!

Fischer Ferenc magyar

KatalógusnévFischer Ferenc

Könyvei 5

Fischer Ferenc: A kétpólusú világ 1945–1989
Fischer Ferenc: A megosztott világ
Fischer Ferenc: A „háború utáni háború”
Fischer Ferenc: „Dél-Amerika poroszai”
Fischer Ferenc: A megosztott világ történelmi-politikai atlasza, 1941–1991

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Studia Historiae Dialóg Campus

Szerkesztései 1

Fischer Ferenc – Majoros István – Vonyó József (szerk.): Magyarország a (nagy)hatalmak erőterében

Illusztrálásai 1

Ujvári Dorina: ÁronLeon naplója – Az 1. Év

Népszerű idézetek

Anton_Gorogyeckij P>!

Chile, mely 19. századi háborúiban győzelmeit mindig annak köszönhette, hogy Dél-Amerika csendes-óceáni partvidékén a tengeri hegemóniát sikerült kivívnia s megtartania, a US Navy megerősődésével összefüggésben, s Washington Délre irányuló törekvéseivel szemben preventív lépéseket fontolgatott és tett is. Miután az USA 1903. november 6-án elsőként ismerte el Panama függetlenségét, a chilei El Mercurio 1903. november 12-i számában vetődött fel először nyíltan, komoly formában az Ecuadorhoz tartozó Galápagos-szigetek kérdése, pontosabban az, hogy Ecuador Chilénak, s ne az Egyesült Államoknak adja bérbe e szigeteket.

131-132. oldal (Hispánia, 1999)

Fischer Ferenc: „Dél-Amerika poroszai” Németország és Chile katonai-tengerészeti kapcsolatai (1885-1931)

Kapcsolódó szócikkek: 1903 · Chile · Ecuador · Galápagos-szigetek · Panama
Anton_Gorogyeckij P>!

Chile minden áron meg akarta akadályozni azt, hogy Ecuador a szigeteket eladja az USA-nak, ezért Santiago nemcsak katonai, hanem tengerészeti missziót is fenntartott Ecuadorban. Az „Admiralstab der Marine” Freiburgban őrzött aktái alapján jól nyomon követhető az a küzdelem, mely formálisan ugyan az USA és Ecuador között zajlott a szigetek kérdésében, valójában azonban Ecuador ellenállása mögött Chile állt, Chile mögött pedig Németország és Nagy-Britannia. A német külügyi levéltár Bonnban őrzött iratcsomói, az úgynevezett „Galápagos-akták” alapján állítható, hogy az Ecuadorban tevékenykedő chilei katonai-tengerészeti missziók kulcsszerepet játszottak abban, hogy a USA nem tudta megkaparintani a szigetcsoportot. Németország maga is nagy érdeklődést mutatott a stratégiai jelentőségű szigetek iránt, de megszerzésükre nem gondolhatott. Ezért támogatta azt a chilei törekvést, hogy a szigeteken chilei haditengerészeti bázis jöjjön létre. Német részről a chilei kézben lévő Galápagos-szigeteket elővédnek, s mint ahogy az egyik diplomáciai jelentésben fogalmazott, „hullámtörőnek” tekintették volna a gyorsan növekvő észak-amerikai befolyással szemben.

132. oldal (Hispánia, 1999)

Fischer Ferenc: „Dél-Amerika poroszai” Németország és Chile katonai-tengerészeti kapcsolatai (1885-1931)

Kapcsolódó szócikkek: Chile · Ecuador · Galápagos-szigetek · Nagy-Britannia · Németország
Ancalimë P>!

„Sztálin a háború végén azt tanácsolta a jugoszláv kommunistáknak, hogy egyezzenek ki II. Péter királlyal, majd hozzátette: – Aztán, ha megerősödtek, kést a hátába…”

41. oldal

Fischer Ferenc: A megosztott világ A Kelet–Nyugat, Észak–Dél nemzetközi kapcsolatok fő vonásai (1941–1991)

Kapcsolódó szócikkek: Sztálin
Anton_Gorogyeckij P>!

Az évenkénti látványos katonai parádék, a tiszti pálya hivatássá és karrierpályává válása, a fegyelmezett és jól szervezett hadsereg, melybe évente az általános hadkötelezettség alapján fiatal chileiek ezreit sorozták be, az európai, észak-amerikai, latin-amerikai sajtóban megjelent dicsérő-elismerő szavak a chilei hadseregről, mint az Újvilág legjobb hadseregéről, azaz a „Dél-Amerika poroszaivá” válás jelentős hatást gyakorolt a chilei társadalomra, illetve egyes rétegeinek a Németország iránti megítélésére. Reichenau német követ még 1903-ban kifejtett gondolatai a chilei hadsereg „elnémetesítéséről”, annak előnyeiről az évek előrehaladtával fogékony követőkre talált nemcsak a tisztikarban, hanem számos chileiben is.

76-77. oldal (Hispánia, 1999)

Fischer Ferenc: „Dél-Amerika poroszai” Németország és Chile katonai-tengerészeti kapcsolatai (1885-1931)

Kapcsolódó szócikkek: 1903
Anton_Gorogyeckij P>!

Silva Vildosola, a neves chilei újságíró, aki az I. világháború alatt nyíltan hangoztatta az antant iránti elkötelezettségét, s a német katonai befolyás leghevesebb chilei ellenzői és kritikusai közé tartozott, 1916-ban jelentette meg francia nyelven „Le Chili et la guerre” című brossúráját. Ebben kereste a jelentős német befolyás okait hazájában, és arra a következtetésre jutott, hogy „a német módszerek alkalmazása, sikereik iskoláinkban és laktanyáinkban megmutatott nekünk, kormányozhatatlan latinoknak, akiknek megrögzött fegyelmezetlensége már oly sokba került, egy új világot, egyszóval a szervezés világát. A szembeszökő rendetlenség, amely a szerveződés útján lévő fiatal országokra jellemző…; végül létezik még egy összetevője a németekkel szemben megnyilvánulú rokonszenvnek, melyről bizonyos chileiek tanúságot tettek: az erő kultuszáról van szó, amely nem a legjobb vonása a Spanyolországtól örökölt karakterünknek. A nevelés ellenére azonban néha a konkvisztádort láthatjuk újra feltűnni a mai dél-amerikaiakban.”

77. oldal (Hispánia, 1999)

Fischer Ferenc: „Dél-Amerika poroszai” Németország és Chile katonai-tengerészeti kapcsolatai (1885-1931)

Kapcsolódó szócikkek: 1916
Hanging_Moss_9102>!

John Quincy Adams, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere a Kuba kapcsán megfogalmazott „érett gyümölcs politikáról”, 1823
A politikai gravitációnak éppúgy megvannak a maga törvényei, mint a fizikainak. Ahogy a gyümölcs, amelyet a szél leszakít a fáról, nem tud-még ha akarna sem-fennmaradni a levegőben, úgy a Spanyolországból leválasztott és mesterséges kapcsolatait vele megszakító Kuba sem tudja fenntartani magát, és elkerülhetetlenül vonzódnia kell az észak-amerikai szövetséghez…

Kapcsolódó szócikkek: Kuba
Anton_Gorogyeckij P>!

Minden kétséget kizáróan a chilei-német katonai kapcsolatok bemutatásának egyik legfigyelemreméltóbb dokumentuma magától Körner tábornoktól származik, aki a legolvasottabb német katonai folyóiratban, a Militär-Wochenblatt-ban 1910-ben jelentette meg „A chilei fegyveres erők történelmi fejlődése” címmel 43 oldalas elemzését. A katonák „egyéni kiképzése” kapcsán azt írta, hogy „a chilei újoncok húsába, vérébe ívódott a fegyelem. A csapatok kiképzése a német szabályzatok keretei között folyik, melyet Japánban sem utánoznak olyan hűségesen, mint Chilében. A csapatok külsője megtévesztésig hasonlít a poroszhoz, amíg fel nem tűnik az arcbőr sötétebb tónusa.” Körner oldalakat szentelt annak leírására, hogy a kaszárnyák falai között a régi porosz kötelességtudatra nevelt poroszosított chilei tisztjeiktől mit tanultak az újoncok: az általános hadkötelezettség bevezetése óta a hadsereg „a nép iskolájává vált, a szó legigazibb értelmében.”

67. oldal (Hispánia, 1999)

Fischer Ferenc: „Dél-Amerika poroszai” Németország és Chile katonai-tengerészeti kapcsolatai (1885-1931)

Kapcsolódó szócikkek: 1910
Hanging_Moss_9102>!

Sztálin az amerikaiak koreai hadviseléséről, 1952:
Az amerikaiak kalmárok. Minden amerikai katona kufár, akit csak az üzletelés érdekel. A németek 20 nap alatt elfoglalták Franciaországot. Már két év eltelt, az USA még mindig nem tudta leigázni a kis Koreát. Miféle erő ez? Amerika legfőbb fegyverei… a harisnya, a cigaretta meg a többi árucikk. Megakarják hódítani az egész világot, de még a kis Koreát sem tudják leigázni. Nem, az amerikaiak nem tudják hogyan kell harcolni… Az atombombában és a légierőben van minden bizodalmuk. De egy háborút nem lehet megnyerni ezekkel.

Kapcsolódó szócikkek: 1952 · Franciaország · Sztálin
Hanging_Moss_9102>!

Joszif Visszarionovics Sztálin a Vörös Hadsereg politikai szerepéről:
„Ez a háború eltér a múltbéli háborúktól, ha valaki területet foglal el, ezekre a területekre rákényszeríti a saját társadalmi rendszerét. Ahova a hadsereg eljut, ott a saját rendszerének szerez érvényt. Másképp nem is volna lehetséges.”

Kapcsolódó szócikkek: Sztálin
MissWenut>!

Az 1956-os háború után Izrael és a szomszédos arab államok viszonyát a „fegyveres béke” jellemezte.

252. oldal (IKVA, 1992)

Fischer Ferenc: A megosztott világ A Kelet–Nyugat, Észak–Dél nemzetközi kapcsolatok fő vonásai (1941–1991)

Kapcsolódó szócikkek: 1956 · Izrael