!

Douglas Rowland magyar

Tölgyesi László

Könyvei 6

Douglas Rowland: Cherubion Prófétája
Douglas Rowland: Cherubion Keselyűi
Douglas Rowland: Az alkony gyermekei
Douglas Rowland: Ikeristenek
Douglas Rowland: Az idő vasfoga
Allen Newman – Douglas Rowland: A Sötét Isten

Kapcsolódó sorozatok: Cherubion alkonya · Összes sorozat »

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Cherubion Fantasy Exkluzív Cherubion · Osiris Könyvek Cherubion

Antológiák 20

Nemes István (szerk.): A Káosz hősei
Nemes István (szerk.): Orktánc
Hüse Lajos (szerk.): Nordes – A Cetkoponyás Ház
Nemes István (szerk.): Lélektánc
Nemes István (szerk.): A sárkány könnyei
Hüse Lajos – Nemes István (szerk.): Kondor 1. – Az Aranyváros legendája
Nemes István (szerk.): A halál színháza
Nemes István (szerk.): Izzó parázs
Nemes István (szerk.): Fagyföld 2. – Döberki vér
Nemes István (szerk.): Köderdő

Népszerű idézetek

Noro>!

– A túlsó sarokban, a nagy kőkorsó mögött találsz egy kardot…
– Varázserejű?
– Nem. Ellenben nagyon-nagyon ősi. Még sokkal azelőtt kovácsolták, hogy én megszülettem volna.
– És ez mit jelent?
– Csak annyit, hogy valószínűleg az első csapáskor szilánkokra törik.

112. oldal

Noro>!

Al Fayum bég hajója, a Khumyat Biztos Kézzel Kilőtt Nyila lágyan szelte a tatig felcsapó hullámokat. Némileg lemaradva követte a másik két hajó, a Minden Vihart Büszkén Kiálló Jal-el-Kebi és a Kissé Lassú Ám Soha El Nem Süllyedő Ey'Kaleb.

135. oldal

Noro>!

A raktár bejáratában egy magas alak állt, akinek vonásai csak akkor váltak kivehetővé, amikor tett néhány lépést előre. A hadnagy rá akart szólni, hogy ne merjen közelíteni, de egy szó sem bírt kinyögni.
– Azt akarod mondani, Kurt Hauser, hogy maradjak, ahol vagyok? Óhajod számomra parancs – Az érkező megtorpant, és gúnyosan eltúlzott mozdulatokkal meghajolt. Markáns arcú férfi volt, haja ezüstösen csillogott a beeső fényben. Szürkéskék kezeslábast viselt, mellén a G. Wimmer, kazánház felirattal. – A nevem Sang Al'rahim. Velem beszélted meg ezt a kis találkozót, de úgy látom, csalódást okoztam. Úgy látszik, hiába hagytam ott a Földet, és az internetes párkeresés nyomasztó intézményét, itt is ugyanaz a helyzet. A vakrandik sosem mennek simán.

379. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Sang, az Eszelős
Noro>!

– Tényleg, szoktak fürödni a te elfjeid?
– Nem hinném. Azt tartják róluk, hogy művelt népek.

152. oldal

Noro>!

Mondott valamit elf nyelven, ami végre úgy hangzott a lány fülének, ahogy a legendás elfeket elképzelte: hűvös erdők, kristálytiszta patakok, íjat feszítő karcsú harcosok képét idézte fel ez a pár dallamos szó.
– Azt mondja, siessünk haza, hogy lemoshassa végre ezeket az átkozott rúnákat, mert viszket, mint a bolhás kutya.

166. oldal

trombitang >!

– Együtt kell maradnunk! – suttogta a harcosnő. – Akkor se támadjatok ki, ha egészen közel jönnek! Felfogtad, Gorkrath?
– Há' persze! – bólogatott az ork, jelezve, hogy érti.
Erre némileg rácáfolt azzal, hogy bömbölve a vérfarkasokra rontott.

Noro>!

– Van rá harminc százalék esélyem, hogy ön nélkül is boldoguljak.
– Megkérdezhetem, hogyan számította ezt ki, uram?
A majmocska pofáján mosolyhoz hasonló kifejezés jelent meg.
– Hasból mondtam egy számot.
– Ez az én kedvenc számítási módszerem is, uram.

401. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Melan, a Technokrata
Noro>!

– Vezesd a seregemet győzelemre! Pusztíts! Erre való a hatalom, amit magadban hordozol.
– Mégis… melyik ellenséged ellen induljak elsőként?
Choler félrehajtotta fejét, mintha töprengene.
– Azt sem tudom, kik az ellenségeim. Tisztába kell még jönnöm az itteni dolgokkal… túl sok időt töltöttem odabent. Háborút akarok. Harci zajt és halálhörgést, hogy kiűzze a fejemből az urna süket csendjét. Az Éj újra leszáll Cherubionra, és mi vagyunk a hírnökei.

331. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Choler, a Sötét Láng Ura
Noro>!

– Callithor megcsömörlött a külvilágtól. Azt mondta, nem szabad beavatkoznunk a mágianélküliek életébe, mert nehéz istennek lenni.

191. oldal

Zakkant_Tudós>!

    Nem fordult félre a Tábornok kutató tekintete elől. Váratlanul mintha megértés csillant volna abban a kék szempárban, bár Hauser félt, hogy csak ő képzeli oda.
    – Miben bízik, hadnagy? – csóválta fejét a zömök férfi. – A háború sosem ér véget.
    – Akkor… – Hauser lehajtotta fejét szörnyű zavarában – …talán valamit rosszul csinálunk, uram.

169. oldal