Fodor István magyar
1943. december 9. (Zenta) – 2021. április 3. (Budapest)
Katalógusnév | Fodor István |
---|---|
Nem | férfi |
Honlap | finnugor.elte.hu/?q=fodor |
Könyvei 8
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Magyarország története Kossuth · Magyar História Gondolat · A magyar történelem rejtélyei Kossuth · Magyarország Krónikája Adams
Szerkesztései 4
Antológiák 1
Népszerű idézetek
A rosztovkai kés markolatának végén pedig egy művészien megszerkesztett szoborkompozíciót látunk: a ló egy síelő férfit vontat. Különösen a síelő lendületes alakja nyűgözi le művészi szépségével a mai szemlélőt. Az aprólékosan megformált arc félreérthetetlen mongoloid vonásokat tükröz. A ló alakja más megfogalmazásban került ki az öntőmintából: álló, nyugodt testtartása nincs összhangban a síelő férfi gyors mozgásban levő figurájával. A kompozíció, e belső ellentmondása ellenére is, elragadó látványt nyújt. (Igen érdekes, hogy az ábrázolás megoldásának a kulcsát a ma is Nyugat-Szibériában élő osztjákok egyik népmeséje adja a kezünkbe. Ebben arról van szó, hogy egy vadász télen lóval vontatott sítalpakon ment el vadászni, majd visszafelé a zsákmányt kötözte a sítalpakra, s így vontatta haza a lóval. A rosztovkai késen tehát e népmese majd három és félezer éves megjelenítését látjuk.)
107. oldal (Az ősmagyarság kialakulása / Fémművesség)
Fodor István: Verecke híres útján… 84% A magyar nép őstörténete és a honfoglalás
Népünk származásának ágas-bogas kérdéseit vizsgálva nem hagyhatjuk figyelmen kívül a jelen és a viszonylagos közelmúlt közfelfogását. Az újkori magyarság népi közérzetében szinte állandóan tetten érhetjük a környezetünktől való különbözőség, „más”-ság gondolatát. Közelmúlt történelmünk súlyos sorscsapásai is nagyban erősítették az „egyedül vagyunk” pesszimista és eredendően passzivitást sugalló szemléletét. Igaz, e gondolat nem csupán hazai talajon szökkent szárba. Szorgosan táplálták közelebbi s távolabbi szomszédaink gondolkodói és ideológusai is hosszú időn át. Hol a germán, hogy a szláv, hol pedig a román nemzeti eszme képviselői ítélték a magyarságot betolakodott, idegen testnek Európa közepén, s véltek bennünket valóságos történelmi sorscsapásnak. Ennek illusztrálására az alábbiakban K. J. Grot erősen szlavofil történész 1881-ben, Szentpétervárott megjelent Morávia és a magyarok a IX. század közepétől a X. század elejéig c. munkájából villantok fel egy-két részletet. A szerző bőségesen idézi a két múlt századi nagy cseh történetíró, Safarik és Palacky gondolatmenetét, imigyen: „A magyar nép betörése, majd megtelepedése Magyarországon a világtörténelem legjelentősebb eseményeinek sorába tartozik; a szláv világot soha nem sújtotta ilyen évszázadokra kiható súlyos csapás…”
5. oldal
Az ember legfontosabb mentális tulajdonsága az emlékezés. Emlékezés arra, ami velünk, és arra, ami az őseinkkel történt. Emlékeink egyik része megélt élményeinken alapszik, a másik része átörökített tudás. Ezt a tudást részben közvetlenül kapjuk szüleinktől, nagyszüleinktől és tágabb emberi környezetünktől…
(első mondat)
Idegenek lehettek a Kárpátok bércei, de feltűnhetett nekik, hogy e hegylánc milyen védelmezőn nyújtja ki karjait a belső medence köré. Észlelhették, hogy e védelem az éghajlat szélsőségeitől is óv: szelídebbek itt még a téli viharok is, kevésbé zordak az ordas hidegek, jóval hosszabb a langyos kikelet, tovább melenget a bágyadt őszi napsugár is.
66. oldal, Ismerkedés Európával (Kossuth, 2009)
Még ugyanebben az évben(894) Szvatopluk morva fejedelem is a magyarok segítségét kérte Arnulf ellen. Egy magyar sereg be is vonult Pannóniába, s tetteiket így örökítették meg a németországi Fulda kolostorának évkönyvei: " Ebben az időben az avarok, akiket magyaroknak neveznek, a Dunán túl kóborolva, sok borzalmas dolgot vittek végbe. Mert a férfiakat és az őreg nőket legyilkolva, a fiatal nőket kéjvágyuk kielégítésére, mint a barmokat, magukkal hurcolva, egész Pannónia lakosságát mind egy szálig kiirtották.
232. oldal