!

Edward Gibbon brit

1737. május 8. (Putney, Surrey, Anglia) – 1794. január 16. (London, Anglia)

Tudástár · 19 kapcsolódó alkotó · 2 kapcsolódó könyv

KatalógusnévGibbon, Edward
Nemférfi

Képek 1

Könyvei 9

Edward Gibbon: A hunok hódításai és Attila birodalma
Edward Gibbon: Mohamed élete és az iszlám születése
Edward Gibbon: Az iszlám hódítások és a kalifák uralma
Edward Gibbon: A kalifák birodalmának hanyatlása
Edward Gibbon: A Római Birodalom hanyatlásának és bukásának története
Edward Gibbon: The Decline and Fall of the Roman Empire
Edward Gibbon: Konstantinápoly eleste 1453-ban
Edward Gibbon: The Christians and the Fall of Rome
Edward Gibbon: The History of the Decline and Fall of the Roman Empire

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Olcsó könyvtár Franklin-Társulat · Penguin Classics Penguin · Penguin Great Ideas Penguin

Antológiák 1

Jonathan Keates (szerk.): Rome Stories

Népszerű idézetek

LazaTom>!

Hypatia, the daughter of Theon the mathematician, was initiated in her father’s studies; her learned comments have elucidated the geometry of Apollonius and Diophantus, and she publicly taught, both at Athens and Alexandria, the philosophy of Plato and Aristotle. In the bloom of beauty, and in the maturity of wisdom, the modest maid refused her lovers and instructed her disciples; the persons most illustrious for their rank or merit were impatient to visit the female philosopher; and Cyril beheld, with a jealous eye, the gorgeous train of horses and slaves who crowded the door of her academy. A rumor was spread among the Christians, that the daughter of Theon was the only obstacle to the reconciliation of the præfect and the archbishop; and that obstacle was speedily removed. On a fatal day, in the holy season of Lent, Hypatia was torn from her chariot, stripped naked, dragged to the church, and inhumanly butchered by the hands of Peter the reader, and a troop of savage and merciless fanatics: her flesh was scraped from her bones with sharp cyster shells, and her quivering limbs were delivered to the flames. The just progress of inquiry and punishment was stopped by seasonable gifts; but the murder of Hypatia has imprinted an indelible stain on the character and religion of Cyril of Alexandria.

Volume Four, Chapter XLVII: Ecclesiastical Discord.—Part II. (Project Gutenberg Edition, 1782 [Written], 1845 [Revised], 2008 [eBook #25717])

LazaTom>!

A Serapis temploma Alexandriában.

A pusztitás eme nagy terjedelmű szinhelyén Serapis templomának romjai Alexandriában ötlenek a szemlélő szemébe. Úgy látszik, hogy Serapis nem tartozott a benszülött istenek vagy szörnyek közé, melyek a babonás Egyptom buja földjén termettek. Az első Ptolomeus álmában azon rendeletet kapta, hogy a Pontus partjáról hozza el a titokszerű idegent, kit Sinope lakói már régtől fogva imádtak. De az egyptomiak nem tűrték meg az idegent, miért is honfiusitották; s a szerencsés bitor bevezettetett Osirus trónjába és ágyába, ki Isis férje és Egyptom mennyei fejedelme volt. Temploma, mely a Capitolium büszkeségével és fenségével versenyzett, egy mesterségesen készitett hegy csúcsán emelkedett, melynek belső ürege hatalmas ívek által tartatott, és sirboltokra s földalatti kamarákra vala felosztva. Az épületet négyszegű oszlopcsarnok környezte; a pompás csarnokok és kitűnő oszlopok a művészet diadalát tüntették ki, s a régi bölcseség kincsei a hires alexandriai könyvtárban őriztettek, mely hamvaiból új fénynyel támadt fel. Theedosius rendeletei után Serapis városa és temploma egy ideig még fenmaradt, s e különös türelem esztelenül a keresztények előitéletes félelmének tulajdoníttatott, mintha borzadtak volna e régi szertartásokat megszüntetni, melyek egyedül képesek a Nilus kiáradását, Egyptom aratását és Konstantinápoly élelmezését biztositani.

Végleges lerontása K. u. 389.

Azon időben Theophilus volt Alexandria érseke, a béke és erény örökös ellene, egy bátor és elvetemült ember, kinek kezeit felváltva arany és vér szennyezte be. Midőn a keresztények Serapis lerombolásához akartak fogni, a pogány hitbuzgók a templomba vonultak, bátor kirohanásaik által a támadókat visszaverték s a fogoly keresztényeken embertelen kegyetlenségeket követtek el. A kormányzó eszélyes közbenjárása fegyvernyugvást hozott létre, míg Theodosius válasza Serapis sorsát el nem döntendi. De midőn az itélet megérkezett, Theophilus kihirdette Theodosius rendeletét, s azonnal a templom lerontásához fogott. Serapis templomának és vallásának elpusztulása, ez istennő óriási szobrának romlását is maga után vonta. Az értékes könyvtár is megsemmisíttetett, és még csaknem 20 évvel később is az üres szekrények látása a szemlélő fájdalmát és felindulását idézte fel. Az ős szellem műveinek nagy része e rombolás alkalmával menthetetlenül elveszett. Serapis tekintete, ülő helyzete és királyi pálczája igen hasonitott Jupiter rendes alakjához. Az által különbözött ettől, hogy fején kosarat vagy vedret viselt, és jobb kezében egy jelvényes szörnyet, – egy három farku kigyót, miknek egyike kutya-, a másik oroszlán- és a harmadik farkasfejben végződött. Határozottan hitték, hogy ha valaki ezen isten fenségét istentelen kezekkel megsérteni bátorkodnék, az ég és föld azonnal visszaszállna eredeti zűrébe. Egy bátor katona, fejszével kezében felmászott a hágcsón, és még a keresztény népség is némi aggodalommal várta a végzetteljes eseményt. Nagy csapást intézett Serapis arczára, mely midőn leesett, dörgés nem hallatszott, és mind az ég, mind a föld megtartotta szokott rendét és nyugalmát. A diadalmas katona ismételte csapásait, az otromba bálvány legyőzetett, összetöretett, és darabjait dicstelenül hurczolták Alexandria utczáin. A véd istenség tehetetlenségének ezen felfedezése sokak áttérését vonta maga után.

II. kötet, 144-146. oldal, XXVIII. fejezet (Ráth Mór, 1868)

1 hozzászólás