!

Don DeLillo amerikai

1936. november 20. (Bronx, New York, The United States) –

NemFérfi
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Don_DeLillo

Könyvei 27

Don DeLillo: Cosmopolis
Don DeLillo: Fehér zaj
Don DeLillo: A fenevad szabad
Don DeLillo: White Noise
Don DeLillo: A mérleg jegyében
Don DeLillo: Cosmopolis (angol)
Don DeLillo: The Body Artist
Don DeLillo: Falling Man
Don DeLillo: Underworld
Don DeLillo: Zero K

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Európa Modern Könyvtár, Penguin Orange Collection, Penguin Ink

Antológiák 3

Burger István (szerk.): Galaktika 308.
Burger István (szerk.): Galaktika 308 XL
James Patrick Kelly – John Kessel (szerk.): The Secret History of Science Fiction

Népszerű alkotóértékelések

>!
henryhill

Don DeLillo

A posztmodern éllovasa a ma élő legnagyobb amerikai írók egyike. Számomra a Fehér zaj című művével írta be magát a feledhetetlenek panteonjába, de minden műve egyedi fűszerezésű, stilizált, barokkos körmondatokban úszó filozofikus próza. Nagyon nagyon bele kéne húznia a magyar kiadóknak hogy több műve elérhetővé váljon a hazai olvasóközönség részére. Ellis és Palahniuk sem létezne nélküle, akik szerintem egyébként is jócskán mögötte állanak – minőségben, esszenciában, közlékenységben. DeLillo a nagy, lírai merengések zseniális elbeszélője, karakterei paranoidok, önemésztőek, komplexusosak akikben megvan az „ébredés" illúziója mégis éber álomban elmélkednek. Felfokozottan ambivalens társadalmi kontextusban tárja elénk történet-morzsáit, önmardosó, szarkasztikus humorral részint, olykor valami roppant szürreális esemény, felfedhetetlennek tűnő machinációk látens eredményeként. A legelbűvölőbb a stílusában az, hogy képes képzettársításokat, hasonlatokat, természettudományos szakszavakat antropológiai színben alkalmazni mélyen értékmixelt, extravagáns összetételekben előadva, bensőségében elbűvölve az olvasót. Megragadó eszkatologista a fickó. Utánozhatatlan és örök.
Filozófusoknak, teológusoknak, társadalomkritika-kedvelőknek kiemelten javallandó.


Népszerű idézetek

>!
Kuszma P

Lehet, hogy náluk nem is olyan a halál, mint amilyennek mi képzeljük. Hanem egyszerűen csak gazdát cserélnek bizonyos okiratok.

15. oldal

Kapcsolódó szócikkek: halál
3 hozzászólás
>!
Kuszma P

– (…) Hiszen maga olyan zseniális. Mindenki mondja.
– Mi mást mondanának? Én neurokémiával foglalkozom. Amiről azt se tudják, mi fán terem.

324-325. oldal

>!
Fatma

Hadd teljenek céltalanul a napok. Hadd múljanak csak az évszakok. Ne akarjunk terv szerint élni.

177. oldal

1 hozzászólás
>!
Ciccnyog IP

Van ugyanis egy kínai bölcsesség: „aki tud és nem cselekszik, az nem tud”.

111. oldal

>!
Kuszma P

Végtére is a nosztalgia az elégedetlenség és a harag következménye. Múlt és jelen egymás közötti leszámolása. Minél hevesebb a nosztalgia érzése, annál közelebb az erőszak kirobbanása. A háború pedig nem más, mint a nosztalgiának az az alakja, amelyet akkor ölt, amikor az emberek kénytelenek valami jót mondani a hazájukról.

448-449. oldal

Kapcsolódó szócikkek: erőszak · háború · nosztalgia
2 hozzászólás
>!
Kuszma P

– Akkor most milyen magas a káliumszintem?
– Az minden képzeletet felülmúl.
– És ez mire utalhat?
– Talán semmire. De az is lehet, hogy nagyon is sokatmondó szám.
– Mennyire sokatmondó?
– Hagyjuk a szemantikát.

453. oldal

1 hozzászólás
>!
Ciccnyog IP

– Minden alig néhány hétig tart. Vagy csak napokig. Pár perc az egész életünk.

91. oldal

>!
Ciccnyog IP

– A jövő mindig egésznek, megváltoztathatatlannak látszik. A jövőben mindig magasra nőtt, boldog emberek vagyunk – magyarázta Kinski. – Ez az oka annak, hogy csalódunk a jövőben. Minden alkalommal csalódunk. Soha nem képes olyan rohadtul kellemes hellyé válni, mint amilyennek szánjuk.

119. oldal

Kapcsolódó szócikkek: csalódás · jövő
1 hozzászólás
>!
Morpheus

Néha azt gondolom, nem tapasztaltuk ki még mi eléggé a szerelmünket. A halál kérdése erre int bölcsen. Kigyógyít a jövőbe vetett ártatlan hitünkből.

29. oldal