!

Fodor Pál

1955. február 3. (Aszófő) –

Nemférfi
Életrajz

Könyvei 9

Fodor Pál – Hegyi Klára – Ivanics Mária: Török és tatár hódítók
Fodor Pál: Magyarország és a török hódítás
Fodor Pál: Szülejmán szultántól Jókai Mórig
Fodor Pál: A janicsárok törvényei
Fodor Pál: Vállalkozásra kényszerítve
Fodor Pál: A szultán és az aranyalma
Fodor Pál: Szigetvár 1566. évi ostromának igaz története
Fodor Pál: Magyarság és bölcsészettudomány
Fodor Pál: Turbék

Kapcsolódó kiadói sorozatok: A világtörténelem nagy alakjai Kossuth · Magyar történelmi emlékek - Értekezések

Szerkesztései 9

B. Szabó János – Fodor Pál (szerk.): Új korszak határán
Fodor Pál – Varga Szabolcs (szerk.): Több mint egy csata: Mohács
Kasza Péter – Fodor Pál (szerk.): Egy elfeledett ostrom emlékezete
Fodor Pál (szerk.): Vámbéry Ármin emlékezete
Tóth István György – Fodor Pál – Pálffy Géza (szerk.): Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére
Barta Gábor – Fodor Pál – Kun József – Kőszeghy Péter (szerk.): Két tárgyalás Sztambulban
Pap Norbert – Fodor Pál (szerk.): Szulejmán szultán Szigetváron
Fodor Pál – Varga Szabolcs (szerk.): Egy elfeledett magyar királyi dinasztia: a Szapolyaiak
Fodor Pál – Sokcsevits Dénes (szerk.): A horvát–magyar együttélés fordulópontjai / Prekretnice u suživotu hrvata i mađara

Antológiák 3

Tóth István György – Fodor Pál – Pálffy Géza (szerk.): Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére
Czövek Judit – Dyekiss Virág – Szilágyi Zsolt (szerk.): Világügyelő
Pap Norbert (szerk.): Szülejmán szultán emlékezete Szigetváron / Kanuni Sultan Süleyman'in Sigetvar'daki hatirasi

Népszerű idézetek

Milán>!

Azt a hatalmat, amelyik a 16-17. században megszállva tartotta Magyar- ország középső részét, az európai ember rendszerint Törökország vagy Török Birodalom néven nevezte meg.

25

Fodor Pál: A szultán és az aranyalma Tanulmányok az oszmán-török történelemről

Milán>!

Ha pedig a korban oly általános gondolkodásmód szerint a vallási különbséget akarta hangsúlyozni, akkor megvetően a pogány mohamedánok országáról beszélt.

25

Fodor Pál: A szultán és az aranyalma Tanulmányok az oszmán-török történelemről

Milán>!

Még azok a diplomaták és utazók is rendszeresen a Törökország, illetve – amennyiben annak uralkodójáról esett szó – a Nagy Török (Grand Turk) vagy a Törökök Császára elnevezéseket használták, akik belülről is megismerhették valamelyest a kereszténység „legfőbb ellenségének” világát.

25

Fodor Pál: A szultán és az aranyalma Tanulmányok az oszmán-török történelemről

Milán>!

A „törökök” vagy „mohamedánok” országában az állam és a hatalom csúcsain állók önazonosságát több mint hatszáz éven át az uralkodóház alapítójának neve, az Oszmán fejezte ki és foglalta össze.

25

Fodor Pál: A szultán és az aranyalma Tanulmányok az oszmán-török történelemről

Milán>!

az Oszmán-ház és híveinek többsége az iszlám vallását követte, de ez az állam politikáját, hatalom és társadalom viszonyát még nem befolyásolta lényegesen az első évszázadban. Míg az Oszmán éli politikai fogalomként tartalmazott egyfajta halvány muszlim elkötelezettséget, etnikailag semmiféle megkülönböztetést nem foglalt magában. Bármelyik görögből vagy egyéb jövevényből könnyedén lehetett jó oszmánli, vagyis az Oszmán-ház követője, s ehhez egy ideig még az iszlám vallást sem kellett feltétlenül felvennie.

26

Fodor Pál: A szultán és az aranyalma Tanulmányok az oszmán-török történelemről

Milán>!

Mindez jól megfért azzal, hogy hosszú időn keresztül mind a dinasztia, mind az állam lakosságának nagy része etnikailag és kulturálisan mindenekelőtt töröknek tekintette magát. Mindazok a tudati elemek, amelyek az ún. gentilis struktúrákat jellemzik (az eredetközösség hite, a nyelv, a jogi és a kultikus hagyományok közössége stb.),

26

Fodor Pál: A szultán és az aranyalma Tanulmányok az oszmán-török történelemről

Milán>!

az oguz-török kulturális,reneszánsz”, amely különösképpen II. Murád udvarát hatotta át

26

Fodor Pál: A szultán és az aranyalma Tanulmányok az oszmán-török történelemről

Milán>!

Az uralkodó, aki egykor a közönséges bég címet viselte, előbb szultán, majd boldogságos padisah lett, aki birodalmát saját házgazdaságaként kezelte, népét és alkalmazottait pedig saját rabszolgáinak tekintette.

27

Fodor Pál: A szultán és az aranyalma Tanulmányok az oszmán-török történelemről

Milán>!

A kulok: a szultáni szolgák, az állami alkalmazottak és a katonák népes serege követte ura példáját, és maga is egyre határozottabban különült el a társadalom termelő és adózó népességétől.

27

Fodor Pál: A szultán és az aranyalma Tanulmányok az oszmán-török történelemről

Milán>!

Szolgálata fejében különféle előjogokat, mindenekelőtt adómentességet kapott, s ezen a hatalmi-jogi bázison a 15. századra létrejött az irányítóknak a rája, a termelő népesség felett elhelyezkedő, funkcionális társadalmi „rendje”, amelyik fő feladatáról, a katonáskodásról, a kifejező aszkeri ’katonai’ elnevezést kapta.4

27

Fodor Pál: A szultán és az aranyalma Tanulmányok az oszmán-török történelemről