Fedinec Csilla
1968 (Beregszász, Ukrán SZSZK, Szovjetunió) –
Katalógusnév | Fedinec Csilla |
---|---|
Nem | nő |
Életrajz |
Könyvei 11
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Modern Magyar Történelem Jaffa · Nostra tempora Fórum Kisebbségkutató Intézet, Lilium Aurum · Magyar történelmi emlékek - Okmánytárak
Szerkesztései 12
Fordításai 1
Népszerű idézetek
A 2014-es fordulat után a hatalom immár drasztikus beavatkozásának lehettünk tanúi. A hatalomba jutó, inkább galíciai (azaz nyugat-ukrajnai) gyökerű politikai kurzus a 2015-ben született, összefoglalóan „kommunizmustalanító csomagnak” is nevezett törvényekkel látott neki a rendteremtésnek. A csomag lényegi mondandója többek között, hogy az állam dönti el, ki a hős és ki az ellenség az ukrán történelemben – hangsúlyozva a történeti kutatások szabadságát, és ezzel együtt kilátásba helyezve mindazoknak a büntetőjogi felelősségre vonását, akik szembemennek az állam politikai hatalma által kanonizált történelemértelmezéssel. A rendszer eltávolítja a látható jeleket is, ledöntik a kommunista múltra emlékeztető maradék szobrokat, átnevezik az utcákat és a településeket, ugyanakkor vitathatatlan tekintélyként állítják helyükre a vitatott múltat a kormány háttérintézményeként szolgáló Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézet széles társadalmi és szakmai konszenzust nélkülöző útmutatásai alapján, ezzel újból sót hintve az ország népességének nem hegedő sebeire.
56. oldal
Fedinec Csilla – Halász Iván – Tóth Mihály: A független Ukrajna Államépítés, alkotmányozás és elsüllyesztett kincsek
Az elmúlt hónapok ukrajnai eseményeinek megértéséhez fontos figyelembe venni, hogy ez a háború ténylegesen nem 2022. február 24-én kezdődött, hanem 2014 eleje óta tart. Ilyen módon ez a konfliktus a modern európai történelem leghosszabb háborúja: az elmúlt több mint háromszáz évben ennél csak az 1701 és 1714 közötti spanyol örökösödési háború tartott tovább.
49. oldal
Volosin november 2-án személyesen volt jelen a bécsi Belvedere-kastélyban, ahol kihirdették a tengelyhatalmak döntőbírósági határozatát. Repülőgéppel érkezett Pozsonyba, ahonnan Josef Tisóval gépkocsin utazott Bécsbe. A döntés ismertetésekor Volosin állítólag a helyszínen elájult – akárcsak a román külügyminiszter a második bécsi döntés után.
42. oldal, Az első bécsi döntés (Jaffa, 2015)
…az újjáépítés legalább 540 milliárd dollárba fog kerülni; ez mai árakon a második világháború utáni Marshall-segély körülbelül háromszorosa. Ez még akkor is óriási hozzájárulást fog igényelni a nemzetközi közösség részéről, ha sikerül becsatornázni az orosz állami tartalékokból lefoglalt mintegy 300 milliárd dollárt.
A harcok nemcsak az infrastruktúrát pusztították: 2023. januári adatok szerint mintegy 160 ezer négyzetkilométernyi terület akna- és lőszermentesítése lesz szükséges, mielőtt biztonságosan újraindulhat ott a polgári élet. Ez az ország mintegy 600 ezer négyzetkilométeres területének mát most is több mint a negyedét érinti, amivel Ukrajna a világ egyik leginkább elaknásított országává vált.
66. oldal (Rácz A.)
Lenin, amikor 1917. április 3-án megérkezett a petrográdi finn pályaudvarra, azt kérte párttársaitól, hogy énekeljék el az Internacionálét. Visszaemlékezések szerint senki sem énekelt Leninnel a pályaudvaron, mert a jelenlevők közül rajta kívül más nem ismerte.
47. oldal
Fedinec Csilla – Halász Iván – Tóth Mihály: A független Ukrajna Államépítés, alkotmányozás és elsüllyesztett kincsek
A feszültségeket növeli az a paradox tény is, hogy az 1991-ben függetlenné vált állam területi egységét és alapvető állami intézményeit éppen azon állam (a Szovjetunió) hozta létre, amelytől a radikális ukrán nacionalizmus minden erővel próbál elrugaszkodni.
55. oldal
Fedinec Csilla – Halász Iván – Tóth Mihály: A független Ukrajna Államépítés, alkotmányozás és elsüllyesztett kincsek
Az Ungváron megjelenő Kárpáti Magyar Hírlap rendszeresen „tűrhetetlen közállapotokról” számolt be a terrorakciók miatt, többször cikkezett az „ismeretlenek” által végrehajtott támadásokról. (pl.: "Felrobbantották a kőrösmezei vasúti hidat!"), és beszámolt arról is, hogy volt olyan szervezet is, amelyik a történtek hatására úgy vélte: „a tarthatatlan állapotokra való tekintettel a magyar csapatokat behívja Husztra, és a terrorakciókkal szemben a magyar katonaságtól kér védelmet.” A terrorakciók végrehajtói természetesen minden alkalommal a magyar szabadcsapatok voltak.
57. oldal, Rongyosok, időjelzők, térképhelyesbítők (Jaffa, 2015)
A független Ukrajnának több mint húsz kormánya volt már, eddig egyetlen miniszterelnök, illetve kormány sem töltött ki egy teljes parlamenti ciklust.
73. oldal
Fedinec Csilla – Halász Iván – Tóth Mihály: A független Ukrajna Államépítés, alkotmányozás és elsüllyesztett kincsek
Fontos, mára már domináns tényező a gazdasági lobbyérdek megjelenése, amikor a pártot vagy eleve az üzleti világ szereplői hozzák létre, vagy valamely ideológiai alapon szerveződött pártban átveszik az uralmat a szponzorként megjelenő gazdasági csoportok, üzletemberek.
87. oldal
Fedinec Csilla – Halász Iván – Tóth Mihály: A független Ukrajna Államépítés, alkotmányozás és elsüllyesztett kincsek
A császári németek egyik terve ugyanis Oroszország megcsonkítása és a keletre történő kiszorítása volt. A cári birodalom nyugati területein – konkrétan a Baltikumban, Finnországban, Belaruszban és Ukrajnában, sőt, optimális esetben még attól délkeletre is, azaz az olajban gazdag Kaukázus irányában – a kisebb, de független államok sorának kellett volna létrejönniük, amelyek a német gazdagság vonzáskörébe kerültek volna.
31. oldal