Ernest Hemingway amerikai

A zsarnoki természetű szentfazék Hemingway mamának aligha állt szándékában egy olyan karakteres machót nevelni fiacskájából, mint ami sikeredett, – vagy talán félresikeredett ebből a közép nyugati fiatalemberből. Apja, ki vélhetően szintén szenvedett neje uralma alatt, gyakran menekült a természetbe vadász és horgásztúrák ürügyén és ezekre gyakran magával vitte fiát is, ami életre szóló szenvedélyt váltott ki nála. Talán elpuhult, unalmas szülővárosa elleni lázadásnak is felfoghatóan igen hamar a kemény férfias sportok lelkes hívévé szegődik. Önként részt vett az I. világháború utolsó évében, ahol Vöröskeresztes beosztása dacára is igen gyakran szembesült a halállal. Érdekes, hogy ezt a kirobbanó életerejű férfit mennyire izgatta az ellenpont, a halál. Későbbi nagy szenvedélyében, a bikaviadalban is elsősorban a halál művészetét látta. Megsebesült mindkét világháborúban, a spanyol polgárháború pedig feldúlta házasságát, mert a második felesége katolikusként a falangistákat támogatta. Összesen négyszer nősült és számtalanszor nézett a pohár fenekére. Háborús sérülései mellett Afrikában túlélte repülőgépe lezuhanását is. Írásai azt a valóságot tükrözik, melyet szenvedélyesen élt meg nap mint nap.

A gyönyörűen író macsó.

Hemingwayt mint az Öreg halász és a tenger íróját ismertem meg, és jó, hogy megismertem, mert belőle és Thomas Mannból érettségiztem. Bár az érettségin végül nem az Öreg halászt, hanem Mann Márióját kérték tőlem számon, Santiago történetét is nagyon megszerettem (azóta látom, hogy nem mindenki van ezzel így). Azóta pedig bővült a Hemingwaytől olvasott novellák és regények sora. Ő is a XX. század egyik megkerülhetetlen írója. Kalandos életéből (spanyol polgárháború, emigráns lét, vadászat, stb.) bőségesen merített könyveihez. Már első regénye, a Fiesta sem lett rossz, de igazán a Búcsú a fegyverektőlben és az Akiért a harang szólban teljesedett ki igazán. És méltán híresen rövidebb novellái is.

Íróként az egyik legnagyobb példaképem.
(#ez talán eleget elmond…#)

Hemingway igazi férfi, egy letűnt korból. Adrenalin hajtotta veszély vadász, tömörségében van a szépsége. Tartalmas élete és tartalmas írásai, teljes értékűek. Élet a lapokon, lapokon sok élet. Hemingway férfias játékos volt és nagyon jól tolta a játékot, aztán maga jelentette a game overt. Így szép, így jó.

Zseniális író.

Meséit azzal a céllal írta, hogy a fiúknak megmutassa,hogyan válhatnak férfiakká.
És közben ne veszítsék el önmagukat. Nekünk férfiaknak a küzdelemről mesélt. Nem mindig értette a női lelket de legalább megpróbálta megfejteni. És amire rájött, azt megpróbálta nekünk is továbbadni.

Köszönjük Ernie bácsi.

Szeretem a bácsit, jaj, de nagyon szeretem! Egyszerű, tömör, mégis költői. Eddig mindig elgyengültem tőle.

Hemingway-jel ugyanúgy jártam az amerikai írókkal kapcsolatos fintorgások után, mint Szabó Magdával az itthoni szerzőkkel kapcsolatban. Különleges hangulatú műveket írt, egyszerűen, érthetően. Mégsem annyira könnyen emészthető. Amikor rátaláltam, elolvastam 3-4 művét egyhuzamban, utána kicsit megcsömörlöttem. Azóta még nem tértem vissza hozzá, de biztos fogok még olvasni tőle.