Dojcsák Győző

A szeretet szó nélkül is érzékelhető, mint ahogy a ragaszkodás is.

185. oldal, Egy kanadai magyar település: Békevár (Ifjúsági, 1985)

Kijöttem én nagy Amerikába,
Hogy dolgozzam Penszelvéniában,
Húsz év alatt kerestem már szépen,
Van egy telkem kinn a temetőben.

                    (Amerikai magyar népdal)

118. oldal, Pennsylvania magyar emlékei (Ifjúsági, 1985)

    Ebben a városban a négerek régen zenével kísérték utolsó útjukra a halottaikat. Szomorú zenét játszottak a temető felé menet és vidámat visszafelé, hiszen eltemetett testvérük már megszabadult földi kínjaitól.

101. oldal, New Orleans első magyar lakosai (Ifjúsági, 1985)

A rabszolga négerek ügyéért százak harcoltak, és többen életüket áldozták, de „Winnetou népe” nem kapott még segítőtársat sem nemcsak tőlünk, de más nép fiaitól sem.

23. oldal, Indián magyar kapcsolatok (Ifjúsági, 1985)

[…] …a polgárháború utáni első népszámláláskor (1870-ben) már százhetvenezer lakost jegyeztek be, s közülük 61 volt magyar. Fiala János honvédezredes, aki a polgárháború befejezése után közvetlenül, tehát 1865-ben került San Franciscóba. Bem tábornokkal Aleppóba ment, akinek halála után, 1851-ben érkezett Amerikába. Ott a Pacific Vasúttársaság szolgálatában topográfus lett, és elkészítette Missouri állam első térképét, majd a háborúból ezredesként szerelt le, és San Franciscóban a magyar ügy talán legaktívabb szolgálója volt.

77. oldal, San Franciso régi magyar emlékei (Ifjúsági, 1985)

Kossuthot egy kellemetlen meglepetés is érte itt: a város vezetősége fényűző fogadást rendezett a tiszteletére, majd annak költségeit levonták a magyar ügy céljaira gyűjtött pénzből.

134. oldal, Pennsylvania magyar emlékei - Pittsburgh (Ifjúsági, 1985)

[…] …Eötvös József már 1851-ben idehaza kifejtette: „Minden nép minden időben a világ központja gyanánt szeretné magát tekinteni, mely körül forogjon a többi. A kíméletlen önzés, melyet egész míveletlen népeknél találunk, nem enyészik el a műveltség által; csak az önzés a hazafiság leple alá vonul, melyben pirulás nélkül jelenhetik meg.”

158. oldal, Fremont tábornok magyarjai (Ifjúsági, 1985)

    Ez után a búcsú után Pulszky Ferenc, aki Kossuth kíséretében utazott, a következő végzetes megállapítást írta naplójába: „A magyarban nincs meg azon tulajdonság, hogy összetartson, sőt inkább vész össze egymással. Magyar gyarmatról Amerikában szó sem lehet.”

107. oldal, Saint Louis első magyarjai (Ifjúsági, 1985)

    A siker olyan festék, ami sok mindent eltakar.

116. oldal, Saint Louis első magyarjai (Ifjúsági, 1985)

    A clevelandiek kapcsolata Magyarországgal továbbra is szoros volt, ahonnan gyakran érkeztek neves látogatók. Közülük példaként elégséges megemlíteni Apponyi Albertet, aki második amerikai útja alkalmával 1911. február 18-án érkezett a városba, ahol sokezres tömeg fogadta és ünnepelte. Három évvel később ott járt látogatóban Károlyi Mihály is, aki a tiszteletére rendezett népgyűlésen mondott beszédében jelentette ki, hogy helyteleníti az osztrák-magyar ultimátumot. Később, amikor a Tanácsköztársaságban betöltött szerepe miatt Horthyék hazaárulónak kiáltották ki, a Dongó című lap nemcsak védelmébe vette, de a kormány nézetét is élesen bírálta.

173. oldal, Az "amerikai Debrecen" - Cleveland története (Ifjúsági, 1985)