!

Emylia Hall brit

1978 –

Honlaphttp://www.emyliahall.com/ http://emyliahall.blogspot.co.uk/
Facebookhttps://www.facebook.com/EmyliaHallBooks

Könyvei 7

Emylia Hall: Nyarak könyve
Emylia Hall: The Book of Summers
Emylia Hall: Mein Sommer am See
Emylia Hall: A Heart Bent Out of Shape
Emylia Hall: The Sea Between Us
Emylia Hall: Sommarboken
Emylia Hall: The Thousand Lights Hotel

Népszerű idézetek

>!
Manawydan

Az álmokkal az a baj, hogy az ember akkor tudja meg, hogy álmodott, mikor fölébred. Mikor már mindennek vége.

230. oldal 7. fejezet (Park 2013)

>!
Nikkincs

Bár meg tudnánk tanulni a hétköznapokat ünnepelni, ahogy feltűnés nélkül kezdődnek, és jelentéktelen mederben folytatódnak. Mint a tegnapi nap, meg az előtte lévő, mikor kicsik és múlandók voltak a bosszúságok: egy kora reggeli fejfájás homályos pereme, a cukor kavarása közben kiömlött kávé, a hirtelen felismerés, hogy pirítóst tettem a sütőbe, és édes illata épp kezd kozmássá válni. Ezeket a napokat kéne megbecsülni. Az ilyen napokon kéne megállni, hálát adni.

18. oldal

>!
SarahSparkle

A Balaton. Ötven mérföld hosszú és tíz mérföld széles, inkább tenger, mint tó. Hihetetlen, álomszerű, fénylő vízfelület.

47. oldal

>!
Miamona

– Attól, hogy valaki öreg, még megérdemli, hogy boldog legyen.

206. oldal

>!
MFKata

Bárki megtudhatja az igazságot. A kérdés az, mihez kezd vele.

>!
csucsorka 

Néha, ha nem mész hátrafelé, nem tudsz előremenni.

334. oldal

>!
Málnika 

Megesküdtem, hogy húzok egy vonalat oda, ahol a szívem megszakadt, mint egy határt a térképen. Leeresztem az én saját vasfüggönyömet, hogy a fény se szökjön át.

295. oldal

>!
Ildó P

Ezt már ismerem: a régi fájdalmak nem múlnak el. Sőt, ezek formálnak minket, ezekbe kapaszkodunk, amikor határhelyzetekben kíméletlenek és érdesek leszünk.

26. oldal

>!
Miamona

Van a gyanútlanságnak valami szomorú poétikája. Minden ránk szakadó katasztrófa előtt ott van a megelőző idő, amikor még tökéletesen tudatlanok voltunk. Nem is igen tudtuk, mennyire boldogok vagyunk. Bár meg tudnánk tanulni a hétköznapokat megünnepelni, ahogy feltűnés nélkül kezdődnek, és jelentéktelen mederben folytatódnak. Mint a tegnapi nap, meg az előtte levő, mikor kicsik és múlandók voltak a bosszúságok (…) Ezeket a napokat kéne megbecsülni. Az ilyen napokon kéne megállni, hálát adni. És közben tudatosítani, hogy készen állunk, tettre készek vagyunk. Ha most leszakad az ég, legalább esélyünk van elkapni.

17-18. oldal

>!
thats_crazy

Talán végig illúzió volt, hogy a valóságban is olyan boldog lehetek, mint ahogy képzeltem.