!

François Mauriac francia

1885. október 11. (Bordeaux, Franciaország) – 1970. szeptember 1. (Párizs)

Tudástár · 12 kapcsolódó alkotó · 2 kapcsolódó könyv · 2 film

KatalógusnévMauriac, François
Nemférfi
Életrajz

Képek 4

Könyvei 31

François Mauriac: Viperafészek
François Mauriac: A szerelem sivataga
François Mauriac: Tékozló szív
François Mauriac: Regények
François Mauriac: Viperafészek és más regények
François Mauriac: A kis idétlen / Le sagouin
François Mauriac: Jézus élete
François Mauriac: Ami elveszett
François Mauriac: A méregkeverő
François Mauriac: Egy hajdani fiatal ember

Kapcsolódó kiadói sorozatok: A Világirodalom Remekei Európa · Európa Zsebkönyvek Európa · Horizont könyvek Kriterion · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Klasszikus Regénytár (kék) Révai · Irodalmi Nobel-díjasok Könyvtára Metropolis Media · Az életszentség nagymesterei Agapé · Halhatatlan könyvek · Katolikus írók és gondolkodók Kairosz · Athenaeum monográfiák Athenaeum · Mai írók és gondolkodók · A kiválasztottak Pantheon Irodalmi Intézet · Janus Kétnyelvű könyvek Európa

Antológiák 6

Réz Pál (szerk.): Huszadik századi francia novellák
Kuklay Antal: A kráter peremén
Enyedy György (szerk.): A jászol szamara meg az ökre
Sík Sándor – Juhász Vilmos (szerk.): A szeretet breviáriuma
E. Román Kata (szerk.): A csillag nyomán
Mai francia dekameron

Róla szóló könyvek 2

Kulin Katalin (szerk.): Interjú! I-II.
Köpeczi Béla (szerk.): A francia irodalom a huszadik században I-II.

Kiemelt alkotóértékelések

Chöpp >!

François Mauriac

Ez az úriember egy csoda.
Azt hittem, még nem írtam íróértékelést Mauriacról, és leakartam írni, hogy Ő Egy Csoda. Aztán láttam, hogy már megírtam régebben. :D


Népszerű idézetek

Zsuzsi_Marta>!

Nincsenek szerelmeink, egyetlen szerelem van bennünk; és mi találomra gyűjtjük a találkozásokat, találomra a szemeket, a szájakat, azt, ami talán-talán egybevág vele. Mekkora ostobaság azt remélni, hogy megtaláljuk azt az egyet!

200. oldal

2 hozzászólás
Chöpp >!

Vannak emberek, akik csak valaki ellen tudnak szeretni. Annak a jajszava löki őket a másik felé, akit elhagynak.

Anyaisten

Chöpp >!

Ha végigtekintjük életünket, úgy érezzük, hogy mindig elválasztott bennünket valami azoktól, akiket a legjobban szerettünk: talán mert ha mellettünk él a szeretett teremtés, az épp elég ahhoz, hogy kevesebbre becsüljük.

Anyaisten

2 hozzászólás
Ceri>!

Lehetséges, hogy közel fél évszázadon át csak egyik oldalról figyeljük azt a lényt, aki megosztja életünket? Lehetséges-e, hogy megszokásból megrostáljuk szavait és gesztusait, s csak az marad meg bennünk, ami táplálja a sértődöttséget és növeli a haragot? Végzetes hajlam van bennünk, hogy leegyszerűsítsük az embereket, elvessük mindazokat a vonásokat, amelyek enyhítenék a túlzást, emberibbé tennék a torzképet, amelyre gyűlöletünknek szüksége van a maga igazolására…

138. oldal

Ibanez P>!

… mert árnyék csak ott van, ahol valóság is van: maga az árnyék is valóság.

Nazanszkij>!

Az öregség voltaképpen eltemetkezés.

75. oldal, VI (Metropolis Media, 2011)

olvasóbarát>!

Valamennyiünket alakítottak meg megint átalakítottak mindazok, akik szerettek bennünket, s még ha nem voltak is nagyon kitartóak, az ő művük vagyunk- amelyt egyébként el sem ismernek magukénak, és nem is olyan soha, amilyennek megálmodták.

107. oldal (A szerelem sivataga)

marschlako>!

Két napig időzött a megvetett szamaritánusok körében s ezzel olyan példát adott övéinek, amely hiába fog eljutni a föld többi részeibe. Mert van a keresztény tanításnak egy része, amelyet az emberek lebírhatatlan makacssággal elvetettek és visszautasítottak: az a hit, hogy minden lélek és minden faj egyforma értékű az Atya előtt, ki a mennyekben vagyon.

66. oldal

Nandi>!

Ám a gondolat csökönyös, lehetetlen visszafogni, oda röppen, ahova akar.

marschlako>!

Mindig elveszítjük a játszmát! Mindig elveszítjük a játszmát, ó agyalágyult Nietzsche!

152. oldal, A könyörületes csók

2 hozzászólás