François Jullien francia
Tudástár · 8 kapcsolódó alkotó
Katalógusnév | Jullien, François |
---|---|
Nem | férfi |
Képek 3
Könyvei 3
Népszerű idézetek
„A végtelen zengésnek hangja nincsen”
– írja Lao-ce. Ha egymás után megszólaltatunk néhány hangot a lanton, akkor máris hallhatóvá válik a csönd, amelyben azok hamarosan elmerülnek.
29. oldal
… azt gondolnánk, hogy az öltözet mesterségességét lefosztó akt egyöntetűvé teszi az embert a természettel, mintegy visszaadja az embert a természetnek. Ez esetben viszont nem vennénk figyelembe az akthoz vezető rejtett dialektikát: ahogyan az öltözet – vagy inkább az öltözet megjelenése – egyértelműen elválasztja az embert az állatvilágtól, úgy az akt megjelenése a természetességhez való visszatérésként még inkább hangsúlyozza és felerősíti ezt a különbséget. A szintek megkettőződését idézi elő, a tiszta reprezentáció szintjét hívja életre. Csak az ember mezítelen és csakis ő lehet az.
18. oldal
Póz vagy kontrapóz: tudjuk, hogy az álló akt esetében egy egész művészet jött létre, amely a támaszkodó láb és a pihenő láb közötti, finom egyensúlyhiányt létrehozó különbségre épül, melynek feloldása bizonyos dinamikát kölcsönöz az ábrázolt alaknak. Ám magát a cselekvést és a mozgást hagyományosan az egyik testhelyzetből a másikba való átmenettel adták vissza, s e testhelyzetek mindegyikében a legszigorúbb mozdulatlanságnak kellett érvényesülnie. Ehhez különféle nehézkes kellékekre volt szükség. A beszámolók szerint a klasszicizmus korának akadémiáiban a modellek botokra támaszkodtak, vagy a mennyezetről lelógó hevederek és kötelek tartották meg őket a kívánt testhelyzetben. Ezeket a kimerítő pózokat csak a XIX. század közepén kezdték fölváltani az időről időre változó testtartások. Állítólag Rodin volt az első, aki megengedte a modelljeinek, hogy maguk válasszák meg testhelyzetüket.
35-36. oldal