F. Kosztyu Viola magyar

– Nézd! Hullócsillag!
– Tényleg! – ugráltam örömömben, majd pár másodperc után hozzátettem: – Kívántál?
– Ó, én még most is kívánlak.

….gyakran hallgattam kisgyerekként, hogy az ember legjobb barátja a könyv.

Oldalra néztem és láttam, Jessie botorkál ki az épületből, kezében neki is egy bögre kávé, majd leült mellém.
– Felébredtem, és azt sem tudtam hirtelen, hogy hol vagyok. Aztán rájöttem, de utána meg már azt nem tudtam, hogy te hol vagy. Most meg már arra is rájöttem. – nevetett.
– Szuper detektív lenne belőled! – mosolyogtam vissza.

Nem tudtam volna az a tipikus nő lenni, aki ugyanúgy néz ki, mint a többiek: csizmába betűrt farmer, fekete bőrtáska, cuki rózsaszín blúz. Ez nem én voltam. Én valami más voltam: fekete ruhák, láncok, dorkó.

Soha nem szabad hátrafelé nézni, mindig csak előre. Mert ami előttünk van, az sokkal csodálatosabb, mint amit már a hátunk mögött hagytunk.

Már csak néhány oldal volt vissza a Gorkij-könyvből és a Jane Austen-életrajzból is, gondoltam, lefekvés előtt befejezem mindkettőt. Mint később kiderült számomra, az életrajzhoz most mégsem volt hangulatom, így is kész dráma néha az én életem is, elég nekem az is bőven, nem kell, hogy más nyomorát is olvassam.

Én igenis észreveszem, mi folyik körülöttem. Még a fülhallgató egyik felét is kivettem a fülemből, hogy halljalak titeket.

Volt anyámban valami, ami nagyon kevés nőben lehetett csak fellelni. Tele volt kecsességgel, bájjal. Volt stílusa, és persze az is látszott rajta, hogy nagyon sok pénze is. Hiába, apám komoly üzletember volt, úgyhogy valljuk be, ez a sok pénz egyáltalán nem anyámnak köszönhető. Jó pasihoz ment feleségül. Nem akadt problémám a stílusával, mindaddig, amíg el nem kezdi a győzködésemet, amivel a maga alakjára nem akar engem formálni. Én irtóztam ettől az egésztől. Cuki rózsaszín ruhák, szőke haj, tűsarkú, műköröm. Szinte alig volt rajta igazi, ha azt is számításba vesszük, hogy tele volt aggatva póthajjal és a szájfeltöltésnek sem volt nagy ellenzője.

2.

Nem éreztem úgy, hogy szerelmes vagyok. Vagy csak nem tudtam, mi a szerelem?

Egyedül az ágyam fölött lógó képet nem tudtam hová tenni: egy férfi, akit egy majom etet banánnal. Hogy találhat ki ilyet bárki? Ki az, aki képes akár egy nyaralóba ilyet feltenni a falra?