Forgács Attila
Tudástár · 4 kapcsolódó alkotó
| Katalógusnév | Forgács Attila |
|---|
Könyvei 3
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Pszi könyvek Akadémiai
Fordításai 15
Népszerű idézetek
A joviális kövér ember igent mond az életre, talán ezért van az is, hogy a kövérek 20-30%-kal ritkábban követnek el végzetes öngyilkosságot, mint szokásos súlyú kortársaik (Góth, 1987). Az ételt megtagadó (kihányó) bulimiások körében szignifikánsan gyakoribbak az öngyilkossági gondolatok (50%) és a tényleges szuicidpróbálkozások (20%) (Hajnal, 1987). Az élet tagadása az étel elutasításával, az életigenlés ételfelvétellel jár. Így jön létre az optimista, szociábilis, sokat evő kövér ember archetípusa.
233. oldal, Élelem: az élet eleme.
A soványság kerülendő volt. A kiegyezés évében, 1867-ben a debreceni tehetős polgárok túl véznának találták az Izsó Miklós alkotta Csokonai Vitéz Mihály szobrot. Megkérték a mestert, hogy alakítsa át a művet, mivel – ugye – egy valamirevaló debreceni cívis ember nem lehet annyira „ösztövér”.
55. oldal
Szintén nincs jó véleménye a késről-villáról és az európaiakról sem a kínai mondásnak: „Az európaiak barbárok, mert kardokkal esznek.”
132. oldal, Agresszív evés
A tradicionális jó anya az, aki jól táplál. A jó gyerek pedig jól eszik, és hízik. A baba jóltápláltsága az anyai önbizalom és büszkeség alapja. A gyermek ekkor tapasztalja meg, hogy az evésen keresztül hatni tud a környezetére: örömöt és bánatot okozhat. Ez a hatalmi erő meg is szilárdulhat, és a gyerek a továbbiakban nem is az elsődleges belső éhségingerekre, hanem a környezetre gyakorolt hatásra figyel. Eszik, ha szeret, nem eszik, ha kritizál (Bruch, 1957; Szelestey, 1999).
135. oldal, Szeretet evés
Az emberi együtt evés – érzelmi többletén túl – igencsak életbevágó jelentőségű. Ugyanis az ember az egyetlen lény, aki képes a társain az undornak megfelelő belső állapotot jól felismerni, mi több, reflexesen utánozni. Ennek örül Sylvia Plath (1987) amerikai írónő Az üvegbura című könyvében: „Nincs, ami olyan szentül megpecsételhetne barátságokat, mint egy közös hányás.”
161. oldal, Szeretet evés
| → |
|---|
Az 1950-es évek bölcs vezéreit, a szovjet mintájú isteneket gyakran formázták meg disznózsírból. Készült Lenin-szobor zsírból (Farkasházy, 2001), de még Rákosi Mátyás disznózsírból kifaragott mellszobra is látható volt egy hentesbolt kirakatában. Persze ma már nehezen megítélhető a hentesművész eredeti indítéka: vajon az értékes antropofág utalás az odaadó szeretetből vagy éppen az utálatból adódott. A szobor anyaga talán ad némi értelmezési hátteret, főként akkor, ha az 1990-es évek nagy bálványának, Lady Dianának ételszobrával összevetjük: őt ugyanis marcipánból formázták (Farkasházy, 2001).
148. oldal, Szeretet evés
A kövér ember számára gyakran komoly nehézséget jelent az ellenséges érzés kimutatása. A békés és barátságos kövér ember agressziója mintha zsírrá alakulna (Herman, 1976; Kerényi McMenemy, 1989). Az evés nyugtató hatását vázolja a romantikus orosz költő, Puskin (lásd Kristó Nagy, 2003): „Béget s legel békén a nép.”
Egy nőbeteg döbbenetes mennyiségű agresszióval reagált a pszichoanalitikus kezelésre, miközben 16 kilót fogyott. A kövér ember ugyanis legfőképpen orális bekebelezéssel tudja levezetni a rosszindulatát, képletesen és egészen konkrétan „lenyeli” az ellenséges érzéseket, amit – lényegét tekintve – sokan a kannibalizmus egyik tudattalan formájának tartanak (Herman, 1976).
109. oldal
