drMáriás magyar
1966. november 3. (Újvidék) –
Tudástár · 2 kapcsolódó alkotó
Teljes név | Máriás Béla |
---|---|
Katalógusnév | drMáriás |
Nem | férfi |
Honlap | drmarias.hu |
@drMarias |
Képek 2
Könyvei 16
Illusztrálásai 4
Antológiák 2
Kiemelt alkotóértékelések
Népszerű idézetek
úgyis van annyi belőlünk, akik a lelkünket vásárra visszük, hogy nagyon örülhet az, akiét egyáltalán megveszik
25. oldal
– Szerintetek mi a művészet feladata? – kérdeztem tőlük halk kíváncsisággal.
– Hogy szép legyen! – mondta Caravaggio.
– Hogy felkavaró legyen! – mondta Frida.
– Hogy maga a szent őrület legyen! – mondta Van Gogh.
– Hogy jól mutasson! – mondta Mona Lisa.
– Hogy megvegyék! – mondta Warhol.
131. oldal
Művészettörténet nincs, és sose volt! Annyi van, hogy egyesek ügyesebbek, pimaszabbak és szerencsésebbek, mint a többiek, s gazdagabb és befolyásosabb segítőket és támogatókat szereznek maguknak a többieknél. Ezekből a mindenkin átgázoló állatokból lesznek a művészettörténet imádott hősei, a többieket meg szépen elfelejtik.
205. oldal
A birka emberek csak jönnek, születnek egyre többen és többen, arctalanok, s fogalmuk sincs arról, hogy az életként nekik ajándékozott idővel mit is kezdjenek.
II/6.
a focimeccs
Tenger, partján hegy, rajta felfelé sorakozó katonák. Labdáznak, kapálnak, felfelé tartanak. A hegytetõn a halál ül. Az egyik fiú felér hozzá, s azt mondja:
– Gyere velem focizni!
– Nem, kösz, nagyon fáradt vagyok, inkább adok neked egy fagyit. – mondta a halál.
– De mi nagyon szeretnénk focizni veled! – erősködtek a katonák, most már többen.
– Á, inkább adok mindenkinek egy-egy fagyit, jó?
De a katonák, most már sokan, hajthatatlanok voltak.
– Gyere, gyere, focizz velünk, játssz ellenünk, nagyon jó kis csapatunk van, győzni szeretnénk! – kiabálták izgatottan.
– Hát jó, legyen, jöjjön a meccs! – mondta a halál, s lerúgta őket a hegyről a tengerbe, s a katonák mind meghaltak.
– Egy – nulla – mondta, s elment aludni.
Aludjatok ti is, kedves barátaim.
77 másodperc
77 másodpercem van
hogy kiüssem a semmit
s már fáj a karom
a semmit a szemedből
a semmit a szobából
a semmit az ablakon túlról
vannak fiatalok akik mindössze fiatalok
vannak öregek akik mindössze öregek
van egy csomó ember olyan amilyen
és semmi több
77 másodpercem van
hogy nőbebújjak
hogy semmitöljek
hogy önigyak
hogy átismerjek
mert vannak másmilyenek akik mindössze másmilyenek
s vannak őrültek, mosolygók, szenvedők
értelmesek és érzelmesek
akik azok amik
van 77 másodpercem
hogy kiüssem a semmit
mielőtt bedarál mindent
mielőtt bedarál engem is
mielőtt bedarálja magát
s maradnak majd fiatalok akik mindössze fiatalok
s maradnak öregek akik mindössze öregek
s maradnak ők és semmi több
a valóság
addig is van még
77 másodpercem
hogy a semminek körülöttem
üssek egyet-kettőt
s mivel egyre hosszabb ez az idő
egyre jobban fáj a karom
s várom addig is
ülve-állva-járva
a semmit
ami a legtöbb
mit kaphatok
50. 77 másodperc