!

Dzsajadéva bengáli

1170 környékén (Kenduvilva) – 1245.

Tudástár · 2 kapcsolódó alkotó

KatalógusnévDzsajadéva

Képek 1

Könyvei 1

Dzsajadéva: Gíta Govinda

Antológiák 11

Lator László (szerk.): A világirodalom legszebb versei
Vas István (szerk.): Énekek éneke
Komlós Aladár (szerk.): Külföldi versek könyve
Kormos István (szerk.): Szerelmes kalendárium
Lator László (szerk.): Gyönyörök sötét kútjai
Kormos István (szerk.): Szerelmes arany kalendárium
Kormos István (szerk.): Évszakok
Négy évszak – versek az örök természetről
Franyó Zoltán – Botár Emma (szerk.): Ősi örökség
Rónay György (szerk.): Égövek, ábrák, csillagok

Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

A darazsak özöne zümmög s a beteg füle bedugva,
leveri az egykori búcsú, elapad a reménye naponta.
Ha te menekülsz,
szeretőd teste ma szomjúhoz.

tschk P>!

Jőjj a jötthöz! Nárájana, végítélet örök ura, karjába vár.

116. oldal

Lunemorte P>!

Szemed óvatosan szegd ösvényed sötét vonalára, így
ügyesen tapogass fától fáig, a lépteidet vigyázd
s valaha kimerült égő testtel elébe megérkezel,
csodagyönyörűség, így lásson meg, a vágyakozás után.

Lunemorte P>!

Józan eszem odavan, elepedek a szakítás tüzén.

Lunemorte P>!

Tán egyik szerető után kutakodik; tán ének és tánc miatt
éj árnyába lekötve; tán a sűrűben eltévelyedvén bolyong
lajhár-szívű szerelmesem; vagy az inát görcs bántja, nem lép felém;
mért nem jött a találka-helyre, a lugas-sűrűbe, hol vártam én?

Lunemorte P>!

Mit ért a remény s a hit, mért gondolok egyedül reá?

Lunemorte P>!

Ha valaki szeret: már ellenség; s a hegy szele lánggal öl;
puha sugara holdnak: vad méreg, míg ő az eszembe jár;
de csupa sietés hozzá: sorsom, könyörtelenem felé –
a szerelem a nőkön gát nélkül örökkön uralkodik.

Lunemorte P>!

El a gyanúval! Ok nélkül kétkedsz, hiszen szívemet csupán
te lakod egyedül, felhő-keblű; de mások előtt bezárt.
Csak a szerelem-őrző nagy testetlen isten ül ott s vigyáz.
Nekem, az inasodnak, rendeld el, te szép, hogy öleljelek.

Lunemorte P>!

Bor, többé nem vagy édes! De keserű a cukor! Van, aki szőlőt szed eztán?
Meghaltál, szóma! Tej, lám odavan a zamatod, senkise kér belőled!
Mangó, száradj ki! Szép nők ajakai, ne vetélkedjetek, hasztalan, míg
bűvös versekben oldozza a szerelem örök titkait Dzsajadéva.

>!

Könnyelmű, csalfa, kikapós feleségek útját
eláruló, bűne miatt mohafoltos arcú
Hold már kikelt a kelet ívkapuját díszítve,
Vrindávaná vadona mélyibe fényt lövellve.

67. oldal, Hetedik rész