!

Farley Mowat kanadai

1921. május 12. (Belleville, Ontario, Kanada) – 2014. május 6. (Port Hope, Ontario, Kanada)

Teljes névFarley McGill Mowat
Wikipédiahttp://en.wikipedia.org/wiki/Farley_Mowat

Könyvei 13

Farley Mowat: Ne féljünk a farkastól!
Farley Mowat: A sarkvidék Robinsonjai
Farley Mowat: Baglyok a családban
Farley Mowat: Ilyen kutya nincs is!
Farley Mowat: Meg kell ölni a bálnát?
Farley Mowat: Víziszonyos vitorlás
Farley Mowat: A mészárlás tengere
Farley Mowat: Never Cry Wolf
Farley Mowat: A jégsivatag népe
Farley Mowat: A Whale for the Killing

Szerkesztései 1

Farley Mowat (szerk.): Ordeal by Ice

Népszerű idézetek

>!
Amrita IP

Az az asszony, aki még sohasem próbált tortát sütni két nagy uhuval a vállán, nem is tudja, mi az az élet!

86. oldal

1 hozzászólás
>!
Lunemorte MP

A farkas soha nem öl szórakozásból, s valószínűleg ez az egyik legfőbb különbség közte és az ember között.

>!
Amrita IP

– Tudod, Billy – elmélkedett papa a vacsoránál –, én azt hiszem, ennek a bagolynak fogalma sincs arról, hogy ő bagoly. Szerintem Huhu embernek tartja magát. A te dolgod, Billy, hogy felvilágosítsd.

48. oldal

>!
blackett P

Nagymamám, a walesi származású, arisztokrata hölgy, aki soha nem bocsátotta meg férjének, hogy az mindössze a vaskiskereskedőségig vitte, elnéző volt irántam, de halára rémített. Nagymama egyébként a legtöbb embert halálra rémítette, beleértve nagypapát is, aki emiatt már réges-rég önkéntes süketségbe menekült. Egy Buddha nyugalmával és szenvtelenségével élte napjait, csak üldögélt hatalmas bőrfoteljában, és látszólag tudomásul sem vette a Sövényes folyosóin süvítő viharokat. Ám én tudom, mégpedig tapasztalatból, hogy a „whisky” szót mindig kifogástalanul meghallotta, ejthették akár suttogva is, és három emelettel lejjebb.

3. oldal

>!
retroVerso

A bonyolult, mesterséges eszközök segítségével élő, civilizált ember, aki eltávolodott a természettől, tudása lencséjén át szemléli az élőlényeket, s ezért a tollpihét nagyításban, a teljes képet viszont torzultan látja. Lenézzük az állatokat, amiért annyira tökéletlenek, amiért az a tragikus sors érte őket, hogy a miénknél alacsonyabb formát kellett ölteniök. Márpedig ebben tévedünk, igen nagy mértékben tévedünk. Hiszen az állatot nem lehet az emberhez mérni. Az állatok a miénknél sokkal ősibb, sokkal tökéletesebb világban élnek és mozognak, végleges és tökéletes módon, az érzékek olyan terjedelmének birtokában, amelyet mi már réges-rég elveszítettünk, vagy el sem értünk, olyan hangok irányítása alatt, amelyeket mi nem hallhattunk meg soha. Az állatok nem felebarátaink, az állatok nem alattvalóink, az állatok egy más faj tagjai, amely velünk együtt fennakadt az élet s idő hálójában, rabtársaink a világ nagyszerűségeinek és gyötrelmeinek börtönében.

>!
Amrita IP

A legjobb tanácsot, amelyet valaha is hallottam, egy öreg indiántól kaptam, amikor megajándékozott egy nyomorék óriás alkával (valami úri vadász lőtte meg a szárnyát).
– Aztán bánjon jól vele – mondta az öreg indián, amikor a karomba vettem a hatalmas madarat. – Bánjon vele úgy, mintha ember volna. Nem is szabad másként, hiszen az állatok igazából emberfélék.

100-101. oldal

>!
blackett P

Miután a Sövényesben nem találtam egyetlen rokon lelket sem, magányos csatangolásokba kezdtem, és elszántan őrizkedtem attól, hogy energiát fecséreljek bármire is, ami akár csak hozzávetőleg hasznosnak látszik; vagyis – ha lett volna valakinek szeme észrevenni – félreérthetetlenül előrevetítettem jövendő pályafutásom ábrázolatát.

3. oldal

1 hozzászólás
>!
Coralie

Valahonnan keletről farkasüvöltés szállt fel, kérdő árnyalattal. Ismertem ezt a hangot, sokszor hallottam már. George faggatta a pusztaságot, s várta családja hiányzó tagjainak feleletét. De az én számomra ez a hang egy elveszett világról beszélt, amely valaha, mielőtt az ellenség szerepét választottuk volna, a miénk volt…

190-191. oldal

>!
Lunemorte MP

Egy máig is közkeletű mítosz ellenére az eszkimó kutyák korántsem félig domesztikált farkasok, bár valószínű, hogy a két fajta azonos ősöktől származik. A valódi eszkimó kutya termetre kisebb, de erőteljesebb alkatú, mint a farkas, mellkasa széles, nyaka kissé kurta, s bozontos farka úgy kunkorodik fara fölött, mint a tollbokréta. Más tekintetben is különbözik a farkastól. Vad rokonaitól eltérően az eszkimó szuka az év bármely napján képes tüzelni, és vígan fütyül az évszakokra.

>!
Lunemorte MP

– Eszkimók gondolják, ha ember eszik egeret, tagjai kicsik lesznek, mint egér.