Tudástár

>

Emil Cioran (francia nyelvterületen: Émile Michel Cioran) (Resinár, 1911. április 8. – Párizs, 1995. június 20.) román-francia filozófus és író.

Élete

Az Osztrák–Magyar Monarchiában született a Szeben vármegyei Resináron (Rășinari). Apja ortodox pap, anyai nagyapja (Gheorghe Comaniciu) jegyző volt, aki az Osztrák–Magyar Monarchiától bárói rangot kapott.

Immanuel Kant · Arthur Schopenhauer · Friedrich Nietzsche · Mircea Eliade · Eugène Ionesco · Henri Bergson

Gimnáziumi tanulmányait a szebeni Gheorghe Lazăr Gimnáziumban végezte, majd 17 évesen filozófiát kezdett tanulni Bukarestben. Elsősorban Kant, Schopenhauer és főleg Nietzsche filozófiája érdekelte. A Bukaresti Egyetemen ismerkedett össze Mircea Eliadeval és Eugène Ionescóval, akikkel élethosszig tartó barátságot kötött. Szakdolgozatát Bergsonról írta.

Georg Simmel · Paul Celan · Samuel Beckett

1933-ban ösztöndíjat nyert Berlinbe, ahol 1936-ig maradt; megismerkedett Nicolai Hartmann-nal, Georg Simmellel és Ludwig Klagesszel. Ezekben az években szimpatizált mind a német, mind az olasz fasizmussal, s bár nem volt tagja a Vasgárdának, szimpatizált annak fellépésével. A későbbiekben revideálta korábbi nézeteit, s egy 1972-es interjúban úgy ítélte, megtanulta, mit jelent sodródni az árral, s immár immunis rá. Eleinte Romániában élt és dolgozott, majd a harmincas évek végén Párizsban telepedett le. Attól fogva kizárólag franciául írt. A Latinnegyedben élt, a külvilágtól elzárkózva; barátai közé tartozott többek között Paul Celan és Samuel Beckett. Élettársa, Simone Boué halála után lakásukban több tucatnyi jegyzetfüzetet találtak, bennük Cioran hátramaradt jegyzeteit, töredékeit.

Ciorant a filozófia egyik legnagyobb újkori szkeptikusaként és nihilistájaként tartják számon.

Filozófiája

Cioran utolsó románul írott művében, a Gondolatok alkonyában (Amurgul gândurilor) foglalja össze valamennyi filozófiai alapmotívumát, melyeket később részletesen boncolgat francia munkáiban. A szöveget tematikusan foszlányokra tépte; ezt a következőkkel indokolja: „A filozófia túlságosan elviselhetetlen, s ez a legnagyobb hiányossága. Hiányzik belőle a pátosz, az alkohol, a szerelem. Mi a művész? Egy ember, aki mindent tud – de ezt nem tudatosítja. Hát a filozófus? Egy ember, aki a tudatossággal él, de nem tud semmit.”

A ciorani filozófia fontos motívuma az idő. Ezt a Zuhanás az időben (La chute dans le temps, 1964) című művében fejti ki. A következőket mondja az időről: „A Gonosz felvette az Idő álnevet… Az unalom betekintést ad az örökkévalóságba, mely nem a legyőzött idő, hanem csak annak romjai…” Bevezeti a „rituális idő” fogalmát. Ez a következőt jelenti: a dimenzió nélküli idő visszahozása a naptári év keretén belül zajló ciklikus-rituális ismétlésekhez. Ismert példája éppen a hagyományos egyházi vagy paraszti kalendárium.

Isten a középpont, ahová az idő és a történelem tart, hogy benne végül megsemmisüljenek, a kezdet kezdetén a véges időnek is az örök isteni lényegből kellett kiszakadnia, vagyis ez az „alkony” már kezdetben is létezett. Az Isten tulajdonképpen a „gondolatok alkonya”.

Oswald Spengler

Politikai filozófiájára Oswald Spengler volt nagy hatással. Eszerint az ember egészen addig képes a dekadencia elkerülésére, ameddig érintkezésben marad az eredetével, és nincs elvágva önmaga által a saját múltjától; a jelent az önmagát eltárgyiasító ember jelenének tartja, s mint ilyet, dekadensnek értékeli.

Az írás számára terápiás jelleggel bírt, biológiai szükséglet volt: álláspontja szerint ami kifejezést nyer, elveszíti intenzitását, s ezáltal elviselhetővé válik. Egzisztencialista hátterének inverziója az ember általános otthontalanságának megállapításából születő nihilista filozófiája, melyet ennek ellenére az élethez való makacs ragaszkodás jár át meg át.

Magyarul megjelent könyvei

E. M. Cioran: Egy kifulladt civilizációról
E. M. Cioran: A bomlás kézikönyve
E. M. Cioran: Füzetek 1957–1972
Emile M. Cioran: Kalandozások
E. M. Cioran: Történelem és utópia
E. M. Cioran: A létezés kísértése
E. M. Cioran: Könnyek és szentek

E. M. Cioran: Egy kifulladt civilizációról · E. M. Cioran: A bomlás kézikönyve · E. M. Cioran: Füzetek 1957–1972 · Emile M. Cioran: Kalandozások · E. M. Cioran: Történelem és utópia · E. M. Cioran: A létezés kísértése · E. M. Cioran: Könnyek és szentek

  • A bomlás kézikönyve. Aforizmák; vál., ford. Réz Pál, utószó Ara-Kovács Attila; Európa, Bp., 1990
  • Egy kifulladt civilizációról; vál. Fázsy Anikó, ford. Fázsy Anikó, Ferch Magda; Nagyvilág, Bp., 1998 (Nagyvilág könyvek)
  • Beszélgetések Emil M. Ciorannal; Kijárat, Bp., 1998 (Teve könyvek)
  • A bomlás kézikönyve (ford. Cziszter Kálmán), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1999 (Kísértések), ISBN 9639165301
  • Füzetek, 1957–1972; ford. Réz Pál; Európa, Bp., 1999 (Mérleg)
  • Kalandozások; ford., utószó Farkas Jenő, előszó Zalán Tibor; Palamart, Bp., 2004
  • Történelem és utópia; ford. Fázsy Anikó; Nagyvilág, Bp., 2005
  • A létezés kísértése; ford. Fázsy Anikó; Nagyvilág, Bp., 2008
  • Könnyek és szentek; ford. Karácsonyi Zsolt, jegyz. Csáki Márton; Qadmon, Bp., 2010
  • A bomlás kézikönyve – Helikon Zsebkönyvek 90. fordította és szerkesztette Réz Pál Helikon 2020.08.31.

Románul megjelent művei

Emil Cioran: Pe culmile disperării

Emil Cioran: Pe culmile disperării

  • Pe culmile disperării (A kétségbeesés csúcsain), Bukarest, 1934
  • Cartea amăgirilor (Ámítások könyve), Bukarest, 1936
  • Schimbarea la față a României (Románia színeváltozása), Bukarest, 1936
  • Lacrimi și sfinți (Könnyek és szentek), Bukarest, 1937
  • Amurgul gândurilor (Gondolatok alkonya), 1940
  • Îndreptar pătimaș (Szenvedélyes útmutató), Bukarest: Humanitas, 1991
  • Singurătate și destin (Egyedüllét és sors. A két világháború közötti cikkek antológiája Dan C. Mihăilescu gondozásában), Bukarest: Humanitas, 1992
  • Scrisori către cei de-acasă (Levelek haza), Bukarest: Humanitas, 1995
  • Mon pays/Țara mea (Hazám), Bukarest: Humanitas, 1996

Franciául megjelent művei

  • Œuvres (Opere complete), éd. Yves Peyré, Paris, Gallimard, 1997, 1999, 2001, 2003
  • Précis de décomposition Paris, Gallimard, 1949
  • Syllogismes de l'amertume Paris, Gallimard, 1952
  • La Tentation d'exister Paris, Gallimard, 1956
  • Histoire et utopie Paris, Gallimard, 1960
  • La Chute dans le Temps Paris, Gallimard, 1964
  • Le Mauvais Démiurge Paris, Gallimard, 1969
  • De l'inconvénient d'être né, Paris, Gallimard, 1973
  • Écartèlement Paris, Gallimard, "Les essais" (Eseurile), 1979
  • Exercices d'admiration: essais et portraits, Paris, Gallimard, 1986
  • Aveux et anathèmes Paris, Gallimard, 1986
  • Le Livre des leurres 1936, trad. Grazyna Klewek, Thomas Bazin, Paris, Gallimard, 1992
  • Bréviaire des vaincus 1940–1944, trad. Alain Paruit, Paris, Gallimard, 1993
  • L'âge d'or Châteauroux, 1995
  • Anthologie du Portrait. De Saint-Simon à Tocqueville Paris, Gallimard, 1996
  • Cahiers 1957–1972, cu o prefață de Simone Boué, Paris, Gallimard, 1997
  • Solitude et destin Paris, Gallimard, 2004
  • Des Larmes et des Saints 1937, Paris, L'Herne, 1986
  • Sur les cimes du désespoir1933, trad. André Vornic, Christiane Frémont, Paris, L'Herne, 1990
  • Cahier de Talamanca 1966, Paris, Mercure de France, 2000
  • Ébauches de vertige, Paris, Gallimard, 2004 (extras din Écartèlement)
  • Le Crépuscule des pensées 1940, trad. Mirella Patureau-Nedelco, Paris, L'Herne, 1991
  • Valéry face à ses idoles Paris, L'Herne, 1970 (reluat din Exercices d'admiration)
  • Essai sur la pensée réactionnaire: à propos de Joseph de Maistre
  • Vacillations Fontfroide-le-Haut, 1998
  • Sissi ou la vulnérabilité Jean CLAIR (dir.), Vienne 1880–1938. L'Apocalypse joyeuse, Paris, éd. du Centre Pompidou, 1986
  • L'Élan vers le pire képek: Irmeli Jung, Paris, Gallimard, 1988

További információk

Miskolczy Ambrus