!

Eörsi István magyar

István Eörsi

1931. június 16. (Budapest) – 2005. október 13. (Budapest)

Tudástár · 6 kapcsolódó alkotó · 2 kapcsolódó könyv · 2 film

Teljes névSchleiffer Ede
NemFérfi
Honlapeorsilaszlo.hu/eorsilaszlo.hu/index.php

Képek 1

Könyvei 49

Eörsi István: dr. Noha
Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre
Eörsi István: Zárt térben
Eörsi István: A Maradjhű-utcában
Eörsi István: Ismerős úr a csúszdán
Eörsi István: Halpagár
Eörsi István: Én és az Isten
Eörsi István: Nem vagyok kikerics
Eörsi István: Sírkő és kakaó
Eörsi István: Kérdések, barátaimnak

Kapcsolódó kiadói sorozatok: A Színház folyóirat drámamellékletei

Szerkesztései 1

Eörsi István (szerk.): Ruhapróba

Fordításai 147

William Shakespeare: Hamlet
Franz Kafka: Az átváltozás
William Shakespeare: Szentivánéji álom
William Shakespeare: A vihar
William Shakespeare: Othello
Franz Kafka: Elbeszélések
Sükösd Mihály (szerk.): Üvöltés
Allen Ginsberg: A leples bitang
E. T. A. Hoffmann: Murr kandúr életszemlélete
Ferencz Győző (szerk.): Byron, Shelley, Keats versei

Antológiák 14

Banyó Péter – Csányi Dóra – Edinger Katalin – Kovács Eszter (szerk.): Friss tinta!
Lovász Andrea (szerk.): Válogatós
Tótfalusi István (szerk.): Bukfencező múzsa
Pentelényi László – Zentay Nóra Fanni (szerk.): JLG / JLG
Garaczi László – Mohácsi János – Tarján Tamás (szerk.): Rivalda 2005–2006
E. Fehér Pál – Garai Gábor (szerk.): Mai magyar költők antológiája
Lovas Ildikó (szerk.): Rivalda 89-90
Hegedős Mária (szerk.): Körkép 91
Mónika Dózsai – Gabriella Gönczy – Nina Hartl (szerk.): »Berlin, meine Liebe. Schliseßen Sie bitte die Augen.«
Györe Balázs – Kukorelly Endre – Márton László – Németh Gábor (szerk.): A ’84-es kijárat

Róla szóló könyvek 2

Konrád György: Csodafigurák
Vágvölgyi B. András: Eörsi István

Népszerű idézetek

vargarockzsolt P>!

1978 januárjában egy piszkosszürke, hideg napon a kulturális miniszter alkalmat adott arra, hogy hivatali szobájában elébe tárhassam időszerű írói sérelmeimet. Miközben teljesíthetetlennek minősítette óhajaimat, finoman érzékeltette, hogy nem szívének, hanem a politikai struktúrának a parancsszavát követi.

A beszélgetést egy óriási légy zavarta meg. Hol a miniszter fejére szállt, hol az enyémre, s ezen a nem-kívánatos módon összekötött bennünket. Fogalmazhatnék úgy is, hogy ez a légy volt közöttünk az egyetlen kapocs. Januári szemmel nézve rendkívüli jelenségnek tetszett, csak úgy duzzadt az erőtől. Tétova gyanúm támadt: talán a miniszteri szoba berendezéséhez tartozik, és életét a miniszter jóindulatának köszönheti. Ezért nem mertem engedély nélkül megfogni, de mihelyt kérésemre – a beszélgetés folyamán először és utoljára – igenlő választ kaptam, gyors mozdulattal elcsíptem, és végeztem vele. A meghökkent miniszter, nem sokkal e diadalmas akció után, látható zavarban rám sem nézve, mint aki valamiféle kínos megbízatást teljesít, arra kért, hogy ne tekintsem cinikusnak, de ha esetleg ki akarnék vándorolni, tudna segíteni a szükséges iratok megszerzésében. Úgy tettem, mint egy úriasszony, akivel a taxisofőr menet közben tudatja, hogy számláját leróhatja természetben is: eleresztettem fülem mellett az ajánlatot, mintha el sem hangzott volna.

Élményemről 1982-ben kurta elbeszélést írtam Legyet fogtam a miniszternél címen. Erre az írásomra különösen büszke vagyok, mert taktikai megfontolásból még a Beszélő sem közölte.

1 hozzászólás
vargarockzsolt P>!

Gondolatmenetemnek ezen a pontján össze kell foglalnom véleményemet a Horthy-rendszerről. Megfogalmazhatnám a magánvéleményemet, de félő, hogy épp olyan illetéktelennek és szakszerűtlennek bizonyulnék, mint a miniszterelnök. Így hát inkább egy Bibó-szöveget választok, olyat, amellyel maradéktalanul egyetértek: „A történelmi magyar terület szétesése olyan pánikot okoz az erre semmiképpen fel nem készült magyar vezető társadalom köreiben, hogy ebbe a polgári forradalom belebukik, az utána következő proletárforradalom pedig túl szűk alapra helyezkedik, amivel olyan görcsös defenzív mozdulatot vált ki, melyben újból helyreáll a restaurált nagybirtok és a megriadt középrétegek évszázados szolidaritása. A 25 esztendős ellenforradalmi uralom ezen a szolidaritáson épül fel, belső fordulatai és politikai harcai végsőleg akörül folynak, hogy ebben a szolidaritásban hol legyen a súlypont, a feudális nagybirtokon-e, a középosztályon-e, vagy pedig azon a torz alakulaton, mely erkölcsi gyökereiktől elszakadt nagyurakból és nagypolgárokból, deklasszált középosztályiakból, romlott kispolgárokból és alja proletárokból összetevődve, fasizmus neve alatt ismeretes. Azon a közkeletű azonosításon, hogy a fasizmus és a konzervatív reakció zavartalan érdekközösségben állnak, lehet vitatkozni. Kétségtelen azonban, hogy a társadalmi erőviszonyoknak az a megmerevedése, mely a magyar társadalom alakulását 1514 óta jellemzi, a huszonöt éves ellenforradalmi kormányzás egész ideje alatt, a Szálasi-uralmat is beleértve, tökéletesen változatlan maradt… paraszt és szolgabíró, szolgabíró és miniszter, úr és proletár gazdasági, társadalmi és emberi viszonylatai lényegükben nem változtak semmit.”

4 hozzászólás
Carmilla >!

Mivel én jogászcsaládban nőttem fel, gyerekkoromtól gyanakszom a túlzott törvénytiszteletre. Mindmáig úgy vélem, a törvény nem formálhat jogot nagyobb tiszteletre, mint bármi egyéb, amit emberek hoztak létre.

170. oldal (Napra-forgó, 1988)

Kapcsolódó szócikkek: törvény
Carmilla >!

A szellemi prostituált undorító fölénye a fizikai prostituálttal szemben az osztálytársadalmak logikájából következik. Ugyanezért nézi le a vérbíró, ez az entellektüel, a hóhért, aki az ő döntéseit realizálja.

26. oldal (Napra-forgó, 1988)

sophie P>!

Hadd áruljam el, hogy elveimet olykor zárójelbe teszem a magánélet csataterein

89. oldal - Fogas kérdés

hajo>!

Bugyi leng a szélben
szárítókötélen,
felduzzad majd lelapul,
ahogy a szél belefúj.

Aki odabámul,
őszintén elámul –
milyen ritka alkalom:
forma van, nincs tartalom.

Bugyi a szélben

Kapcsolódó szócikkek: bugyi
Carmilla >!

NOSZTALGIA

Szép a szocializmus de a kommunizmus maga a szépség
Lenin szerint aranyból lesznek az utcai vécék.

Marx szerint nem lesz rendőr de mindenki művésszé érik,
s az arany vécékben Sapphók lesznek a vécésnénik.

Akkor szeretnék élni, a kommunizmus korában.
Egy órával se később és egy perccel se korábban.

Kutyaszemmel - 120. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Karl Marx · kommunizmus · Lenin
Ceri>!

Nálunk 1867 óta, rövid epizódoktól eltekintve, a politikai vezetés az „én vagyok a kisebb rossz!” felkiáltással próbált – többnyire sikerrel – tömegtámogatást szerezni magának. Deák Ferenc kiegyezése kisebb rossz, mint a Habsburg-abszolutizmus. Horthy 1919-ben már a fehér lóról azt kiabálta a tiszteletére felsorakozott budapesti tömegnek, hogy ő kisebb rossz, mint Kun Béla. Aztán a harmincas években még egyszer felült időközben némelyest megvénült lovára, és azt suttogta – kiabálni ugyanis már nem volt tanácsos –, hogy ő a kisebb rossz, mint Hitler. Bukása után két abszolút kiváló uralkodó következett, Szálasi Ferenc és Rákosi Mátyás, majd az 1956-os forradalmat követően bevonult Budapestre Kádár, nem fehér lovon, hanem vörös tankban, és mihelyt ki merte dugni belőle a fejét, azt kiabálta, hogy ő a kisebb rossz, mint Rákosi.

259-260. oldal

Carmilla >!

[…] …az önálló és felelősségteljes megnyilatkozás lehetőségei napról napra csökkennek; a sajtónak nem nagy nevekre, hanem törpe firkászokra volt szüksége.

10. oldal (Napra-forgó, 1988)

Carmilla >!

Amikor megismertem Verát – én tizennyolc éves voltam, ő tizenhat –, hónapokon át olvastam neki a „József és testvérei”-t. Vonzalmunk mélységére mi sem jellemzőbb, mint hogy túlélte ezt az erőpróbát.

23. oldal (Napra-forgó, 1988)

Kapcsolódó szócikkek: Thomas Mann: József és testvérei
1 hozzászólás