!

Francis Fukuyama amerikai

1952. október 27. (Chicago, Illinois, Amerikai Egyesült Államok) –

Teljes névYosihiro Francis Fukuyama
NemFérfi
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Francis_Fukuyama

Könyvei 9

Francis Fukuyama: A történelem vége és az utolsó ember
Francis Fukuyama: Bizalom
Francis Fukuyama: Poszthumán jövendőnk
Francis Fukuyama: Államépítés
Francis Fukuyama: A Nagy Szétbomlás
Francis Fukuyama: A politikai rend eredete
Francis Fukuyama: Amerika válaszúton
Francis Fukuyama: Identity
Francis Fukuyama: Political Order and Political Decay

Népszerű idézetek

>!
Kuszma P

Az ember azt hinné, hogy egy nemzeti egyház megalapítása, amilyen több európai országban is működik, a közösségi érzés megerősödésével járna, mert a nemzeti identitást összekapcsolná a vallásival, s a politikai rendszeren kívül közös kultúrát adna a polgároknak. Ám a valóságban ennek ellenkezője történik. Azokban az országokban, ahol államegyház van, ahol a vallási identitás örökletes, nem pedig önkéntes, az emberek jó része eltávolodik a vallástól, és sok esetben nyíltan antiklerikális lesz.

403. oldal, Életerős konformisták

Francis Fukuyama: Bizalom A társadalmi erények és a jólét megteremtése

18 hozzászólás
>!
Kuszma P

Ahogy az Egyesült Államokba bevándorlók közül sokan azért boldogulnak, mert sajátos kulturális tradícióikat össze tudják hangolni egy liberális társadalom szabadságával, úgy az iparban is azok az országok törnek élre, amelyek régebbi intézményeiket és/vagy kulturális sajátságaikat eredményesen párosítják egy liberális gazdasági rendszer lehetőségeivel. A németek aligha őriztek meg többet a céhrendszerből, mint a japánok a feudális klánstruktúrákból, de egyik nép sem szervezte át teljesen a társadalmát tisztán liberális elvel alapján. Ehelyett inkább mérsékelték a rendszer liberalizmusát, és bizonyos premodern intézménymaradványok révén erősítették a kohézióját.

349. oldal Bennfentesek és kívülállók

Francis Fukuyama: Bizalom A társadalmi erények és a jólét megteremtése

16 hozzászólás
>!
Kuszma P

Egy liberális állam végső soron korlátozott állam, mert kormányzata mozgásterét szigorúan behatárolják az egyéni szabadságjogok. Egy ilyen társadalom csak akkor nem süllyed anarchiába vagy válik másképpen kormányozhatatlanná, ha az állam szintje alatt kialakult társadalmi szervezet révén kormányozni tudja saját magát. Ez a fajta rendszer valójában nem csak törvényre, hanem az egyének önfegyelmére is épül. Ha ők nem tanúsítanak toleranciát és tiszteletet egymás iránt, vagy nem tartják meg a maguk alkotta törvényeket, erős és keménykezű államra van szükségük, hogy biztosítsa a nyugalmat és a rendet. Ha képtelenek összefogni közös célok érdekében, gyámkodó államra van szükségük, hogy létrehozza azt a szervezetet, amelyet ők maguk nem tudnak létrehozni. Az „állam elhalása” viszont, amit Karl Marx elképzelt, csak olyan társadalomban következhetne be, amelyben rendkívül magas fokú a spontán társas készség, s amelyben a fegyelem és a szabályok betartása inkább belső, semmint külső hatás eredménye. Abban az országban, ahol kevés a társadalmi tőke, nemcsak a vállalatok kicsinyek, gyengék és kevéssé hatékonyak, hanem a hivatali korrupció is általános és a közigazgatás teljesítménye gyatra.

497-498. oldal, A gazdasági élet spiritualizálása

Francis Fukuyama: Bizalom A társadalmi erények és a jólét megteremtése

>!
Kuszma P

Amerikában ma úgy érezzük, jogunk van bárkit bírálni, amiért dohányzik, de a vallási hitéről és a morális magatartásáról nem mondhatunk véleményt.

A mell nélküli emberek

23 hozzászólás
>!
Kuszma P

Lehet azt állítani, hogy a liberális demokrácia terjedése általános, századokon átívelő tendencia – olyasvalami ez, ami mellett a múltban is erőteljesen érveltem –, és más azt állítani, hogy akár a demokrácia, akár a prosperitás egy adott időpontban megvalósulhat. Bizonyos közbenső, intézmények néven ismert változóknak létezniük kell egy társadalomban, mielőtt az képes átlépni a szabadság utáni amorf sóvárgás állapotából egy jól működő, modern gazdaságon alapuló, konszolidált demokratikus politikai rendszerbe.

127. oldal, Társadalomátalakítás és a fejlődés problémája

Francis Fukuyama: Amerika válaszúton Demokrácia, hatalom és a neokonzervatív örökség

>!
Kuszma P

Az a demokrácia, amely egy kétbalkezes renyhe birtokos osztály érdekeit védi és társadalmi polgárháborút szít, gazdasági szempontból nem mondható „jól működőnek”.

A míveltség országában

3 hozzászólás
>!
Kuszma P

Számosan úgy értelmezik A történelem vége és az utolsó ember című könyvemet, (…) mintha azt állítanám, hogy minden emberben egyetemes a szabadságéhség, amely elkerülhetetlenül elvezet a liberális demokráciához; és hogy egy gyorsuló, nemzetek feletti, a liberális demokrácia felé induló mozgás közepette élünk. Ez téves olvasata okoskodásomnak. A történelem vége… végső soron a modernizációval foglalkozik. Ami kezdetben egyetemes, az nem a liberális demokrácia iránti vágy, hanem ez, hogy modern társadalomban éljünk, élvezve annak technológiáját, magas életszínvonalát, egészségügyét és a nagyvilághoz való hozzáférést. A sikeres gazdasági modernizáció jellemzően politikai részvételi igényeket szül, mivel középosztályt teremt, amelynek megvédeni való vagyona és magasabb iskolázottsága van, továbbá fontosnak tartja az individuum elismerését. A liberális demokrácia egyike e modernizációs folyamat melléktermékeinek, olyasvalami, ami csak a történelmi idő folyamán válik egyetemes törekvéssé. Soha nem fogalmaztam meg határozott modernizációs elméletet, nem ejtettem szót merev fejlődési szakaszokról vagy gazdaságilag determinált következményekről. Az esetlegesség, a vezetés és az eszmények mindig bonyolult összefüggéseket alkottak, ami roppant kedvezőtlen fordulatokat tett lehetővé, ha nem valószínűvé.

64-65. oldal, A neokonzervatív örökség

Francis Fukuyama: Amerika válaszúton Demokrácia, hatalom és a neokonzervatív örökség

>!
Ουροβορος

A szabadság nem azt jelenti, hogy szabadon élhetünk a természetben vagy a természet szabályai szerint; inkább azt mondhatnánk, a szabadság ott kezdődik, ahol a természet végződik. Az emberi szabadság csak akkor válik valóra, ha az ember meg tudja haladni természeti, állati valóját, és új ént tud teremteni magának. Ennek az önújjáteremtési folyamatnak a jelképes kezdete a pusztán a tekintélyért vívott élethalálharc.

13. Kezdetben vala a puszta tekintélyért vívott élethalálharc (226. o. )

>!
Kuszma P

A modern liberális demokrácia a szabadság és egyenlőség kettős elvén alapszik. A két elv állandó feszültségben van egymással: az egyenlőség csakis az erős, az egyéni szabadságot korlátozó állam beavatkozásával maximalizálható; a szabadságot pedig csak veszélyes fokú társadalmi egyenlőtlenséget gerjesztve lehetne meghatározatlan mértékben kiterjeszteni. Minden liberális demokráciának kompromisszumot kell kötnie a kettő között. A mai európaiak általában a nagyobb egyenlőséget részesítik előnyben a szabadsághoz képest, az amerikaiak pedig, éspedig a történelmükben gyökerező okok miatt, a nagyobb szabadságot az egyenlőséghez képest.

Utószó A TÖRTÉNELEM VÉGE ÉS AZ UTOLSÓ EMBER második puhafedeles kiadásához

49 hozzászólás
>!
Kuszma P

A sikeres kapitalista gazdaság továbbá igen fontos a liberális demokráciák számára mint stabilitásának egyik biztosítéka. A kapitalista gazdaság persze eredményesen működik parancs- és önkényuralmi rendszerekben is, ahogy teszi a Kínai Népköztársaságban és tette valaha Németországban, Japánban, Dél-Koreában, Tajvanon és Spanyolországban. Végső soron azonban maga az iparosodás folyamata is képzettebb emberanyagot és nagyobb munkamegosztást igényel, s mindkét tényező a demokratikus politikai átalakulásnak kedvez. Épp ezért ma jóformán nincs olyan gazdag kapitalista ország, amely ne volna egyben stabil liberális demokrácia. Lengyelország, Magyarország, Oroszország, Ukrajna és a többi volt kommunista állam egyik problémája éppen az, hogy működő kapitalista gazdaság nélkül próbálnak felépíteni demokratikus politikai intézményeket. A cégek, vállalkozók, piacok és a verseny hiánya miatt ugyanis nemcsak a szegénység állandósul, hanem a demokratikus intézmények megfelelő működéséhez feltétlenül szükséges társadalmi támogatás sincs meg.

494-495. oldal, A gazdasági élet spiritualizálása

Francis Fukuyama: Bizalom A társadalmi erények és a jólét megteremtése

3 hozzászólás