!

Friedrich Engels német

Engels Frigyes

1820. november 28. (Wuppertal, Németország) – 1895. augusztus 5. (London)

NemFérfi
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Friedrich_Engels
Életrajz

Könyvei 43

Karl Marx – Friedrich Engels: Kommunista kiáltvány
Karl Marx – Friedrich Engels: A Kommunista Párt kiáltványa
Friedrich Engels: A család, a magántulajdon és az állam eredete
Karl Marx – Friedrich Engels: The Communist Manifesto
Karl Marx – Friedrich Engels: A Kommunista Kiáltvány
Friedrich Engels: A munkásosztály helyzete Angliában
Karl Marx – Friedrich Engels – Vlagyimir Iljics Lenin: A vallásról
Friedrich Engels: Az erőszak szerepe a történelemben
Karl Marx – Friedrich Engels: A német ideológia
Karl Marx – Friedrich Engels: Válogatott művei I-III.

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Vintage Classics, A marxizmus-leninizmus klasszikusainak kiskönyvtára, Filozófiai kiskönyvtár, Filozófia alapművek

Antológiák 2

Kis Tamás – Csibra István – Székffy Gyula (szerk.): Esztétikai olvasókönyv
Lengyel Béla – Vincze Flóra (szerk.): A világirodalom ars poeticái

Róla szóló könyvek 4

Gergely András: Így élt Engels Frigyes
Josef Schleifstein: Bevezető Marx, Engels és Lenin tanulmányozásához
Vlagyimir Iljics Lenin: Marx, Engels, marxizmus
Walther Victor: Új világ alkotói

Népszerű idézetek

>!
Frank_Spielmann I

A szó tudományos értelmében Marx soha nem tett felfedezést. Soha nem döbbent rá olyasmire, ami addigi elméleteit alapjában rázta volna meg. Először eldöntötte, mit akar felfedezni, aztán persze fel is fedezte.

10. oldal (Taylor előszava)

3 hozzászólás
>!
lone_digger P

The proletarians have nothing to lose but their chains. They have a world to win.

70. oldal

>!
Frank_Spielmann I

Marx egyetlen igaz barátja, Friedrich Engels két évvel fiatalabb nála, buzgó radikális, de elméleti szempontból felkészületlenebb Marxnál. Egyetlen tudományos élménye, hogy berlini katonáskodása idején bejárt néhány egyetemi előadásra.

17. oldal (Taylor előszava)

2 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

[Marx] Alapjában véve próféta volt, nem filozófus. A történelmet csak akkor hívta segítségül, amikor az megfelelt céljainak.

27. oldal (Taylor előszava)

>!
Frank_Spielmann I

Semmi kétség: a munkások magasabb bért és rövidebb munkanapokat követeltek. De sok kapitalista, és ezen talán ők maguk is csodálkoztak, szintén ezt akarta. Minél tehetősebbek a munkások, annál többet vásárolnak, és annál magasabb lesz a tőkés profitja.

43-4. oldal (Taylor előszava)

14 hozzászólás
>!
MortuusEst

A polgári termelési és érintkezési viszonyok, a polgári tulajdonviszonyok, a modern polgári társadalom, amely oly hatalmas termelési és érintkezési eszközöket varázsolt elő, ahhoz a boszorkánymesterhez hasonlít, aki nem ura többé az általa felidézett földalatti hatalmaknak.

>!
Frank_Spielmann I

Végül olyan időkben, amikor az osztályharc döntéshez közeledik, a bomlási folyamat az uralkodó osztályban, az egész régi társadalomban annyira heves, annyira kirívó jelleget ölt, hogy az uralkodó osztály egy kis része elszakad osztályától és a forradalmi osztályhoz csatlakozik, ahhoz az osztályhoz, amelyé a jövő. Ezért ugyanúgy, ahogy korábban a nemesség egy része átpártolt a burzsoáziához, most a burzsoázia egy része pártol át a proletariátushoz, és nevezetesen a burzsoá ideológusok egy része, azok, akik felküzdötték magukat az egész történelmi mozgalom elméleti megértéséig.

86-7. oldal

4 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

Marx egy-két évig radikális újságíróként dolgozott Kölnben – mellesleg egész életében csak ekkor volt saját keresete. Később Engels pénzküldeményeiből tartotta fenn magát, és bizonyára mindig morgott is egyet ("Tőke, tőke!"), amikor a soros összeg megérkezett.

12. oldal (Taylor előszava)

>!
MortuusEst

A burzsoázia az összes termelési szerszámok gyors tökéletesítése, a végtelenül megkönnyített közlekedés révén valamennyi nemzetet, még a legbarbárabbakat is, belerántja a civilizációba. Áruinak olcsó ára az a nehéztüzérség, amellyel rommá lő minden kínai falat, amellyel kapitulációra bírja a barbárok legmakacsabb idegengyűlöletét is. Minden nemzetet rákényszerít, hogy, hacsak nem akarnak tönkremenni, elsajátítsák a burzsoázia termelési módját; rákényszeríti őket, hogy meghonosítsák maguknál az úgynevezett civilizációt, azaz váljanak burzsoává.