!

Dimitrij Szergejevics Mereskovszkij orosz

Dmitry Sergejewitsch Mereschkowski, Dmitrij Merezskovszkij, Dmitri Merejkowski

1866. augusztus 14. (Szentpétervár) – 1941. december 9. (Párizs)

NemFérfi
Wikipédiahttps://en.wikipedia.org/wiki/Dmitry_Merezhkovsky

Képek 1

Könyvei 24

Dimitrij Szergejevics Mereskovszkij: Kelet titkai
Dimitrij Szergejevics Mereskovszkij: Leonardo da Vinci
Dimitrij Szergejevics Mereskovszkij: Julianus Apostata
Dimitrij Szergejevics Mereskovszkij: A Messiás
Dimitrij Szergejevics Mereskovszkij: Az istenek születése
Dimitrij Szergejevics Mereskovszkij: Az ismeretlen Jézus
Dimitrij Szergejevics Mereskovszkij: Nagy Péter I-II.
Dimitrij Szergejevics Mereskovszkij: A szerelem tudománya
Dmitrij Merezskovszkij: Az istenek halála
Dmitrij Merezskovszkij: Gogol és az ördög

Kapcsolódó sorozatok: Megváltás-trilógia, Krisztus és Antikrisztus

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Halhatatlan könyvek, Halhatatlan könyvek, Híres könyvek, Híres könyvek, A modern könyvtár

Antológiák 1

Adamik Lajos – Jelenczki István – Sükösd Miklós (szerk.): Mauzóleum

Róla szóló könyvek 2

Bakcsi György: Orosz századforduló
Török Endre: Átragyogás

Népszerű idézetek

>!
ajikarei P

Iamblichosz leült egy kőre, Julianus pedig lábához telepedett; a mester végigsimította a fiú durva fekete haját.
– Szomorú vagy?
– Igen.
– Tudom. Keresel és nem találsz. Nincs merszed azt mondani: Ő van! – és nincs merszed azt sem mondani: Ő nincs!
– Hogy jöttél rá erre, Mester?
– Szegény fiú! már ötven éve, hogy én is ugyanebben a betegségben szenvedek. És szenvednem kell még halálomig. Azt hiszed, én többet tudok, mint te? – Tán én megtaláltam? Ez az az örök vajúdás. Hozzá képest minden más gyötrelem semmi. Az emberek azt képzelik, hogy az éhségtől, a szomjtól, a fájdalmaktól és a nyomortól szenvednek; pedig csak attól a gondolattól szenvednek, hogy Ő talán egyáltalában nincs is. Ez a világnak egyetlen fájdalma! Ki meri magának azt mondani: Ő nincs! – és ki tudja, mekkora erő kell ahhoz a szóhoz, hogy Ő van!
– És te, te nem jutottál Hozzá közelebb soha?
– Háromszor éreztem át azt a gyönyört, hogy egészen egy vagyok vele; Plotinosz négyszer érezte; Porphyriosz ötször. Nekem három pillanatom volt életemben, mely az életet egyáltalában megérte.
– Megkérdeztem erről tanítványaidat; nem tudtak semmit.
– Mernek azok tudni? Nekik elég a bölcsesség héja; a magva pedig majd mindegyiknek halálos.

58. oldal, Hetedik fejezet (Dante Könyvkiadó)

>!
bratan P

Épp így hazudnak, amikor a kenyérről beszélnek. Nem kenyér kell nekik, hanem az éhség. Nemhogy harcolnának az éhség ellen, hanem erre építenek: egész hatalmuk az éhségen alapul. Már rég belátták ők, hogy egy jóllakott nép fölzendül és szabadságra törekszik: de egy éhes nép megalázkodik: minél éhesebb, annál alázatosabb. Már rég fölfogták ők, hogy az éhség bilincsei a legerősebbek. Minden emberi aggodalom futólagos és részleges az éhségtől való egyetemes és örök aggodalomhoz hasonlítva. Tűzzel-vassal csak az egyes embert kínozzák, de az emberi tömegeket éhséggel.

6. oldal (Mereskovszkij: Az Antikrisztus országa)

1 hozzászólás
>!
bratan P

Ha egy más planéta lakója megkérdezné tőlünk, hogy mi történik most voltaképpen a földi emberiséggel, ezzel a néhány szóval elehetnénk neki: „Az emberek elfelejtették Istent!”
Bajos dolog a mai európaiakhoz Istenről beszélni. Éppen ebben, az istentelenségben, találkoznak a bolsevizmus barátai és ellenségei. … A bourgeois a bolsevista visszája, a bolsevista a bourgeois visszája. Talán ezért olyan telhetetlen és becstelen Európa harca a bolsevistákkal.
Bajos dolog a mai európaiakhoz a vallásról általában és a kereszténységről különösen beszélni. Szemükben a kereszténység már régen „mitosszá” vált… A kereszténység Európa kezdete, s a kereszténység vége Európa vége. Ezrt lehetne mondani az európaiaknak: „Mitosz nektek a kereszténység? Vigyázzatok, hogy ti magatok ne váljatok mitosszá!”

19. oldal (Mereskovszkij: A bolsevizmus, Európa és Oroszország)

>!
Carmilla 

„Az a legerősebb” – jelenti ki Ibsen, – aki egyedül van."

Ibsen - 59. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Henrik Ibsen
>!
bratan P

Mi az „ördöngösség”? A tudomány szempontjából lelki betegség. Lehetséges-e, hogy nem csupán egyes emberek kapják meg, hanem egész népek is? Látjuk, hogy lehetséges. A vallástudomány szempontjából az ördöngösség több, mint lelki betegség: magának az ördögnek jelenléte az emberben, az Abszolút-rossznak megvalósulása az ember személyiségében, – nem csupán a lelkében, hanem a testében is. Az emberből valósággal ördög lesz. Lehetséges-e, hogy az ördög nem csupán egyes embereket száll meg, hanem egész népeket is? Látjuk, hogy lehetséges.
Ha a kereszténység alapdogmája Isten megtestesülése az emberben, e dogma kiegészítő része az ördög megtestesülése az emberben. Lehetséges az egész kereszténységet alapdogmájával együtt elvetni, de aki elfogadja az egyik felét, kénytelen elfogadni a másikat is.

11. oldal (Mereskovszkij: Az Antikrisztus országa)

>!
Aleph P

«Micsoda büdösség!» – mondták a tanítványok egy döglött kutya mellett elhaladva. «Mily fehérek a fogai!» – mondta Jézus.

Ez csak muzulmán legenda és nem agraphon; de aki ezt kigondolta, az tudott valamit Krisztusról, szeretett Benne valamit, amit mi már nem ismerünk, nem szeretünk; mintha csak szemével Szemébe nézett volna és látta volna, hogy néz Ő mindenre és mit keres mindenben: ha a döglött kutyában ezt találta, mit találhat az élőben.
«Micsoda büdösség!» – fogják mondani a mi hullánkról is, Ő pedig a mi szépségünkről fog valamit mondani, – és mi föltámadunk.

>!
Aleph P

Különös könyv: lehetetlen eleget olvasni; akármennyit olvasod is, mindig úgy érzed, hogy nem olvastad végig vagy valamit elfelejtettél belőle, vagy nem értettél meg benne; és újra elolvasod, – megint ugyanaz az érzésed; és ez így megy a végtelenségig. Mint az éjszakai ég: mennél tovább nézed, annál több a csillag rajta.

Okos és ostoba, tudós és tudatlan, hívő és hitetlen – aki csak olvasta ezt a könyvet – vele élt (különben nem mélyedt el benne), egyetért vele, legalább lelkiismerete mélyén; és mindenki azonnal megérti, hogy itt nem az emberi könyvek egyikéről, nem is az egyetlen Isteni könyvről, nem is az egész Újtestamentomról van szó, hanem egyedül az Evangéliumról.

Kapcsolódó szócikkek: evangélium
>!
Carmilla 

Egyik serdülőkori költeményében Ibsen már úgy beszél magáról, mint a sors üldözöttjéről, „akit nem hívtak meg az élet gazdag lakomájára.”
    A fiú nem vett részt a korához illő játékokban. Szűk, hideg szobácskájában, amely a konyha bejáratának közelében volt, bezárkózott és egész napokat töltött könyvei fölé hajolva.

43. oldal, Ibsen

Kapcsolódó szócikkek: Henrik Ibsen
>!
bratan P

A halottak nem érzik, hogy sírba fektetik őket; az élő halottak nem emlékeznek arra, hogy bemártották őket a keresztelőmedencébe: olyan ez ránknézve, mintha nem is történt volna meg velünk; lehetséges, hogy ez azért van, mert vízzel kereszteltettünk és nem Lélekkel.

206. oldal

>!
Aleph P

Elismerni azt, hogy a többség ítélete alapján a hazugság igazsággá lehet és az igazság hazugsággá, – valóban lehet-e valami ennél ostobábbat elképzelni.