Erin Hunter brit

– A meglepetés a harcos legjobb fegyvere.

92. oldal, 6. fejezet

A félhold ezüstösen ragyogott a kemény gránittömbökön.

(első mondat)

Egy macskának szüksége van a farkára, ha a talpára akar esni. Segít neki, hogy egyensúlyozhasson a levegőben.

96. oldal, 6. fejezet

-Te eszetlen! -köpte a szavakat a nőstény, és lelapította a fülét. -Mit keresel az én területemen?
-Éppen megfulladok! -válaszolt Szürkecsíkos.
Az ezüstnőstény füle megrezzent, és Tűzszív látta, hogy vidáman megvillan a szeme.
-Nem tudnál a saját területeden megfulladni?
Szürkecsíkos bajsza megmozdult.
-Ó, de akkor ki mentene meg? -kérdezte reszelős hangon.

145. oldal

A csendet csak a fekete tóból kiömlő folyó csobogása és a mögötte fekvő erdő fáinak suttogása törte meg.

11. oldal, Prológus

Valami mozgott az árnyékban, és mindenhonnan ruganyos, sötét alakok kúsztak elő lopva a sziklákon át. Puha talpak csillantak meg a holdfényben. Gyanakvó borostyánszemek pislogtak a sötétben.

11. oldal, Prológus

Egy elhagyott tisztáson idős, szürke nőstény macska üldögélt egyedül, és felbámult a tiszta, éjszakai égboltra.

14. oldal, Prológus

Az erdő friss illata az eső után még ropogósabbnak tűnt.

20. oldal, 1. fejezet

A tűz minden erdei állat ellensége.

244. oldal, 19. fejezet

– Hé, tudjátok, mi történt? – kérdezte Szürkemancs hirtelen. – Hollómancsnak sikerült dicséretet kicsikarnia Tigriskaromból ma reggel!
– Tényleg? – kérdezte Tűzmancs döbbenten. – Mégis mivel tudtad kivívni Tigriskarom megelégedését? Repültél?

138. oldal