!

Fónagy Iván magyar

1920. április 8. (Budapest) – 2005. április 11. (Párizs)

Tudástár · 3 kapcsolódó alkotó

Könyvei 5

Fónagy Iván: A mágia és a titkos tudományok története
Fónagy Iván: A mágia története
Fónagy Iván: A költői nyelvről
Fónagy Iván: Füst Milán: Öregség
Fónagy Iván – Magdics Klára: A magyar beszéd dallama

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Egyetemi Könyvtár

Fordításai 18

Stefan Zweig: Sakknovella
Stefan Zweig: Ámok
Stefan Zweig: Érzések zűrzavara
Blaise Pascal: Gondolatok
Joseph Bédier: Trisztán és Izolda regéje
Stefan Zweig: Égő titok
Stefan Zweig: Sakknovella / Schachnovelle
Stefan Zweig: Égő titok / Sakknovella
Stefan Zweig: Novellák
Stefan Zweig: Epizód a Genfi-tavon

Antológiák 1

Bókay Antal – Erős Ferenc: Pszichoanalízis és irodalomtudomány

Népszerű idézetek

Belle_Maundrell>!

A zene az a titkos nyelv, melyen a fák, az állatok és az emberek egykor, a boldog ősidőkben, beszéltek egymással, ez az a nyelv, melyen a költők beszélnek, ezt halljuk egyre jobban, egyre gyakrabban, nemcsak az erdőkben, réteken és tengerparton, hanem akkor is, ha regényt vagy színdarabot veszünk a kezünkbe. Mindenből zene árad, mindent ezen a mágikus ősnyelven keresztül értünk csak meg.

23-24. oldal, Szomnambulizmus, spiritizmus, mesmerizmus - A Romantika álma

Kapcsolódó szócikkek: zene
3 hozzászólás
Deidra_Nicthea IP>!

Fogfájás ellen hátunkon keresztbefont kézzel harapjunk villámsujtotta fákba, a hatás nem marad el.

254. oldal

Lunemorte P>!

Oly szomorú máma a szívem,
De ki tudja, benne mi sír.

25. oldal

Lunemorte P>!

Talán nem is volt soha nappal, csak fényről, világosságról álmodtunk egyszer.

26. oldal

Lunemorte P>!

Nem álom-e az életünk? Nem álmodjuk-e amit látunk, mint ahogy valóságosan látjuk azt, amit álmodunk?

27. oldal

Lunemorte P>!

Ha valakit hívunk, megjelenik, és ha valamit akarunk, teljesül.

27. oldal

Belle_Maundrell>!

Húnyt szemmel békésen futunk
s mindig csodára vágy szivünk:
a legjobb, amit nem tudunk,
a legszebb, amit nem hiszünk.

7. oldal, Előszó

Belle_Maundrell>!

Egy XVI. századbeli akta elbeszéli, hogy a vadász, aki a tarsolyába tette egy farkas lelőtt lábát, hazaérve legnagyobb megdöbbenésére látta, hogy felesége egyik keze hiányzik.

450. oldal, Nekromantia - Emberfarkas

1 hozzászólás
Inimma>!

Bármely könyvet olvasunk gyanútlanul, sohasem tudhatjuk, hogy nem rejt-e ugyanilyen módon csalhatatlan, biztos alkimista receptet magában. Így igazán csak az igazodhatik ki, csak az láthat tisztán, aki már magában megtalálta a titkot, akit megszállt Isten gondolata, mert az ő segítsége nélkül, a szellemek, a túlvilági erők invokációja és jelenléte nélkül minden fáradozásunk kárbavész. Ezért hallhatunk alkimista misékről, a magyar Melchior, lépcső-imával, a mise minden részletével rendelkezve alkimista szellemű, vallásos, katolikus színezetű alkimista formulákat mond és ír le, hogy a transzmutáció sikerülhessen. Hiába járnak közöttünk az alkímisták, hiába találunk rá az igazi alkímista leírásokra, a titkot nem tudjuk meg, mert csak azok olvashatnak a láthatatlan könyvből, akik a titkot magukban is megtalálták.

144. oldal

Kapcsolódó szócikkek: alkímia · könyv · olvasás · titok