Eeva Kilpi finn
Katalógusnév | Kilpi, Eeva |
---|
Könyvei 5
Antológiák 3
Népszerű idézetek
Az embernek semmilyen menedéke nincs a szerelem ellen, sem a kezdetekor, sem pedig az elmúlásakor.
269. oldal
Eeva Kilpi – Kerttu-Kaarina Suosalmi – Leena Krohn – Pirkko Saisio: Káin leánya 76% Mai finn kisregények
Ó, szerelem, mennyi a talányosság még a halálhörgéseidben is!
259. oldal (Eltaszítás)
Eeva Kilpi – Kerttu-Kaarina Suosalmi – Leena Krohn – Pirkko Saisio: Káin leánya 76% Mai finn kisregények
S én bárhol és bármikor kerülök is szembe az elmúlással, gyógyíthatatlannak tűnő fájdalom homályosítja el tekintetem, s emészti fel észrevétlen életem szűkre szabott perceit.
122. oldal Leena Krohn: Tainaron
Eeva Kilpi – Kerttu-Kaarina Suosalmi – Leena Krohn – Pirkko Saisio: Káin leánya 76% Mai finn kisregények
Noha nem értettem ezeket az idegen nyelveket, meg voltam győződve róla, hogy saját nyelvén mindegyik adó ugyanazokról a dolgokról beszél, mint mi, s akkoriban már gyanítottam, hogy szavakkal semmi, ami igazán fontos, el nem mondható.
161. oldal Leena Krohn: Tainaron (Sugárzó étert)
Eeva Kilpi – Kerttu-Kaarina Suosalmi – Leena Krohn – Pirkko Saisio: Káin leánya 76% Mai finn kisregények
Szerintem az ember olyan, mint a fa…a föld felszínén viruló zöld…a mélybe rejtve pedig a tükörképe. És valójában ez a tükörkép a maradandóbb.
59. oldal - Pirkko Saisio - Káin leánya
Eeva Kilpi – Kerttu-Kaarina Suosalmi – Leena Krohn – Pirkko Saisio: Káin leánya 76% Mai finn kisregények
A tainaronbeli kézzel-lábbal integetett Jääränek, és egyre hevesebben süvítette: – Erre, erre, csak ne legyen szégyenlős uraságod!
Mi tagadás, viselkedése elképesztett, mivel egyik sziromról a másikra szökellve folytatta szemérmetlen táncát, miközben ülepét hozzá-hozzádörzsölte a virág szirmaihoz, Hirtelen ernyedten hasra csusszant, és mohón harapdálni kezdte a virágajak tövén szétborzolt, pihés, puha bolyhot. Hát igen, nyilvános helyen vagyunk, és én elfordítottam tekintetemet a kéjencről.
Jäärä az arcomat fürkészve elmosolyodott, ami csak növelte bosszúságomat.
– Micsoda puritán vagy! – jegyezte meg. Csak nem botránkozol meg magányos emberek ártatlan és szerény hétvégi szórakozásán? Szerelmeskednek a virágokkal, megmámorosodnak tőlük, s amint virágról virágra járnak, beporozzák őket, hát nem az egész rét és az egész város javát szolgálják?
114. oldal (Leena Krohn: Tainaron)
Eeva Kilpi – Kerttu-Kaarina Suosalmi – Leena Krohn – Pirkko Saisio: Káin leánya 76% Mai finn kisregények
Üldözőm már mögöttem lihegett, és a köztünk lévő távolság kétségbeejtően zsugorodott. Ekkor döbbentem csak rá, hogy mindaz, amit látok, álom csupán, s így van még lehetőségem a menekülésre: minden erőmet megfeszítve kényszerítettem hát magam, hogy földbe gyökerezett lábam fölemeljem, s amint a gyilkos mocskos marka már-már megragadta bokám, én már rég a lombkorona felső, hajlékony ágai között suhantam tova, számára elérhetetlenül.
Engem megmentett a kétely, ám az a boldogtalan, aki mindent valónak vél, álmának áldozatává válik.
152. oldal Leena Krohn: Tainaron (Próbanyomat)
Eeva Kilpi – Kerttu-Kaarina Suosalmi – Leena Krohn – Pirkko Saisio: Káin leánya 76% Mai finn kisregények
Szeretlek.
Risku szájából ez maga volt a halálos ítélet.
52. oldal, Pirkko Saisio - Káin leánya
Eeva Kilpi – Kerttu-Kaarina Suosalmi – Leena Krohn – Pirkko Saisio: Káin leánya 76% Mai finn kisregények
Pajzs és páncél mindhiába, hús-vér testünk szavakká lényegülni sosem fog.
151. oldal, Leena Krohn: Tainaron
Eeva Kilpi – Kerttu-Kaarina Suosalmi – Leena Krohn – Pirkko Saisio: Káin leánya 76% Mai finn kisregények
A szerelem, gondolta Soile, hirtelen fájdalmat érezve a szívében, olyat, mint amikor a kés beleszalad az ujjába, a szerelem mindig csak helyzethez kötődhet; amikor a helyzet megváltozik, megváltozik a szerelem is, nyoma vész, mint a madaraknak, amikor kivágják az erdőt; és otthontalanul, a természetes fészkelőfák hiányában megpróbálnak a telefonpóznákon fészket rakni, úgy, mint a harkály, amíg el nem űzik onnan is…
Eeva Kilpi: Eltaszítás 239. oldal