!

Elmer István

1952. június 8. (Esztergom) –

NemFérfi
Wikipédiahttps://hu.wikipedia.org/wiki/Elmer_István

Képek 2

Könyvei 16

Elmer István: Bóják az áramlatban
Elmer István: Ti is voltatok sellők
Elmer István: Ferenc József keserűvíz
Elmer István: Örökre veszve nem lehet
Elmer István: A fogoly szeme
Elmer István: Nincs emberem
Elmer István: A történelem orgonáján Isten játszik
Elmer István: Lehet
Elmer István: A bolondajtó / Violin
Elmer István: Ahol mindörökre nyár van

Szerkesztései 1

Elmer István (szerk.): Börtönkereszt

Antológiák 1

Körmendy Zsuzsanna (szerk.): Körkép 2004

Népszerű idézetek

>!
Amethyst

Semmi nem osztható meg a világban, minden sors, minden lélegzet és megélt perc egyszeri, másnak elmondhatatlan, egyszeri, külön-külön lélekre szabott a világ, a teljesség önútja, egyénre szabott ez a „ruha” (ruha? ruha-sors-kín, szépség, ámulat, keserű feszülés, anyag és anyag-szellem együttes), nem cserélhető el, nem cserélhető fel, nem küldhető tisztítóba, nincs kegyelem, pontos, testre szabott.

118. oldal

>!
Nikiska 

Minden este összetettem a kezemet, elképzeltem Istent, de akármennyire erőlködtem is, embernek tudtam csak elképzelni, persze hatalmas embernek, aki valahol fönn, a távolban áll, s hiába mondta apám, hogy Isten nem ember, én mégiscsak így gondolt

18. oldal

>!
Amethyst

Mert hiszen az élet olyan, mint egy meztelen mondat.

151. oldal

>!
Amethyst

Mindannyian a porba halunk bele. A takarítási szenvedélybe. Csak nem lehet tudni, ki milyen módszerrel és meddig jut el: rázogatja-e a porrongyot, elszántan takarít-e, üldöz-e, utolér-e, megragad-e, megfejt-e…? Mennyi kérdőszócska. Vagy hagyja, hadd lebegjen minden, s talán rakódjon egyre vastagabban a viszonylagosság por-rengetege.

186. oldal