Egmont Colerus osztrák
Tudástár · 3 kapcsolódó alkotó
Teljes név | Egmont Colerus-Geldern |
---|---|
Katalógusnév | Colerus, Egmont |
Nem | férfi |
Képek 1
Könyvei 5
Népszerű idézetek
Egérfogó a matematika. Ha benne vagy, nehezen találsz utat, amely korábbi, matematikától mentes lelkiállapotodba visszavezetne.
5. oldal
Miként a zene, a matematika is a szó legnemesebb értelmében vett emberi dolog. Rang, méltóság, kor, nem, származás közömbös számára, és azon igyekszik, hogy Isten akaratához és a legőszintébb, leghajthatatlanabb igazsághoz, amennyire embertől telik, közel jusson. De éppen úgy küzd a földi gőg, az intellektuális merészség és az apokaliptikus kétkedés ellen is, hisz egyrészt az égre-törőknek mennydörgő állj-t kiált, másrészt viszont évezredes fejlődésével bebizonyította, hogy mindig megújuló kultúrák mindig új alakban építik tovább a szellem eme legfelső birodalmát s hogy egymás felé nyújtott kezük csak az utolsó emberrel végződő lánccá kapcsolódik össze.
(Előszó)
Egmont Colerus: Pythagorastól Hilbertig A matematika történetének korszakai és mesterei : amit a matematika történetéről mindenkinek tudnia kell
„A Palazzo Trivisino egyik nagy termében, amelynek falait bőrkötéses foliánsok tömegei borították egészen a tetőzetig, egy olaj lámpa pislákoló fényénél Jacopo Aqui szétterített egy régi pecsétes pergamentet és így szólt:
– Marco Polo az Úr 1323-ik évében sajátkezűleg írta ezt a végrendeletet. Halljátok az utolsó mondatokat:
„Sokan vannak, akik barátaimnak nevezték magukat és vendégeim voltak, ha folyt a bor a Palazzo Millioni-ban és ezek egy órával ezelőtt, közelgő halálomra figyelmeztetve, arra kértek, tagadjam meg és vonjam vissza a hazugságokat, amiket messzi országokban tett utazásaimról beszéltem és feljegyeztem. Én pedig azt feleltem nekik – és ezennel mégegyszer leírom – hogy a felét sem beszéltem el annak, amit láttam és átéltem Éppen a legcsodálatosabb és legfurcsább dolgokat hallgattam el és ezekről hallgatnom kell halálom órájában is. Mert különben a gyanú bélyegét ütném rá mindarra ím, amit – Velence hatalmát, dicsőségét és jólétét gyarapítandó – kénytelen voltam előadni kortársaimnak és az utókornak. Az igazság győzelmében bízva halok meg!”
Egyet mindenesetre feltételez könyvünk: bizonyos tanulásra szánt és nélkülözhetetlen fáradozást. A monda szerint Ptolemaios Philadelphus király, Krisztus születése előtt 300 körül, megkérdezte a legnagyobb görög matematikust Euklidest, miképpen lehetne a matematikát „könnyen” elsajátítani. A matematikus bátran felelte: „Királyok számára sincs külön út a matematikában!” Mindenkinek, aki csak felületesen is ismeri ezt a tisztán szellemi eredetű és lépésről lépésre felépülő tudományt, igazat kell adnia a nagytudású görögnek. De ne essünk kétségbe: „királyok útja” és „Himalája megmászása” közt, a folytonosság törvénye szerint, még számtalan középút is van.
6. oldal