!

Fodor István magyar

1943. december 9. (Zenta) – 2021. április 3. (Budapest)

KatalógusnévFodor István
Nemférfi
Honlapfinnugor.elte.hu/?q=fodor

Könyvei 8

Fodor István: Őstörténet és honfoglalás
Fodor István: Verecke híres útján…
Fodor István: Mikor volt a honfoglalás?
Fodor István: A magyarság születése
Fodor István – Diószegi György – Legeza László: Őseink nyomában
Fodor István – Kovalovszki Júlia – Kovács Tibor – Tóth Endre – Lovag Zsuzsa: A Magyar Nemzeti Múzeum
Fodor István: A magyar őstörténet és a honfoglalás kor kronológiája
Fodor István: Magyar régészek a háborús Kijevben

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Magyarország története Kossuth · Magyar História Gondolat · A magyar történelem rejtélyei Kossuth · Magyarország Krónikája Adams

Szerkesztései 4

Fodor István – Révész László – Wolf Mária – M. Nepper Ibolya (szerk.): A honfoglaló magyarság
Fodor István – Selmeczi László (szerk.): Középkori régészetünk újabb eredményei és időszerű feladatai
Fodor István (szerk.): The Ancient Hungarians
Fodor István (szerk.): Káma-vidéki rokonaink őstörténete

Antológiák 1

Péter Katalin – Solymosi László (szerk.): Magyarország történeti kronológiája I-IV.

Népszerű idézetek

kaporszakall>!

A rosztovkai kés markolatának végén pedig egy művészien megszerkesztett szoborkompozíciót látunk: a ló egy síelő férfit vontat. Különösen a síelő lendületes alakja nyűgözi le művészi szépségével a mai szemlélőt. Az aprólékosan megformált arc félreérthetetlen mongoloid vonásokat tükröz. A ló alakja más megfogalmazásban került ki az öntőmintából: álló, nyugodt testtartása nincs összhangban a síelő férfi gyors mozgásban levő figurájával. A kompozíció, e belső ellentmondása ellenére is, elragadó látványt nyújt. (Igen érdekes, hogy az ábrázolás megoldásának a kulcsát a ma is Nyugat-Szibériában élő osztjákok egyik népmeséje adja a kezünkbe. Ebben arról van szó, hogy egy vadász télen lóval vontatott sítalpakon ment el vadászni, majd visszafelé a zsákmányt kötözte a sítalpakra, s így vontatta haza a lóval. A rosztovkai késen tehát e népmese majd három és félezer éves megjelenítését látjuk.)

107. oldal (Az ősmagyarság kialakulása / Fémművesség)

Fodor István: Verecke híres útján… A magyar nép őstörténete és a honfoglalás

7 hozzászólás
Emmi_Lotta I>!

Népünk származásának ágas-bogas kérdéseit vizsgálva nem hagyhatjuk figyelmen kívül a jelen és a viszonylagos közelmúlt közfelfogását. Az újkori magyarság népi közérzetében szinte állandóan tetten érhetjük a környezetünktől való különbözőség, „más”-ság gondolatát. Közelmúlt történelmünk súlyos sorscsapásai is nagyban erősítették az „egyedül vagyunk” pesszimista és eredendően passzivitást sugalló szemléletét. Igaz, e gondolat nem csupán hazai talajon szökkent szárba. Szorgosan táplálták közelebbi s távolabbi szomszédaink gondolkodói és ideológusai is hosszú időn át. Hol a germán, hogy a szláv, hol pedig a román nemzeti eszme képviselői ítélték a magyarságot betolakodott, idegen testnek Európa közepén, s véltek bennünket valóságos történelmi sorscsapásnak. Ennek illusztrálására az alábbiakban K. J. Grot erősen szlavofil történész 1881-ben, Szentpétervárott megjelent Morávia és a magyarok a IX. század közepétől a X. század elejéig c. munkájából villantok fel egy-két részletet. A szerző bőségesen idézi a két múlt századi nagy cseh történetíró, Safarik és Palacky gondolatmenetét, imigyen: „A magyar nép betörése, majd megtelepedése Magyarországon a világtörténelem legjelentősebb eseményeinek sorába tartozik; a szláv világot soha nem sújtotta ilyen évszázadokra kiható súlyos csapás…”

5. oldal

5 hozzászólás
Leah P>!

Az ember legfontosabb mentális tulajdonsága az emlékezés. Emlékezés arra, ami velünk, és arra, ami az őseinkkel történt. Emlékeink egyik része megélt élményeinken alapszik, a másik része átörökített tudás. Ezt a tudást részben közvetlenül kapjuk szüleinktől, nagyszüleinktől és tágabb emberi környezetünktől…

(első mondat)

WolfEinstein>!

Idegenek lehettek a Kárpátok bércei, de feltűnhetett nekik, hogy e hegylánc milyen védelmezőn nyújtja ki karjait a belső medence köré. Észlelhették, hogy e védelem az éghajlat szélsőségeitől is óv: szelídebbek itt még a téli viharok is, kevésbé zordak az ordas hidegek, jóval hosszabb a langyos kikelet, tovább melenget a bágyadt őszi napsugár is.

66. oldal, Ismerkedés Európával (Kossuth, 2009)

Bla IP>!

Még ugyanebben az évben(894) Szvatopluk morva fejedelem is a magyarok segítségét kérte Arnulf ellen. Egy magyar sereg be is vonult Pannóniába, s tetteiket így örökítették meg a németországi Fulda kolostorának évkönyvei: " Ebben az időben az avarok, akiket magyaroknak neveznek, a Dunán túl kóborolva, sok borzalmas dolgot vittek végbe. Mert a férfiakat és az őreg nőket legyilkolva, a fiatal nőket kéjvágyuk kielégítésére, mint a barmokat, magukkal hurcolva, egész Pannónia lakosságát mind egy szálig kiirtották.

232. oldal

Fodor István: Verecke híres útján… A magyar nép őstörténete és a honfoglalás

1 hozzászólás