!

François Furet francia

1927. március 27. (Párizs) – 1997. július 12. (Figeac)

NemFérfi
Wikipédiahttps://hu.wikipedia.org/wiki/François_Furet

Könyvei 3

François Furet: A forradalomról
François Furet: Egy illúzió múltja
François Furet: A francia forradalom története

Népszerű idézetek

>!
Kuszma P

A fasiszta politika olyan egyszerű, mint a háború. Az ellenség kategóriáját kiterjeszti a honfitársra is.

297. oldal

François Furet: Egy illúzió múltja Esszé a 20. század kommunista ideológiájáról

21 hozzászólás
>!
Kuszma P

A várható holnapi szörnyűségek messze túltesznek a tegnapiak legrosszabb emlékein; és a képzelet gyorsabban szárnyal, mint az emlékezet, holott szüntelen belőle táplálkozik.

692. oldal

François Furet: Egy illúzió múltja Esszé a 20. század kommunista ideológiájáról

2 hozzászólás
>!
Kuszma P

„Az értelem kincsestárából sok mindent a tudatlanság szolgálatába lehet állítani, ha az emberben mély az illúziók iránti szükséglet.”
Saul Bellow

210. oldal (Európa, 2000)

François Furet: Egy illúzió múltja Esszé a 20. század kommunista ideológiájáról

1 hozzászólás
>!
Kuszma P

„Én mindig számot vetek a dolgokkal, és mindig azt parancsoltam, hogy a régi kommunistákat haladéktalanul vegyék fel a pártba. A szocialista kispolgárból és a szakszervezeti vezetőből sose lesz jó nemzetiszocialista, de a kommunista mozgalmárból igen.”
Adolf Hitler, 1934

336. oldal

François Furet: Egy illúzió múltja Esszé a 20. század kommunista ideológiájáról

5 hozzászólás
>!
Kuszma P

A dráma abban áll, hogy ugyanaz a szabály uralja a kapitalizmust és a modern szabadságot: az eszmék, vélemények, tetszések, érdekek szabadsága, tehát pluralitása.

27. oldal

François Furet: Egy illúzió múltja Esszé a 20. század kommunista ideológiájáról

>!
Kuszma P

A polgárgyűlölet, ami a demokráciából született és benne erősödött meg, csak látszólag a másik gyűlölete. Lényegét az önutálat alkotja.

32. oldal

François Furet: Egy illúzió múltja Esszé a 20. század kommunista ideológiájáról

>!
Kuszma P

Ez az ortodoxia ára: a véleménykülönbségekből eretnekség lesz. Jelen esetben azonban a dogma a körülmények szerint változtatható, minthogy az ortodoxiának nincs más vonatkoztatási pontja, mint maga a párt, illetve a párt vezetői.

180. oldal (Európa, 2000)

François Furet: Egy illúzió múltja Esszé a 20. század kommunista ideológiájáról

>!
Kuszma P

A citoyen a saját nemzetállamát a többi fölé helyezi, s így benne is a hatalom, a jólét és a kultúra kivételes megtestesítőjét látja. Azzal pedig, hogy a saját életéig bezárólag mindent alárendel annak a közösségnek, amelyhez tartozik, olyan érzelmekhez jut, amelyek elfeledtetik vele, hogy magánemberként egyedül van. A nacionalizmus kultusza elhárítja a demokrácia polgári deficitjét.

76. oldal

François Furet: Egy illúzió múltja Esszé a 20. század kommunista ideológiájáról

Kapcsolódó szócikkek: demokrácia · nacionalizmus
>!
Kuszma P

A bolsevizmus és a fasizmus a háború gyermekei; elemi sajátosságaikat örökölték tőle. A lövészárokban szerzett előtanulmányokat viszik át a politikába: az erőszak megszokását, a szélsőséges szenvedélyek naivitását, az individuális alárendelését a közösséginek, végül a haszontalanul meghozott vagy elárult áldozatok felett érzett keserűséget. Az ilyen szenvedélyek ugyanis a harcmezőkön legyőzött vagy a béketárgyalásokon csalódott országokban találják meg a maguk ideális táptalaját. A politika terepére vezetik be a tömegek hatalmát, amelytől – az általános választójog kapcsán, ami pedig nem is jelentett akkora veszélyt – a 19. század liberálisai egyfolytában rettegtek. Most pedig ott találkoznak vele, ahol nem számítottak rá: azoknak az állampolgároknak a millióinál, akiket nem egy jog magányos gyakorlása, hanem a katonai szolgasors közös szerencsétlensége egyesít. Mint sok szerző leírta, az első világháború utáni időszak hozza el a tömegek korát. Az új korszak azonban nem a demokrácia fokozatos és természetes fejlődésével következik be. Egy olyan ajtón lép be váratlanul a történelembe, amelyet már régen befalazottnak hittek, hiszen a modern társadalmakat a 18. és a 19. században oly sok nagy szellem írta le úgy, mint amelyek már kizárólag a gazdagodás és a békén való munkálkodás felé fordulnak.

287-288. oldal

François Furet: Egy illúzió múltja Esszé a 20. század kommunista ideológiájáról

Kapcsolódó szócikkek: bolsevizmus · fasizmus
>!
Kuszma P

Emlékszem, milyen élvezettel olvastam 1947 körül Koestler Sötétség délben című művét, ám ez az olvasmány sem akadályozott meg abban, hogy valamivel később belépjek a kommunista pártba. Csodálattal töltött el, hogy bíró és vádlott képes rá, hogy együtt ismerje be: mindketten ugyanazt az ügyet szolgálják, az előbbi hóhérként, az utóbbi áldozatként. A moszkvai pereknek ebben a filozofikus változatában én a történelmi ésszerűség működését szerettem, noha Koestler – épp ellenkezőleg – a barbáran kultikus jellegüket akarta leleplezni.

715-716. oldal

François Furet: Egy illúzió múltja Esszé a 20. század kommunista ideológiájáról

2 hozzászólás