!

Ferenczy Béni magyar

1890. június 18. (Szentendre) – 1967. június 2. (Budapest)

Tudástár · 9 kapcsolódó alkotó · 1 kapcsolódó könyv

Életrajz

Könyvei 5

Szőnyi István – Molnár-C. Pál – Szobotka Imre – Elekfi Jenő – Varga Nándor Lajos – Ferenczy Béni: A képzőművészet iskolája
Ferenczy Béni: Virágoskönyv
Ferenczy Béni: Fák könyve
Ferenczy Béni: A könyvillusztrálásról
Ferenczy Béni: Írás és kép

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Képzőművészeti Zsebkönyvtár könyvek

Fordításai 1

Charles Baudelaire: Baudelaire válogatott művei

Illusztrálásai 30

Illyés Gyula: Puszták népe
Thomas Mann: A Buddenbrook ház
Jack London: Az éneklő kutya
Thomas Mann: Egy szélhámos vallomásai
Lengyel Balázs: A szebeni fiúk
Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó
Nagy Lajos: Kiskunhalom
Móricz Zsigmond: Forr a bor
Krúdy Gyula: A vörös postakocsi / Őszi utazások a vörös postakocsin
Thomas Mann: Novellák

Róla szóló könyvek 1

Réz Pál (szerk.): Ferenczy Béni arcképe

Népszerű idézetek

Habók P>!

S amikor már nem fogok élni,
és mocsokká rágott a föld,
ti, néma varázslók, megváltók,
emeljetek ki drága zöld
véretekkel, emeljetek föl
a sár fölé, és írjatok
poromból szebb verset az égbe,
mint amilyent ma én tudok.

Szabó Lőrinc: A fákhoz, a költőkhöz

Habók P>!

A hallgatózó kert alól
a fa az űrbe szimatol,
a csend törékeny, és üres,
a rét határokat keres.

Riadtan elszorul szíved,
az út lapulva elsiet,
a rózsatő is ideges
mosollyal önmagába les:

távoli, kétes tájakon
készülődik a fájdalom.

Pilinszky János: Őszi vázlat

1 hozzászólás
Habók P>!

Oly mozdulatlanul nyugodtak
a kerti fák az őszi fényben.
Talán a nyárról álmodoznak,
csak egy levél hull néha szépen.

Az élet csöndje ez a béke,
a nyugalom e nagy tenyészet,
örök erők szent szövedéke,
lehullt levél én, elenyészek.

Avar leszek majd az avarban,
míg fölöttem a fiatal fák
a lombjaikat diadallal
az örök égnek felmutatják.

Juhász Gyula: Fák

Terka6>!

Weöres Sándor: A hársfa mind virágzik…

A hársfa mind virágzik,
a csíz mind énekel,
a lomb sugárban ázik,
csak szíved alszik el.

Nyílnak feléd a lányok,
mint ékszer-ládikók –
nem is figyelsz utánok,
kedved beszőtte pók.

Már csak hitet szeretnél,
szolgálnád Ég-Urát,
minden hiút levetnél,
viselnél szőrcsuhát.

A hársfa mind virágzik,
a csíz mind énekel,
a lomb sugárban ázik,
csak szíved alszik el.

46. oldal

olvasóbarát >!

Röhögő pirosak,
epés violásak,
csillogó fehérek,
viszik harsányan a szót.

Filozófus kékek,
haragos-zöld mályvák,
gyunyoros vörösek,
el-elszólják magukat.
…..

6. oldal Ady Endre Őszi, forró virág-halom

Terka6>!

Rákos Sándor: Fa képe a patak tükrében

Tudom, megtanultam elég korán,
hogy amit látok, tükörkép csupán,
csalóka ábránd, nem igazi fa,
s bár ennek is van lombja-sudara,
mégsem dalol rajta részeg madár,
mert a madár az igazira száll –
az igazira? De vajon ami
annak látszik, nem tükröz valami
még igazibbat, mely van valahol –
s a legősibb madár azon dalol?

56. oldal

Terka6>!

Fodor András: Káprázat

Sugarát a tágas út
kifeszíti rám,
lila köd babrál távol
márvány-homlokán.
S föltetszik a mondhatatlan,
amit csak az álom ért el:
körülfog az őszi város
emberarcú derűjével.

Párát libegtet a föld,
lélegzik a kő,
vízen, égen tündököl a
könnyű levegő;
fák között a villanások
rámlobbannak, elsuhannak….
Nem tudok szemébe nézni
az időtlen pillanatnak.

Labirintust sző körém,
befed a fasor,
sárga ernyők meleg árnya
arcomba hajol.
Lépkedek a fanyar-édes
ázott lombok illatában.
Mért kell elveszteni újra,
amit egyszer megtaláltam.

66. oldal

MissWenut P>!

Az arányok megállapításáért ne folyamodjunk az iskolában szokásos méréshez, mely abból áll, hogy kinyújtott karral egy pálcán, ecsetnyélen vagy ceruzán lemérjük az előttünk álló figura vagy más lerajzolandó tárgy méreteit, arányait, s az arányoknak ezt a viszonyát visszük át a papírra, illetve vászonra. Így csak mankóhoz szokunk ahelyett, hogy arányérzetünket fejlesztenénk, s magunkat helyes látásra nevelnénk.

13. oldal (1979)

MissWenut P>!

A fametszet a legrégibb grafikai eljárás. Egyidős a kínai-japán kultúrával, mert elmondhatjuk, hogy amióta Távol-Keleten a szép, tarka selyemkimonót hordják, azóta él a fametszet őse is, a mintanyomó dúc.

148. oldal (1979)

Kapcsolódó szócikkek: fametszet