!

Erle Stanley Gardner amerikai

1889. július 17. (Malden, Massachusetts, Amerikai Egyesült Államok) – 1970. március 11. (Temecula, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok)

NemFérfi
Wikipédiahttp://en.wikipedia.org/wiki/Erle_Stanley_Gardner
Életrajz

Képek 1

Könyvei 60

Erle Stanley Gardner: A szerencsés lányok esete
Erle Stanley Gardner: A ketyegő gyertya esete
Erle Stanley Gardner: A fuldokló kacsa esete
Erle Stanley Gardner: A sánta kanári esete
Erle Stanley Gardner: A rámenős milliomoslány esete
Erle Stanley Gardner: A baglyok nem pislognak
Erle Stanley Gardner: A rettegő örökösök esete
Erle Stanley Gardner: A morcos lány esete
Erle Stanley Gardner: Az elbűvölő kísértet esete
Erle Stanley Gardner: A kölcsönkért lány esete

Kapcsolódó sorozatok: Perry Mason

Antológiák 1

Kuczka Péter (szerk.): 22 detektívtörténet

Népszerű alkotóértékelések

>!
Bla IP

Erle Stanley Gardner

Erle Stanley Gardner (1889. július 17. – 1970. március 11.) amerikai jogász és író. Legismertebb munkája a Perry Mason detektív regénysorozata, aki megmaradt fő sorozatkarakterének élete végéig. Összesen 82 Mason-regényt és 4 Mason-novellát írt. Ezekből 40 regény van magyarul. Számos más művet is publikált, például regényeket, novellákat, valamint dokumentumregényeket és útikönyvet, Alsó-Kaliforniában és Mexikóban átélt tapasztalatairól.
1911-ben végzett jogászként, majd rá egy évre megnősült. 1921-ben határozta el, inkább anyagi okokból, hogy detektívtörténeteket fog írni. Nappal ügyvédkedett, éjszaka pedig írt.
Első novellája 1921 júniusában jelent meg. Hihetetlenül termékeny szerző volt, 1965-ig közel hatszáz novellát írt, de a legtermékenyebb időszaka 1933-ig tartott. Ez volt a pulp aranykora, a 20/30-as évek, és Gardner lett a pulp (Amerikában ez tipikus nagyvárosi bűnügyi ponyvatörténetek voltak, s mellette rengeteg western és fantasy) egyik királya. A pulp-magazinok fénykora 1919 és 1951 közé esik, azaz a pulp kicsivel élte túl a második világháborút. Nem nehéz észrevenni, hogy Gardner egész novellista tevékenysége gyakorlatilag éppen lefedte ezt az időszakot. A korszak elmúltával ő is inkább a regények írásával foglalkozott. Gardner bűnügyi és kalandos novelláit magazinok közölték, melyek prosperáltak. Havonta 3-6 novellája jelent meg átlagosan a magazinokban, de a novellaírás mellett az Argosy magazin szerkesztője is volt. Gardner 1937-ben végleg felhagyott az ügyvédi tevékenységgel, s csak az írásnak élt, bár az a csoda, hogy ilyen tempó mellett el tudta látni ügyvédi munkáját addig is.
Gardner hatása mind az az aranykori krimi irodalomra, mind a pulp világára, óriási volt. Klasszikus detektívregényeket írt: rejtvényfejtős, erőszakmentes, elmét serkentő történeteket, csodálatos párbeszédekkel és elmés ötletekkel.
Gardner halálakor a 20. század legnépszerűbb írója volt, több álnéven is publikált, többek között A.A. Fair, Kyle Corning, Charles M. Green, Carleton Kendrake, Charles J. Kenny, Les Tillray és Robert Parr álneveken. Utóbbiakból csekélyszámú a magyar nyelvű megjelenés.(A. A. Fair név alatt jelentek meg a Bertha Cool és Donald Lam nyomozópáros regényei. Ők egy magánnyomozó-irodát vezetnek. Összesen 29 írás jelent meg 1939 és 1970 között. Ezekből 3 van meg magyarul.)
Mintegy 300 millió Mason-regényt adtak el világszerte.
Minek köszönheti Gardner hatalmas sikerét? Mi az ami nekem tetszik írásaiban? Elsősorban az, hogy szereplői, ill. története valóságosak, mindenfajta misztikumtól mentesek – azaz ami történik, ugyan megdöbbentő lehet, de nem megfejtethetetlen –, az urbánus környezet realista. Olyasmik történnek a szereplőkkel, amely bármelyünkkel megeshetnek. A főszereplő kristálytiszta logikával lépeget, nincsenek felesleges bakugrások, a történet a bíróságon a jogi csatározásokban csúcsosodik ki és oldódik meg.Itt lehet azonosulni a körmönfont keresztkérdések feltevőjével, Perry Masonnal leginkább, hisz a védő a személyes szabadság bajnokaként, annak zászlaja alatt lép elő, a helyi hatalom lélektelensége és lelkiismeretlensége ellenében – s ebből a szempontból igen aktuális is tud lenni. Unaloműzőnek kitűnő!

Forrás: net és kútfej

1 hozzászólás
>!
Zakkant_Tudós 

Erle Stanley Gardner

A kedvenc krimiíróm. Perry Mason történetei örök klasszikusok. Nem is értem, hogy miért mellőzik ennyire méltatlanul, Agatha Christi-t pedig miért ajnározzák állandóan. Pedig a két író műveit összehasonlítva nekem egyértelműen Gardner a nyerő!

>!
TeveLaci

Erle Stanley Gardner

Zseniális író, nagyon jó könyvei vannak! Jó lenne, ha 'felfedezné' valamelyik kiadó!


Népszerű idézetek

>!
regulat

Nőt leitatni mindig kockázatos ügy. Nem tudhatod, mit fog tenni vagy mondani, amikor feldódnak a gátlásai, mit mond el magáról. Sőt még afelől sem lehetsz bebiztosítva, hogy a végén nem te leszel.e az, aki másnap reggel rettenetes fejfájással ébred, és keserűen tapasztalja, hogy az áldozat itta őt az asztal alá.

223. oldal (Magvető, 1983)

>!
regulat

Inkább az életünk legyen közös, mint a bankszámlánk!

278. oldala (Magvető, 1976)

3 hozzászólás
>!
regulat

– (…) Régebben mivel foglalkozott, mielőtt ezzel az alakkal megismerkedett?
– Válóok voltam.
– Hogyhogy, ezt hivatásszerűen űzte?
– Igen. Elmentem a férfiakkal szállodákba, ledobtam a ruhámat, aztán vártam a detektívet.

38. oldal (Európa, 1981)

>!
regulat

– Ugyan, tudja, milyenek az útlevélképek! Úgy néznénk ki, mint két gazember!
(…)
– Miért, hát mik vagyunk?

152. oldal (Magvető, 1976)

>!
Emmi_Lotta IMP

…tudja isten, valahogy jobb kedvvel ébred az ember, ha egy csacsi megbökdösi az orrával, épp mire amúgy is kialudta volna magát.

1 hozzászólás
>!
Emmi_Lotta IMP

Hayward Small bányaügynök és vállalkozó, aki olvasott egy keveset pszichológiáról, szuggesztióról, miegyébről, mesélt valamit ennek a Pete-nek a tudathasadásról, és azóta – jó egy esztendeje – Pete-nek is van egy másik énje, és arra keni minden disznóságát. Kész röhej.

1 hozzászólás
>!
regulat

– Befejezted? – kérdeztem.
– A fenét, dehogy – mondta haragosan –, még el sem kezdtem!
– Rendben van, majd visszahívlak, ha befejezted! Az ember nem vitatkozik egy nővel.

200. oldal (Magvető, 1983)

>!
regulat

Perry Mason leült az íróasztalhoz, és összevont szemöldökkel nézte a becsukott ajtót.
Egy perc múlva kinyújtotta izmos kezét, és lenyomta íróasztalán az egyik csengőgombot.

13. oldal (Európa, 1977)

1 hozzászólás
>!
regulat

– Főnök – kérdezte –, miért nem teszi maga is azt, amit a többi ügyvéd?
– Úgy érti, hogy miért nem hamisítok bizonyítékokat, és miért nem bírok rá tanúkat valótlan vallomásra?

111. oldal

>!
Szédültnapraforgó

A nyílt ellenséget nem bánom, mindenkinek meg tudok bocsátani, ha becsületesen kimutatja a foga fehérét. De a szemforgatót, képmutatót szívből utálom.