!

drMáriás magyar

1966. november 3. (Újvidék) –

Tudástár · 1 kapcsolódó alkotó

Teljes névMáriás Béla
NemFérfi
Honlapdrmarias.hu
Facebook@drMarias

Képek 2

Könyvei 13

drMáriás: Lomtalanítás
drMáriás: Egy halott naplója
drMáriás: A balkáni tahó
drMáriás: Lipót
drMáriás: Nem élhetek Milošević nélkül
drMáriás: Szabadkőműves szex
drMáriás: Szép a puszta
drMáriás: Űrboksz madrigálok
drMáriás: Molotov-koktél jéggel
drMáriás: Mona Lisa és a tenger

Illusztrálásai 3

Charles Bukowski: Macskák
drMáriás: Szép a puszta
drMáriás: drMáriás rendelője

Antológiák 2

Dajka Gábor – Komor Zoltán (szerk.): Robotcigány
Nagy Gabriella – Jánossy Lajos (szerk.): Mátyás ponyva

Népszerű idézetek

Tarja_Kauppinen IMP>!

– Szerintetek mi a művészet feladata? – kérdeztem tőlük halk kíváncsisággal.
– Hogy szép legyen! – mondta Caravaggio.
– Hogy felkavaró legyen! – mondta Frida.
– Hogy maga a szent őrület legyen! – mondta Van Gogh.
– Hogy jól mutasson! – mondta Mona Lisa.
– Hogy megvegyék! – mondta Warhol.

131. oldal

Tarja_Kauppinen IMP>!

úgyis van annyi belőlünk, akik a lelkünket vásárra visszük, hogy nagyon örülhet az, akiét egyáltalán megveszik

25. oldal

20 hozzászólás
Tarja_Kauppinen IMP>!

Művészettörténet nincs, és sose volt! Annyi van, hogy egyesek ügyesebbek, pimaszabbak és szerencsésebbek, mint a többiek, s gazdagabb és befolyásosabb segítőket és támogatókat szereznek maguknak a többieknél. Ezekből a mindenkin átgázoló állatokból lesznek a művészettörténet imádott hősei, a többieket meg szépen elfelejtik.

205. oldal

5 hozzászólás
Carmilla >!

A birka emberek csak jönnek, születnek egyre többen és többen, arctalanok, s fogalmuk sincs arról, hogy az életként nekik ajándékozott idővel mit is kezdjenek.

II/6.

1 hozzászólás
Tarja_Kauppinen IMP>!

Azért vagy jó művész, mert vállalod a sorsod, s teszed, amit az rád ró, akármilyen hasznosnak vagy értelmetlennek tűnik is az.

205. oldal

krlany IMP>!

meghalsz

most meghalsz
kedves barátom
s ez jó neked

s lehet
hogy ez jó
nekem is

meg az is
ha veled megyek

31. meghalsz

kornél>!

a focimeccs

Tenger, partján hegy, rajta felfelé sorakozó katonák. Labdáznak, kapálnak, felfelé tartanak. A hegytetõn a halál ül. Az egyik fiú felér hozzá, s azt mondja:
– Gyere velem focizni!
– Nem, kösz, nagyon fáradt vagyok, inkább adok neked egy fagyit. – mondta a halál.
– De mi nagyon szeretnénk focizni veled! – erősködtek a katonák, most már többen.
– Á, inkább adok mindenkinek egy-egy fagyit, jó?
De a katonák, most már sokan, hajthatatlanok voltak.
– Gyere, gyere, focizz velünk, játssz ellenünk, nagyon jó kis csapatunk van, győzni szeretnénk! – kiabálták izgatottan.
– Hát jó, legyen, jöjjön a meccs! – mondta a halál, s lerúgta őket a hegyről a tengerbe, s a katonák mind meghaltak.
– Egy – nulla – mondta, s elment aludni.

Aludjatok ti is, kedves barátaim.

Kapcsolódó szócikkek: halál
Tarja_Kauppinen IMP>!

Ha a Hattyúk tava nálunk domesztikált változatát hajléktalanokkal kellene eltáncoltatni, mily gyönyörű lenne elnézni ahogy gennyes lábaikon pipiskedve adják elő a cukor szerelmi drámát, amelyhez részeg melósok szellentései adhatnák a könnycsordító zenét, színpadi látványként meg éhező gyerekek mutatnának nagyon jól a háttérben, akik egy gémeskút tövében csücsülve rovásírással írnák házi feladatukként Sztálin elvtárs életrajzát.

171. oldal - Lidércbalett

krlany IMP>!

77 másodperc

77 másodpercem van
hogy kiüssem a semmit
s már fáj a karom

a semmit a szemedből
a semmit a szobából
a semmit az ablakon túlról

vannak fiatalok akik mindössze fiatalok
vannak öregek akik mindössze öregek
van egy csomó ember olyan amilyen
és semmi több

77 másodpercem van
hogy nőbebújjak
hogy semmitöljek
hogy önigyak
hogy átismerjek

mert vannak másmilyenek akik mindössze másmilyenek
s vannak őrültek, mosolygók, szenvedők
értelmesek és érzelmesek
akik azok amik

van 77 másodpercem
hogy kiüssem a semmit
mielőtt bedarál mindent
mielőtt bedarál engem is
mielőtt bedarálja magát

s maradnak majd fiatalok akik mindössze fiatalok
s maradnak öregek akik mindössze öregek
s maradnak ők és semmi több
a valóság

addig is van még
77 másodpercem
hogy a semminek körülöttem
üssek egyet-kettőt
s mivel egyre hosszabb ez az idő
egyre jobban fáj a karom
s várom addig is
ülve-állva-járva
a semmit

ami a legtöbb
mit kaphatok

50. 77 másodperc

1 hozzászólás