!

Dino Buzzati olasz

1906. október 16. (San Pellegrino, Olaszország) – 1972. január 28. (Milánó, Olaszország)

Teljes névDino Buzzati Traverso
NemFérfi
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Dino_Buzzati

Képek 1

Könyvei 19

Dino Buzzati: A Tatárpuszta
Dino Buzzati: Egy szerelem története
Dino Buzzati: Hajtóvadászat öregekre
Dino Buzzati: Szerelem utolsó látásra
Dino Buzzati: Riadalom a Scalában
Dino Buzzati: A colombre
Dino Buzzati: A tatárpuszta / Egy szerelem története
Dino Buzzati: Medvevilág Szicíliában
Dino Buzzati: Képes poéma
Dino Buzzati: Il deserto dei tartari

Illusztrálásai 5

Dino Buzzati: Szerelem utolsó látásra
Dino Buzzati: Medvevilág Szicíliában
Dino Buzzati: Képes poéma
Dino Buzzati: The Bears' Famous Invasion of Sicily
Dino Buzzati: La famosa invasione degli orsi in Sicilia

Antológiák 6

Kepes András (szerk.): Könyvjelző – Kepes András válogatása a XX. századi világirodalomból
Lator László (szerk.): Az este hangjai
Karig Sára (szerk.): Égtájak – Öt világrész elbeszélései – 1974
Karig Sára – Osztovits Levente (szerk.): Égtájak – Öt világrész elbeszélései – 1967
Réz Ádám (szerk.): Huszonöt év – huszonöt novella
Karig Sára (szerk.): Égtájak – Öt világrész elbeszélései – 1971

Róla szóló könyvek 2

Szabó György: Századunk olasz irodalmának kistükre
Kocsis L. Mihály: Olvasó példány

Népszerű idézetek

>!
sztimi53 P

Lassanként megfogyatkozott a hite. Nehéz hinni valamiben, ha egyedül van az ember, s nincs kivel beszélnie róla. Drogo ebben az időben döbbent rá: bármennyire szeretjük egymást, mindig egyedül vagyunk; ha szenved valaki, fájdalma csakis az övé, senki nem vállalhat belőle egyetlen parányi részecskét sem; az egyik ember szenvedésétől még nem érzik rosszul magukat a többiek, hiábavaló itt bármi nagy szeretet. Ezért menthetetlenül magányos az életünk.

238. oldal, Európa, 2003.

>!
egy_ember

Emlékszel-e arra az estére?
Ott csókolózott egy pár.
S te egyedül voltál.
Valahonnan, Isten manzárdszobáiból
zongoraszó hallatszott, Chopin.
Tarkón ütött, örökre megjelölt,
naggyá tett és boldogtalanná.

145. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Frederic Chopin
2 hozzászólás
>!
Lunemorte MP

Bújhattok pincébe,
Mászhattok ágy alá,
Hiába zártok ajtót ablakot,
Ima,átok meg nem hatja,
Senki fel nem tartóztatja
A szép boszorkányokat.

27. oldal

Kapcsolódó szócikkek: boszorkány
1 hozzászólás
>!
olvasóbarát P

A hegyekben odvak öblösödtek:
volt hol laknia a medvenépnek;
el is volt az vackoron, borókán.
málnán, szedren, somon, szarvasgombán.

15. oldal

>!
janetonic

Vén ördög vagyok én, bölcs és romlott,
a birodalom nagyura egykor, most rangjafosztott,
határ menti szolgálatra osztva.

105. oldal

>!
_teresa

Ez az az időszak, amikor a rég halott fában fel-felsír a hajdani élet makacs vágya. Sok-sok évvel azelőtt, a boldogság napjai voltak ezek: ifjúi láz és életerő áradt szét bensejében, ágain pedig százával, ezrével fakadtak a rügyek. Aztán kivágták. S íme, ha kitavaszodik, valamennyi sejtjében fel-fellobog még az élet; csak épp összehasonlíthatatlanul gyengébben. Egykor levelek, virágok most halovány emlék csupán, annyi csak, amennyiből egy percenésre, pattogásra telik; aztán megint csend, halál a következő kikeletig.

177. oldal

1 hozzászólás
>!
janetonic

…tán a Föld is fáradt volt
petyhüdten lomhán tespedt Isten térdén.

34. oldal

>!
egy_ember

Egy este, hogy fáradt volt,
egy este, hogy a város is fáradt volt,
a telefonok is,
a tévéantennák is,
tán a föld is fáradt volt,
petyhüdten, lomhán
tespedt Isten térdén.

32. oldal