!

Fésűs Éva magyar

Éva Fésűs

1926. május 14. (Cegléd) – 2019. február 21.

Nem
Honlaphttp://www.fesuseva.hu/
Wikipédiahttps://hu.wikipedia.org/wiki/Fésűs_Éva

Képek 3

Könyvei 31

Fésűs Éva: Az ezüst hegedű
Fésűs Éva: Csupafül 22 meséje
Fésűs Éva: Minibocs
Fésűs Éva: A palacsintás király
Fésűs Éva: A csodálatos nyúlcipő
Fésűs Éva: Kukkantó manó és a Kerekerdő titkai
Fésűs Éva: Tapsikáné fülönfüggője
Fésűs Éva: Mesebeszéd
Fésűs Éva: A teknősbéka bánata
Fésűs Éva: Nyúl a cilinderben

Antológiák 1

Karácsonyi ajándék – újabb versek, mesék, történetek téli estékre

Népszerű idézetek

>!
worsi ASP

Vasárnap éjjel macska járt a kertben. Ott maradtak a nyomai, mintha valaki kerítéstől kerítésig hosszú gyöngysort ejtett volna a hóba.

155. oldal (Kutya-macska barátság)

2 hozzászólás
>!
worsi ASP

– (…) És most nem tudom, mit tegyek.
– Oszd meg velem.
– Mit?
– Hát a bánatodat. Akkor neked csak a fele marad.

70. oldal (Májusi mese)

>!
Uzsonna

Pirosat kacagtak az út menti pipacsok, kéket mosolyogtak az árokszéli szarkalábak.

11. oldal, A mező és a Szélfiúcska

Kapcsolódó szócikkek: pipacs · szarkaláb
>!
olvasóbarát P

A napos, déli domboldalon már kinyitotta sok sárga ernyőjét a som, amikor Mókus Bence bácsi egy szép napon az odúablakon kinézett. Ó, mennyi szépet látott! A nedves ágakon ezernyi napsugárka táncolt! A parti füzeken sok kis bozontos barka bolyhosodott, mint megannyi icipici nyuszi farka! …
Kék ibolya és sárga kankalin virult a réten, meg a tavaszi vizek partjain. Vidáman hangicsáltak a hazatért madarak, s ahol a kis ösvény dombnak szaladt, ragyogó fénycsipkébe öltözött egy tüskés, vén bozót, mintha az erdő tündérkéi megnyitottak volna valami égi aranyzuhanyozót.

88. oldal, Mókus Péter kiskertje

Kapcsolódó szócikkek: ibolya · kankalin · somfa
4 hozzászólás
>!
imma A+P

Eső

Lassú eső
megered, megered,
ablakpárkány
peremén csepereg.

Mindig jobban
szaporáz, karikáz,
pergő dob lesz
a tető, meg a ház.

Sír az ablak,
hajba kapnak,
csepegő gyöngysort
ráznak a gallyak!

Ez már zápor,
szakadó, zuhogó,
dézsák öblén
csobogó, locsogó.

Utcák hosszán
buborék futamot
vernek hozzá
rohanó patakok.

Vén csatorna
bádog torka
szaporán kortyol,
hízik a rozsda!

Ázik, fázik,
csatakos a mező,
egyszer mégis
csak eláll az eső.

Hétszín fényszál
szövi át az eget,
tolluk rázzák
maszatos verebek.

Még a zápor
tócsán táncol,
de a dal halkul,
tisztul a távol.

Már csak emlék,
itt-ott egy-két
házeresz ejti le
csengve a cseppjét.

56. oldal

Kapcsolódó szócikkek: eső
>!
worsi ASP

Pirosat kacagtak az út menti pipacsok, kéket mosolyogtak az árokszéli szarkalábak.

39. oldal (A mező és a szélfiúcska)

>!
worsi ASP

Kajlatapsi olyan lusta volt, mint az útszéli kő. Az sem mozdult, csak ha valaki odébb lökte.

106. oldal (Kajlatapsi)

3 hozzászólás
>!
Barnabás_The_Good_Girlboi

Volt egyszer egy nyulacska. Icipici, nagyfülű. Alig nyitotta ki a szemét, máris ezt hallotta:
– Félni kell! Félni kell! Mindenkitől félni kell!

77. oldal (A bátor nyulacska)

>!
Uzsonna

Szélfiúcska kiszaladt a rétre. Pici volt, vidám, bokrok ölén ringatott, csupa pitypangpehely és virágpormaszat. Erős testvérei mellett neki még csak az volt a dolga, hogy a mezők haját fésülgesse.

11. oldal, A mező és a Szélfiúcska

>!
worsi ASP

(…) ugyan ki veszi észre a mézillatú, madárfüttyös, tarkán kavargó tavaszi sokadalomban, hogy egy ibolyát baleset ért az erdőszélen?

133. oldal (Mese az ibolyáról meg még valamiről...)

3 hozzászólás