Erdélyi István magyar

Az ékírás megfejtése azonban – anélkül, hogy Grotefend érdemeit aláértékelnénk – végül is számos kutató „közös” munkájának eredménye volt. Valamit valamennyi tett a megfejtés érdekében. G.S.Figuerosa 1618-ban felfigyelt a különös jelekre. P.Della Valle 1621-ben már írásjegyeknek tartotta őket. 1765-ben Carsten Niebuhr lemásolta és Európába hozta a felirat egy részét. 1798-ban Olaf Tychsen meghatározta a szövegeket. Friedrich Münter 1802-ben már tudta, hogy a persepolisi feliratok háromnyelvűek, de itt elakadt.
Ekkor kezdett el foglalkozni az ékírásos szövegekkel a göttingeni Grotefend, aki foglalkozását tekintve gimnáziumi tanár volt.(Az alávaló pedagógus!) Világos és tiszta logikával dolgozva – perzsául nem tudott – sikerült egy, a mindhárom szövegben szereplő szövegrészt megfejteni….

155. oldal

Vezetőket, fejedelmeket tehát a legtöbb esetben rejtve, minden felszíni jel nélkül temettek el, a példák tömegét lehetne erre felhozni. Jókai Mór írása óta, tehát több mint egy évszázada izgatja az emberek fantáziáját Attila sírja, pedig már Móra Ferenc megírta, hogy a hármas koporsó legendája nem Attilára, hanem egy germán fejedelem kalabriai temetésére vonatkozik.

50. oldal

Jelentős eredmények származtak következtetések nyomán is. H.Carter felfigyelt arra, hogy thébai Királyok Völgyében csak a XVIII. dinasztia fáraóinak sírjai találhatóak. Feltételezte tehát, hogy a hiányzó két uralkodó sírja is ott kell, hogy legyen valahol. Háromévi kemény munka után valóban előkerült Tutanhamon sírja…

38. oldal

Jaquetta Hawkes amerikai régész úgy véli, hogy amikor az ember eszközöket kezdett gyártani – tehát mintegy 700.000 évvel ezelőtt – nem élt a Földön tízezernél több értelmes lény.

25. oldal

De az élet útjai kiszámíthatatlanok.

106. oldal

Mert a történelmet úgy kell összerakni, mint egy szétdúlt mozaik kockáit…

11. oldal