!

Friedrich Dürrenmatt svájci

1921. január 5. (Konolfingen, Svájc) – 1990. december 14. (Neuchâtel, Svájc)

Tudástár · 18 kapcsolódó alkotó · 3 kapcsolódó könyv · 7 film

Nemférfi

Képek 2

Könyvei 38

Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok
Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása
Friedrich Dürrenmatt: Az ígéret
Friedrich Dürrenmatt: A nagy Romulus
Friedrich Dürrenmatt: A megbízás
Friedrich Dürrenmatt: A bíró és a hóhér
Friedrich Dürrenmatt: Drámák
Friedrich Dürrenmatt: A nagy Romulus / Az öreg hölgy látogatása
Friedrich Dürrenmatt: A bukás
Friedrich Dürrenmatt: Die Physiker

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Európa Zsebkönyvek · Színház az egész Magvető · Európa Modern Könyvtár Európa · Populart Füzetek Interpopulart · Horizont könyvek · Magvető Világkönyvtár Magvető · Dráma (régi sorozat) · Hírességek levelei Glória · Árgus · Korszerű színház · Európa Diákkönyvtár Európa · Kentaur könyvek

Antológiák 5

Borbás Mária (szerk.): A fizikusok
Kovács Nemere (szerk.): Áldozati báránycomb
Réz Pál (szerk.): 24 izgalmas novella I-II.
Gy. Horváth László (szerk.): Égtájak 1987
Gábor Viktor (szerk.): A sötét torony

Róla szóló könyvek 2

Kulin Katalin (szerk.): Interjú! I-II.
Walkó György: Katarzis nélkül

Népszerű alkotóértékelések

SteelCurtain >!

Friedrich Dürrenmatt

Rejtély, hogy olyan békés, semleges és unalmas ország mint Svájc, hogyan nevelhet ki egy olyan sokoldalú zsenit, mint Dürrenmatt. Egy személyben drámaíró és színikritikus. Kabarészerző, és lélektani prózai művek szerzője. Az írás mellett a grafikához és festészethez is remek érzéke volt. És mi az, amihez viszont nem volt érzéke a svájci géniusznak? Például a műfaji határok betartása. Módszere a cserbenhagyásos gázolásra emlékeztet. Az olvasó belevág egy érdekes krimibe, majd hirtelen egy lélektani drámában találja magát, mert az író szabálytalanul sávot váltott, elgázolta aki az útjába állt, majd száguldott tovább, immáron a másik sávban. A cserbenhagyott olvasó meg a sokkból ocsúdva boldogan tapasztalja, hogy a másik sáv talán még izgalmasabb is, mint az előző. Mivel Dürrenmatt igen gyakran átdolgozta műveit, szinte mindegyik improvizációnak hat, mely a befejezetlenség illúzióját kelti.


Népszerű idézetek

Aurorblade>!

Csupán az őrültekházában vagyunk szabadok. Csak az őrültekházában szabad gondolkoznunk. Odakint a szabadságban a gondolataink robbanóanyagok.

mohaborz>!

Hazának mindig olyankor nevezi magát az állam, amikor tömegmészárlásra készül.

III. felvonás

Zizzer>!

21 PONT A FIZIKUSOKHOZ

1 A kiindulópontom sohasem holmi tétel, hanem egy történet.
2 A kiindulópontként szolgáló történetet következetesen végig kell gondolnunk.
3 Egy történetet akkor gondolunk végig következetesen, ha lehetőségei közül a legrosszabb következik be.
4 Ez a lehetőség szerinti legrosszabb fordulat sohasem látható előre. Véletlenül következik be.
5 A drámaíró művészete nem más, mint hogy ezt a véletlent a lehető leghatásosabban juttassa érvényre a cselekményben.
6 A drámai cselekmény megtestesítői: emberek.
7 A drámai cselekmény véletlene nem más: ki, mikor, hol, kivel találkozik.
8 Minél tervszerűbben cselekszenek az emberek, annál nagyobb erővel ütköznek a véletlenbe.
9 A tervszerűen cselekvő emberek meghatározott célra törnek. A véletlen akkor sújtja le őket a legnagyobb csapással, ha e véletlen következtében éppen a céljuk ellentétéhez érnek el: ahhoz, amitől rettegtek, ahhoz, amit el akartak kerülni (pl. Oidipusz).
10 Az ilyen történet, bár groteszk, mégsem abszurd (azaz nem ésszerűtlen).
11 Hanem paradox.
12 A drámaíró éppúgy nem kerülheti el a paradoxont, mint a filozófus.
13 A fizikus éppúgy nem kerülheti el a paradoxont, mint a filozófus.
14 Egy fizikusokról szóló dráma természetszerűleg paradox.
15 A dráma a fizika tartalmi kérdéseiről nem szólhat, csupán a hatásáról.
16 A fizika tartalmi kérdése a fizikusok ügye. A fizika hatása: mindnyájunk ügye.
17 Közös ügyeinket csak együttesen oldhatjuk meg.
18 A közös ügyek egyéni megoldására minden kísérlet hiábavaló.
19 A paradoxonban a valóság tükröződik.
20 Aki elutasítja a paradoxont, kiszolgáltatja magát a valóságnak.
21 A dramaturgia elhitetheti a nézővel, hogy kiszolgáltatja magát a valóságnak, de arra nem kényszerítheti, hogy helytálljon a valósággal szemben, vagy azt meg is változtassa.

48. oldal

Sli P>!

– Mi a foglalkozása?
– Filozófus.
– Mit ért azon, hogy filozófus, Charnel?
– Olyan embert, aki sokat gondolkozni, de nem csinálni semmit.

187. oldal, A bíró és a hóhér (Európa, 2002)

Kapcsolódó szócikkek: filozófus · gondolkodás
Aurorblade>!

A tudomány birodalmában nincs megbotránkoztatóbb a csodánál.

Noncs21>!

Einstein: Meg kell őrülni.
Newton: Hivatalosan már megtörtént.

Aurorblade>!

Vagy itt maradunk az őrültekházában, vagy a világ lesz azzá. Vagy kitöröljük magunkat az emberiség emlékezetéből, vagy magát az emberiséget töröljük el.

II. felvonás

Aurorblade>!

NEWTON:
Legyünk bolondok, de bölcsek.

EINSTEIN:
Fogságban mégis szabadok.

MÖBIUS:
Fizikusok, de ártatlanok.

Kálmánfi_László>!

Az igazi szabadság nem más, mint annak belátása, hogy nem vagyunk szabadok.

Sli P>!

– Nincs csengőm. Szükségem sincs rá, a kaput sose zártam be.
– Akkor se, ha elmegy?
– Akkor sem, ha elmegyek. Mindig izgalmas hazajönnöm és megnéznem, elloptak-e valamit vagy sem.

169. oldal, A bíró és a hóhér (Európa, 2002)