!

Erich Wustmann német

1907. november 9. (Niedersedlitz, Német Birodalom) – 1994. október 24. (Bad Schandau, Németország)

NemFérfi
Wikipédiahttps://de.wikipedia.org/wiki/Erich_Wustmann

Könyvei 4

Erich Wustmann: Marbu, a medvebocs
Erich Wustmann: Yahuák
Erich Wustmann: A zöld pokol
Erich Wustmann: A vörös hegyek indiánjai

Népszerű idézetek

>!
pwz ISP

Finn erdőjáróval lépést tartani nem kis feladat. Kíméletlenül haladnak előre s természetesnek tartják, hogy az idegen is tartson ki mellettük. Ha nem bírja, akkor valami hiba van.

59. oldal

Erich Wustmann: Marbu, a medvebocs Állatok, vadászok az észak-finnországi vadonban

>!
pwz ISP

– (…) Tulajdonképpen a nagyobb sportversenyeken mindig medvét kellene a futók után szalajtani, hogy jobb legyen az eredmény.
– De az akkor nem volna sport, Heika!
– Nem, sportról az én esetemben nemigen lehetett szó – mondta Heika helyeslően.

66. oldal

Erich Wustmann: Marbu, a medvebocs Állatok, vadászok az észak-finnországi vadonban

Kapcsolódó szócikkek: futás · medve
>!
Baltás

Mialatt Heika a pipáját tömte, bólogatva jegyezte meg:
– Mi, emberek, néha csodálatosan elrontunk dolgokat.

17. oldal

Erich Wustmann: Marbu, a medvebocs Állatok, vadászok az észak-finnországi vadonban

>!
maneki_neko

Ha Németországban az ember nyolcvan kilométert utazik, városokon és sok falun megy át. Itt azonban ilyen távolságon csupán néhány település van két-három, esetleg tíz házzal, sőt néha csak néhány kunyhóval. Ha azt mondja a telepes, hogy a szomszédom beteg, akkor tizenöt kilométeres távolságra gondol. (…)
– Hol lakik az öreg medvevadász? – kérdeztem Mikkótól.
– Nem messze. Talán nyolcvan kilométer a busszal s azután negyven kilométer befelé az erdőbe.
Valóban, nem különösképpen messze.

176. oldal

Erich Wustmann: Marbu, a medvebocs Állatok, vadászok az észak-finnországi vadonban

>!
maneki_neko

Kipihent rénszarvasokkal szánkózni nagy gyönyörűség, de kiváló ügyességet kíván, mert az állatok félvadak s eleinte rettentően tombolnak. Előfordulhat, hogy állat, szánkó és ember vad gomolyagba keveredik, s nem tudni, melyikük kerül ki belőle győztesen.

116. oldal

Erich Wustmann: Marbu, a medvebocs Állatok, vadászok az észak-finnországi vadonban

>!
Baltás

Vérvörösen feküdt az éjféli nap a tundra északi peremén. Bágyadt ragyogása átlengett mindenen, ott ült a felhők szegélyén és a földön, a nyírfák koronáján és a láp vizein. A nappalt nem az éjszaka váltotta fel, hanem valami lágy derengés. Ebben az órában mintha elaludt volna az egész tájék. Nem hallatszott madárfütty, pedig a tundrán nyaranta csapatostul rajzottak a madarak.

18. oldal

Erich Wustmann: Marbu, a medvebocs Állatok, vadászok az észak-finnországi vadonban