Drégely László magyar

Újságárus

Újságárus kiabál,
Hallja mind, ki arra jár;
Utakat ró, tereket,
Mire dél lesz, bereked.

Vándordal

Fel is út,
Le is út,
Az egyik
Hegyre fut,
A másik
Völgybe jut,
Ki erre,
Ki arra,
Odaér
Holnapra.

Torkos csacsik

Muskátlinak virágja
Kihajlott az utcára,
Lelegelte két csacsi
Muskátlira kíváncsi. –
Sári sír a kert alatt,
Vidámak a szamarak.

Szivárvány

Leng a nád a szélben,
Béka ring a vízben –
Táncot jár a lepke,
Száll a fellegekbe.

Megered a zápor,
Háztetőkön táncol…

Szivárvány-szövőszék,
Mint színes tarka rét,
Bárányfelhők gyapja
Van reá csavarva.

…Dolgozik sok lepke,
Szivárványt terítve.

Vízi vers

Alattunk a vén Tisza,
Húzd a hálót:
Hó-rukk!
Legyen benne nagy harcsa,
Húzd a hálót:
Hó-rukk!
Kiúsztatunk a partra,
Húzd a hálót:
Hó-rukk!
Vár minket a vacsora,
Húzd a hálót:
Hó-rukk!

Szúnyog-baleset

Eső – eső csepereg,
Fűzfaágról lepereg,
Három szúnyog
Három lánya,
Beesett a pocsolyába.
Ma is prüsszög mind a három,
Hallottam a szúnyog-bálon.

Három nyuszi

Kis kút, nagy kút,
Közte út fut,
Rajta három
Tapsifüles
Szamárháton
Kukutyimba
Igyekszik –
Hol a zabot
Kihegyezik.

DRÉGELY LÁSZLÓ
MACSKAHÁZI BENEDEK

Macskaházi Benedek
megfogott egy egeret,
egér mondta: „Benedek,
engedj már el engemet!”
Nem engedte Benedek,
hanem nagyot nevetett.
„Ne nevess ki, Benedek,
megharapom kezedet!”
Megijedt a Benedek,
letette az egeret.
Az egér jót nevetett
– hoppon maradt Benedek.

46. oldal · Drégely László

Drégely László: Mondóka

Macska farka, tarka, barka
három szarka rászáll arra.
De nehéz a három szarka.
Lekonyul a tarka-barka
macska-farka.

134. oldal · Drégely László

Drégely László: Kéményseprő

Volt egy ember, fekete
Feje, lába, tenyere.
Kéményt sepert egész nap,
Estére már elfáradt.
Akkor ő is hazament,
De mielőtt lepihent,
Jól megmosdott, úgy, mint te,
Nem is maradt fekete.

134. oldal · Drégely László