!

Fecske Csaba magyar

1948. március 10. (Szögliget) –

Nemférfi

Könyvei 37

Fecske Csaba: Hol voltam
Fecske Csaba: Állatok a falun
Fecske Csaba: Traktor
Fecske Csaba: Állatok otthon
Fecske Csaba: Kis állatok
Fecske Csaba: Rendőrautó
Fecske Csaba: Bee, bee!
Fecske Csaba: Vau, vau!
Fecske Csaba: Tűzoltóautó
Fecske Csaba: Nénó!

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Óvodások könyvespolca Móra · Új termés · Versek kicsiknek Aksjomat · Kedvenceink Aksjomat · Verses könyvecske Aksjomat · Fiúk kis könyve Aksjomat · Minek a hangja? Aksjomat · Első szavak és hangok Aksjomat · Kedvenc állatok kicsiknek Aksjomat

Fordításai 6

Veronica Podesta: Szorgoska, a méhecske
Veronica Podesta: Kukucska, a kis kukac
Veronica Podesta: Vidorka, a kis denevér
Ian Whybrow: Simogasd meg a selymes szőrű állatkölyköket!
Veronica Podesta: Sziporka, a hernyócska
Ian Whybrow: Simogasd meg a nagyra nőtt dinókat!

Antológiák 6

Lovász Andrea (szerk.): Toppantós
Lovász Andrea (szerk.): Válogatós
Szlukovényi Katalin (szerk.): Diridongó
Kelemen Sándor (szerk.): A kívánságfa
Vincze Ferenc (szerk.): Sokunk karácsonya 2008
Gerő János – Kárpáti Sándor – Kiss Dénes – Tamás Menyhért – Tasnádi Attila – Varga Lajos Márton (szerk.): Hétköznapok

Népszerű idézetek

Dün P>!

Egyedül

Ködöt szitál az alkonyat,
tüsszent a girhes, ritka lomb –
Mellemet túrja, döfködi
szívem, e szorgalmas vakond

Zokon ma semmit sem veszek;
vesém pamutgombolyag, hagyom,
macskaként játsszon még vele
a bársonyos talpú fájdalom

Gőzölgő, langy mocsár a park,
az idetévedőt elnyeli
A vén idő zokog; peregnek
a berkenye piros könnyei

A ködön áttűnő lámpafény,
mint borzas, ormótlan ecset,
sárgára festi a padon
szomorú, kihűlt helyemet

32. oldal

1 hozzászólás
KATARYNA>!

Anya mosogat,
apa meg olvas,
én pedig ordítok,
mintha könyvből
olvasnám.
Ha unom,
fordítok.
Apa is fordít,
most anya ordít.

Esti műsor

1 hozzászólás
Nikolett0907 P>!

Ne bízz kecskére káposztát:
rögtön torzsáig hámozzák.

(első mondat)

KATARYNA>!

Ami nem igaz, azt én sem tagadom.

Hidd el! (részlet)

Dün P>!

Keserű

Mindazt, mi fontos, én egész
lényemmel megkísértem, s vetem
oda, tán csak prédaként, mintha
vadállat elé, az életem

Aztán a téboly, vagy közöny …
Pengeélen táncolni folyton …
A remény lucskos kölykeit
lelkem szennyvizébe fojtom

Mert miféle cél felé üget
a habosra hajszolt pillanat?! –
Csüngök az öröklét ajtaján
mint ormótlan, berozsdált lakat

8. oldal

Dün P>!

Valaki

Kitölteni az űrt,
a dolgok réseit
csak ővele, ki rajtam áttűnik,
ki bennem, mint a tarkómtól
sarkamig nyilalló fájdalom,
úgy van jelen

13. oldal

Nikolett0907 P>!

Forr máris a víz, lob,lob,lob,
a poros kis lábos boldog.

(első mondat)

Nikolett0907 P>!

Gyerekek, télen ki látott,
sállal nyakában zsiráfot?

(első mondat)

Nikolett0907 P>!

Ez a katicabogárka
pihenni ült egy fűszálra.

(első mondat)

KATARYNA>!

és akkor azt mondta ő
hogy azt mondtam én
de megmondtam én
hogy ő mondta csak
és visszaütöttem
és ő is visszaütött
erre ő azt mondta
hogy azt hitte
hogy azt mondtam
mert azt mondták
de már késő volt
most már micsináljunk
avval a sok pofonttal
meg nyaklevessel.

Félreértés