, azért nem tud igazságot tenni! Vagy
talán olyannak, aki se velem, se veled nem ért egyet? De hisz, ha eleve
elutasít téged is és engem is, akkor azért nem tud igazságot tenni! Vagy
bízzam olyanra a döntést, aki mindkettőnkkel egyetért? Ö meg azért nem
tud igazságot tenni, mert szerinte nekem is és neked is igazunk van. Így
aztán megérteni se velem, se veled, se vele nem tudjuk egymást. Vagy
talán másra kellene bízzuk a dolgot?”

150. oldal

Fehérló_Filozó_Fia>!

„Ha különbséget teszünk, azzal építünk. De az építés ugyanaz, mint a
rombolás. A dolgok számára, ha a maguk teljességében vesszük őket, nincsen sem építés, sem rombolás, mert egységet alkotnak és eggyé válnak”
– áll a Zhuangzi második fejezetében (uo.). Például, amikor faasztalt készítünk, ez az asztal szempontjából építés, a faanyag szempontjából viszont
rombolás. Az „építés” és „rombolás” csak korlátolt nézőpontból az. A dao
szemszögéből tekintve nem létezik sem rombolás, sem építés. Ezek a megkülönböztetések mind viszonylagosak.
Az „én” és a „nem-én” fogalmai közötti különbségtétel úgyszintén relatív, a dao szemszögéből ezek is egységet alkotnak és eggyé válnak. Az
Értekezés a dolgok egyenlőségéről azt mondja erről „Az őszi piheszálnál nincs
semmi hatalmasabb az Ég alatt, és aprócska a Tai-hegy orma. Nincs, ki a
halva született gyermekénél hosszabb életű lenne, és Peng apó [egy híres kínai matuzsálem) ifjan pusztult el. Éggel és Földdel együtt születtem, s a
tízezernyi lény mind egy énvelem." Ismét Hui Shi utolsó tételéhez érkeztünk: „Azonosan szeretek minden dolgot: az Ég és a Föld egy test."

152. oldal

Fehérló_Filozó_Fia>!

A tudás köznapi értelemben vett feladata a dolgok megkülönböztetése; ismerni egy dolgot annyit tesz, mint ismerni a dolog és
más dolgok közötti különbségeket. A tudás elvetése ezeknek a megkülönböztetéseknek az elfeledését jelenti. A megkülönböztetések elfeledésével csak a differenciálatlan Egy, a Nagy Egész marad. Elérve ezt az állapotot azt mondhatjuk, hogy a bölcs a tudás egy magasabb szintjére
emelkedett. Ezt nevezik a taoisták „tudásnak, ami nem tudás”.

155. oldal

Lunemorte P>!

A parasztok élete a természet ritmusához igazodik. Ők is megvetik a mesterkéltet, s a természetest becsülik a legtöbbre. Egyszerűségükben és ártatlanságukban kevéssel is megelégednek, nem kívánják a változást, nem is törekednek arra.

54. oldal, 2. fejezet - A kínai filozófia háttere

andóc>!

… Választ adva a fenti kérdésekre, az én véleményem az, hogy a földi világunkon túli dolgok megismerése utáni vágyakozás valóban az emberiség egyik legősibb, veleszületett törekvése. Ez alól a kínaik sem kivételek. A vallás azért szorul háttérbe Kínában, mert az itt élő embereket sokkal inkább a filozófia foglalkoztatja – tehát filozofikus beállítottságuk miatt nem vallásosak. .. A filozófiában a „morálfeletti” értékek is megjelennek, s ha az ember a filozófia szerint él, akkor e kitüntetett értékeket a mindennapi életben is megtapasztalja. …
Valamennyi kínai filozófus bizonyos fokig Szókratész volt. Mégpedig azért, mert az etika, a politika, a reflektív gondolkodás és a tudás mind-mind egyesültek a filozófusban: személyében a tudás és az erény elválaszthatatlan egységet alkotott. A kínai bölcs filozófiája megkövetelte, hogy át is élje azt; ő maga volt annak hordozója. Az, hogy filozófia meggyőződése szerint kell élnie, része volt filozófiájának. … Szókratészhez hasonlóan nem jelölt ki 'hivatali órákat' … Nem volt poros, dohszagú gondolkodó, aki dolgozószobája mélyén üldögélt, az élet peremére szorulva. Személye által a filozófia nem csupán az emberi megértés számára összeállított gondolati konstrukció volt, hanem tanoknak olyan rendszere, amely a filozófus viselkedésében nyilvánult meg, s amelyet belsőleg is átélt. Bizonyos szélsőséges estekben a kínai bölcs filozófiája nem más, mint az életrajza.

29. és 36. old.